DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy nagyon rövid időbeli visszatekintéssel kezdjem a hozzászólásomat.
Nagyon jól emlékszem arra, és itt a teremben többen is vagyunk, akik ugyanígy bizonyosan emlékeznek arra, amikor a kilencvenes évek elején, közepén a Fővárosi Cégbíróság az összeomlás határán állt, mert nem voltak képesek sem határidőn belül, de még hónapokon belül sem feldolgozni azokat az iratokat, amelyek a cégek alapításával, tevékenységük megváltozásával, működésével kapcsolatban bezúdultak a cégbíróságokra.
Az országos helyzetet tekintve ez persze megyénként, városonként részben eltérő helyzetet mutatott. A legneuralgikusabb pontja ennek a Fővárosi Cégbíróság volt, és ha igaz is, mert minden bizonnyal igaz az a világbanki jelentés, amely szerint ma Magyarországon 38 nap kell egy átlagos cégalapításhoz, akkor is azt kell hogy mondjam, hogy óriási változáson ment keresztül a cégeljárás, köszönhetően a felkészült cégbíróságoknak, cégbíróknak és természetesen azoknak a közjegyzőknek, ügyvédeknek, akik okiratokkal jelentkeznek ezeknél a bíróságoknál.
(17.40)
Nagyon nagy munka fekszik ebben a határidő-rövidülésben, és nem vitatottan a törvényjavaslat is részben egy ilyen határidő-rövidítést tűz ki célul.
Ha megvizsgáljuk az általános indokolásban foglaltakat, akkor jól láthatjuk azt, hogy még mindig főleg a Fővárosi Cégbíróság, a Pest Megyei Bíróság az, ahol viszonylag lassabban megy az eljárás, de jelentősen gyorsult, és főleg azokban az esetekben - ez viszonylag magas százalékot is jelent, közel 40 százalék, ha jól tudom -, amikor hiánypótlásra kell visszaküldeni az iratokat. Tehát nagyon fontos cél kell legyen az, hogy minél kevesebb ilyen hiánypótlás történjen, mert ahol hiánypótlásra nincs szükség, ott nagyon jól, gyorsan működik az eljárás. Hadd említsem meg, mondjuk, általam jól ismert példaként Vas megyét, Szombathelyt, ahol nagyon gyorsan, hat-nyolc-tíz nap alatt lehet minden további nehézség nélkül céget alapítani, ha megfelelő gondossággal és szakszerűen nyújtják be az iratokat.
Én nem elsősorban az időbeli versenyre, az időnek egyre jobban való lecsökkentésére helyezném a hangsúlyt, hanem sokkal inkább arra e törvényjavaslat vitája kapcsán, hogy az új szabályok jelentős egyszerűsítést, jelentős könnyítést és ésszerűsítést jelentnek, sőt nagymértékben visszaadják a vállalkozónak, a cég tulajdonosainak, a cég vezetésének azt a szabadságát, ami általunk teljesen természetesen kell működjön a piacgazdaságban. Alapvetően a cégek döntsék el azt, hogy telephelyre, fióktelepre, honlapon való közzétételre és sok-sok minden másra vonatkozóan mit szeretnének elérni, mit szeretnének produkálni. Ha ezt mindenhol kötelezővé, egy kaptafára sablonossá tesszük, akkor ez egészen biztosan nem vezet jó irányba.
Nagyon fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy önmagában a cégeljárás, a cég alapítása, az alapítást megelőző szakasz, az alapítás és utána a működtetésre vonatkozó szakasz, önmagában a cégtörvénynek és a hozzá kapcsolódó más jogszabályoknak a módosítása bizonyosan nem elegendő. Hirtelenjében egy karaván jut eszembe, amely karavánnak egyik tagja, mondjuk, a hatósági eljárások közül a vállalkozókat érintő szemszögből a cégbírósági eljárás, a karaván többi tagja pedig a KSH-adatszolgáltatás, az adózással összefüggő adatszolgáltatások, áfa, jövedéki adó, társasági adó, hatósági engedélyek, telephelyhez kötött tevékenységre vonatkozó engedélyek, környezetvédelmi engedélyek, munkaügyi hatósági engedélyek, adatszolgáltatás… - talán holnap reggelig lehetne sorolni, hogy mi mindent kell teljesítenie a vállalkozásoknak ahhoz, hogy meg tudjanak alakulni, és aztán utána működni tudjanak.
Véleményem szerint messze előtte halad az összes hatósági, adatszolgáltatási, bevallási és egyéb kötelezettségekre vonatkozóan a cégeljárás. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a karaván a leglassabban haladó teve sebességével halad. Azaz, ha nem vagyunk képesek megtenni azt, hogy a hatósági eljárásokat jelentős mértékben egyszerűsítsük, mondjuk, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat megváltoztassuk, és ne engedjük azt szinte minden egyes módosításnál felmerülő módon megfordítani, és az ügyfél oldaláról kötelezővé tenni a bizonyítási terhet - és a többi, nagyon sok mindent fel lehetne sorolni -, akkor önmagában nem biztos, hogy elegendő, sőt biztos, hogy nem elegendő a cégtörvény módosítása. Pedig úgy gondolom, hogy igen figyelemre méltó, nagyon jelentős változásokat eredményez.
Egyébként természetesen nagyon erőteljesen összefügg az előző törvényjavaslattal ennek a törvényjavaslatnak a tartalma és a sorsa, és amíg az előbb azt kellett megemlítenem, hogy bizony az ügyvédi karnak kell tudni alkalmazkodni az új követelményekhez, ez most is igaz, ennél a törvényjavaslatnál is, ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy ez egy óriási lehetőséget jelent az ügyvédi kar számára egyúttal.
Egyrészt én a törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének azt tartom, hogy ezután, mondjuk, egy órán belül egy ügyvédi irodában meg lehet alakítani egy céget. Ez nagyon nagy felelősséget ró az ügyvédre, mert ha használja a mellékletekben is feltüntetett, egyébként igen terjedelmes mellékletekben, összesen hét melléklet szerepel a törvényjavaslathoz… - az ezekben a mellékletekben szereplő formanyomtatványok alkalmazásával és a megfelelő eljárási szabályok alkalmazásával elektronikus úton gyorsan létrehozhat egy céget. Ha azt a cégbíróság megfelelő módon tudja fogadni, és ha beválik az, hogy jövő július 1-jétől már csak elektronikusan intézhetők a cégügyek, akkor egy elektronikus programmal azonnal be is fogadja és azonnal kezeli is ezeket a cégadatokat, akkor egyre kevesebb szükség lesz arra, hogy a cégbírók hosszan, terjedelmesen vizsgálják az adott alapító okiratokat és szerződéseket, hanem szinte automatikusan bejegyezhetővé válik egy cég, de ez nagyon nagy felelősséget ró az előkészítésre, nagyon nagy felelősséget ró arra a közjegyzői irodára, közjegyzőre, ügyvédi irodára, ügyvédre, aki ezt a tevékenységet végzi, mert az ő felelősségük lesz az, hogy mindent gondosan megvizsgáljanak.
Én egy nagyon határozott előrelépésnek gondolom azt, hogy az ügyvédi ellenjegyzés az aláírási címpéldányra, azaz az ügyfél aláírásának valódiságára is kiterjed. Gondoljunk bele abba, hogy nagyon sokszor előfordul ma - hiszen még ez a hatályos törvény -, hogy egy ügyvédhez egy ügyfél elmegy, és egy nagyon komoly cég alapítására vonatkozóan ad megbízást. Nagyon komoly előkészítő munkálatokat kell végezni, nagyon komoly egyeztetésekre van szükség, dokumentumok beszerzésére, és a céget alapítani kívánó vagy kívánók akaratának pontos megismerésére, annak megfelelő, társasági szerződés formájába való öntésére. Sok-sok millió forint sorsáról egy társasági szerződésben rendelkeznek, majd a törvény nem engedi meg azt, hogy az ügyvéd a saját aláírásával, mondjuk, hitelesítse az ügyfele aláírását, azzal el kell menni egy hatósághoz, a közjegyzőhöz, aki az aláírási címpéldányt hitelesíti.
Azt gondolom, hogy ez méltatlan az ügyvédi karhoz. Ha egy ilyen szerződés tartalmára vonatkozóan nagyon komoly anyagi felelősség, fegyelmi felelősség, esetlegesen még büntetőjogi felelősség tekintetében is nagy súlyt helyezünk az ügyvédi kar vállára, egy adott ügyvédre, akkor úgy gondolom, hogy ezt a felhatalmazást is meg kell adni számára. Tehát ha a törvényjavaslat törvénnyé válik és hatályosulhat, és felkészül a szakma ennek a végrehajtására, akkor sokkal egyszerűbbé válik egy cég megalapítása, és egy adott ügyvédi irodában vagy egy adott közjegyzői irodában ez szinte egyetlen mozzanattal elvégezhető.
Csak nagyon óvatosan, szinte példálózó jelleggel, és egyáltalán nem a teljesség igényével említeném meg azt is, hogy fontosnak tartom az úgynevezett üres cégek létrehozására, vagy ready-made cégek, társaságok létrehozására vonatkozó rendelkezéseket. Ma a gyakorlat ezt ismeri. Számos olyan ügyvéd alapít cégeket, amelyekről tudja, hogy utána azt értékesíteni fogja, csak ma sokkal bonyolultabb, mert ma a törvény igazából nem ezt preferálja, nem ezt teszi lehetővé. Ha ilyen üres cégeket, úgy, ahogy azt a törvényjavaslat tartalmazza, valóban szabályos, törvényes formában létre lehet hozni, akkor tulajdonképpen valaki percek alatt tud vásárolni egy céget, és percek alatt el tud kezdeni egy cégre vonatkozó tevékenységet.
Jónak tartom azt is, hogy az elektronika egyre erőteljesebb érvényesítésével vagy saját honlapon, vagy saját e-mail cím alkalmazásával, vagy cégközlönyben történő közzététellel lehet megfelelő dokumentumokat, megfelelő történéseket nyilvánosságra hozni, és azokat a későbbiek során kezelni. Jónak tartom azt is, hogy a cég képviseletére jogosultak kártyával igazolhatják majd az aláírási jogosultságukat; azt, hogy az e-mail címet fel lehet tüntetni, és e-mailen lehet hivatalosan kapcsolatot tartani majd cégekkel.
Azt is nagyon fontosnak és jónak tartom, hogy a cégek nevének meghatározása tetszőleges lesz, és nem lesznek olyan kötöttségek, mint amelyek ma is vannak. Nyilvánvaló, az ésszerűség itt is dominálni fog. Majd amikor ez lehetővé válik, akkor mindenki alaposan elgondolkozik azon, hogy fontosnak tartja-e, hogy a tevékenységre utalóan legyen valami a cég nevében, vagy önmagában egy fantázianév lesz megfelelő és elegendő. Ha itt megvan a szabadság, akkor ez azért jó, mert az ügyfelek és a piac és a gazdaság eldöntheti, hogy melyik variációt alkalmazhassa, és nyilvánvalóan egyik esetben ez, a másik esetben az lesz. A székhely, fióktelep és egyéb különböző, a cégek működési helyét tartalmazó rendelkezésekre vonatkozó egyszerűsítés, ésszerűsítés is jó.
Azt gondolom, az is helyes út, hogy egy ügyvédi irodát fel lehet hatalmazni majd arra legálisan, hivatalosan és a törvény által is támogatott módon, hogy egy adott cég ott jegyeztethesse be magát, és az ügyvédi iroda folytassa le akár a levelezésre, akár a hatósági dokumentumokra és egyéb hivatalos kapcsolattartásra vonatkozóan a forgalmat, hiszen az ügyvéd kamarai tag, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel rendelkezik, tehát megfelelő letéteményese annak, hogy az ilyen típusú tevékenységek akár nála is végezhetők legyenek.
(17.50)
Fontosnak és jónak tartom azt is, én úgy gondolom, indokolt, hogy leszállítsuk az alaptőkére vonatkozó határt. Kétségtelenül nagy vita volt korábban is erről, és minden bizonnyal most is folyhat róla vita. Én azt hiszem, hogy a piacra jutás esélyeinek javítása keretén belül ez is egy lehetséges jó lépés. Az összeg nagysága pedig mindig vitatható, lehet kevesebb is, lehet több is, itt nyilvánvalóan fontos, hogy az igények erre vonatkozóan a társadalom részéről, a gazdaság részéről milyen módon jelentkeztek.
Én tehát a törvényjavaslatot mindenképpen összekapcsolandónak, tartalmát tekintve egybefüggőnek, összetartozónak tartom az előző törvényjavaslattal is. Úgy hiszem, hogy egy nagyon komoly előrelépést jelent a cégeljárás során azoknak a szabadságoknak a törvénybe foglalása, amelyeket a javaslat tartalmaz. A gyorsítás mellett az ésszerűsítést is, az egyszerűsítést is nagyon fontos szempontnak tartom, és úgy gondolom, hogy az ügyvédi kar - mert elsősorban az ügyvédi kart fogja ez a módosítás, azt hiszem, érinteni - természetesen az ügyfelek kiszolgálása érdekében nagyon nagy lehetőséget kap arra, hogy ezt a felelősséget megfelelően felhasználva, a gazdaság szereplőinek kiszolgálása érdekében egy sokkal korszerűbb eljárás keretében nyújtson jogi segítséget.
Köszönöm szépen a figyelmet.
