DR. KERÉNYI JÁNOS
DR. KERÉNYI JÁNOS
DR. KERÉNYI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvető szándéka érthető a kisvállalkozások piacra lépésének gyorsítása, egyszerűsítése és olcsóbbá tétele érdekében, azonban éppen e törvények hordereje miatt egy átfogóbb szakmai konzultációnak kellett volna megelőznie a törvényalkotást.
(17.30)
A szakmai szervezetek véleményét - különösen a cégbíróságokét, amelyek a végrehajtói e törvénynek - nem kérték ki a javaslat megalkotói, és így egy hasonlóan kapkodó, elnagyolt megoldás született, mint amilyen a 2006. évi V. törvény volt.
A hazai és a külföldi kisvállalkozásokat sújtó kedvezőtlen gazdasági környezet nemcsak a vállalkozások alapításának a költséges volta, valamint a nehézkes eljárási rend miatt jelentkezik, hanem összefügg a kis- és nagyvállalkozót fogadó nagyfokú jogbizonytalansággal is, azzal, hogy egy olyan alaptörvény, mint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt kiszolgáló jogszabály, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nyolc hónap alatt annyira idejétmúlttá válik, hogy gyökeresen át kelljen alakítani azt. Ez a jogszabályok állandó változásából eredő jogbizonytalanság kikerülhető lenne a jogszabályok átgondoltabb előkészítésével és a szakmai szervezetek álláspontjainak a megismerésével.
Rátérve a konkrét javaslatra, megállapítható, hogy a törvényjavaslatnak két iránya van. Az egyik irány a cégek tulajdonosainak döntési szabadságát érvényre juttató módosítások, valamint a cégeljárás egyszerűsítését szolgáló javaslatok.
Az első körben a következőket szeretném elmondani. Nem vitás, hogy ténylegesen csökkenti a bürokratikus terheket, hogy a cégaláírás mintáját a társasági szerződést elkészítő ügyvéd is jogosult hitelesíteni. Ennek azonban együtt kellene járni azzal, hogy meg kell teremteni az eljáró ügyvéd központi nyilvántartási adatbázisokba való belépésének a jogszabályi hátterét. Az a rendelkezés, hogy a cég az ügyvédi iroda székhelyét tüntethesse fel céghelyként, különösen a külföldi vállalkozók piacra lépését könnyíti meg. Azonban a cégek fantomizálódását nem szünteti meg, csak a hatóságok felelősségét, ellenőrzési kötelességét tolja át az ügyvédekre. Jó a változás, hogy a cégnévben nem kell kötelezően feltüntetni, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul, hiszen az a nyilvános cégadatokból könnyen kideríthető, és a főtevékenység módosításánál sem jelent problémát.
Módosításra kerül a legnépszerűbb társasági forma, a kft. szerződésmintája, amelyben eddig nem szerepelt a könyvvizsgáló megjelölése. Ez azért indokolt, mert a gyakorlati alkalmazás során komoly problémát jelent, hogy a könyvvizsgálóval rendelkező cégek jelenleg nem alkalmazhatták az egyszerűsített eljárást. A javaslat szerint a kft. alapításakor a pénzbeli hozzájárulást a tagok a társaságnak fizethetik be. Ennek megtörténtéről az ügyvezető az eljáró jogi képviselő előtt nyilatkozik. A kft. törzstőkéjének így egy pillanatig sem kell rendelkezésre állni, így még az a kényszer is eltűnik a vállalkozás számára, hogy legalább az alapításkor birtokolja a törzstőkét.
Megnő a veszélye a megfelelő anyagi háttér nélkül működő cégek létrejöttének és átgondolt alapítási szándék híján azok csődjének. Ez csak tovább fokozhatja a már eddig is a magyar gazdaság egyik nagy gondját jelentő körbetartozást s az ezt követő lánccsődök jelenségét. Érthetetlen az ötlet, hogy miért kell a Magyarországon létrehozott kft.-nek és zárt részvénytársaságnak az EU-ban a legalacsonyabb - a javaslatból kitűnően - törzstőkével, alaptőkével, amely 500 ezer forint, illetve 5 millió forint, rendelkezni. Ez az előző pontban elmondottak szerinti veszélyt vonhatja maga után.
A cég jegyzett tőkéjének devizában való feltüntetési lehetősége alkalmazkodik a forint konvertibilitásához. Felveti a problémát az orosz nyelven történő nyilvántartásba-vétel és a közokirat-kiadás, hogy a Magyarországon használt számítógépek billentyűzete nem tartalmazza a cirill írásjeleket.
A törvényjavaslat másik iránya a cégeljárás egyszerűsítését szolgáló javaslatok. Erről a következőket szeretném elmondani. A székhely használata jogszerűségének ellenőrzését az eljáró ügyvéd központi nyilvántartási adatbázisokba való belépésével meg lehet oldani, azonban ez sem szűri ki, hogy az egy székhelyen több, a törvényes gazdasági működést kétségessé tevő számú cég működjön. A székhely megfelelőségének ellenőrzését a javaslat az ügyvédre bízná, azonban ezt a hatóságok sem tudják lassan 20 éve megoldani. Hogyan lehet elvárni a cégalapító ügyvédtől? Kis cégek működésénél ugyanis nincs napi kapcsolat az ügyvéd és a cég között. Van, hogy az alapítás után évekig vagy soha nem látják egymást.
Az értékesítési célra létrehozott kft. és zárt részvénytársaság tulajdonosváltozásának bejegyzésére nyitva álló egy óra illúzió, mert a számítógépes ellátottság, a rendszer kiforratlansága lehetetlenné teszi ezt a rövid határidőt. A rendszert két cég működteti: a Mikrosec intézi a bejegyzést, míg az aláírást biztosító kártyával kapcsolatos teendőket a NetLock cég, amely cégek közötti összhang nem harmonikus, így lehetetlen feladatvállalás az egyórás határidő. Ez a villámügyintézés felveti, hogy a létszámstoppal sújtott bíróságok hogyan engedjék, küldjék szabadságra dolgozóikat, úgy a bírákat, mint az irodai alkalmazottakat, amikor a nyári hónapokban is biztosítani kellene a határidők betartását.
Néhány szóval szeretném elmondani azt is, ami kimaradt ebből a javaslatból. Az új gazdasági törvény, a 2006. évi IV. törvény 336. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseihez való igazodás határideje meghosszabbításra került 2007. IX. hó 1-jéről 2008. III. hó 1-jére, de nem került módosításra az a kitétel, hogy ezen határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan, egyébként teljesen törvényesen működő cégek, esetleg külföldi tulajdonúak, amelyeket senki nem fog figyelmeztetni a módosítás szükségességére, s ezért azokat a bíróság megszűntnek nyilvánítja. Szükséges lenne egy olyan rendelkezés beiktatása, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében felszólítja a céget a fenti rendelkezés betartására. Ez új terhet róna a cégbíróságra, de eloszlatná annak a veszélyét, hogy a vállalkozások támogatásának jelszavával működő cégeket szüntessenek meg.
Nem került hatályon kívül helyezésre a cégtörvény, a 2006. évi V. törvény 41. § (2) bekezdése azon rendelkezése, hogy a cégbejegyzési kérelem mellékleteit fajtánként két példányban - ennek nincs valós oka - kell benyújtani a cégbírósághoz. Ezt a felesleges rendelkezést jelenleg teljesen eltérő módon alkalmazzák a cégbíróságok, van, amelyik bíró ragaszkodik hozzá, és hiánypótlási ok, míg mások eltekintenek tőle.
Összességében helyesnek tűnik a cégeljárás egyszerűsítése, de a Fidesz-frakció a jelen állapotában nem tudja támogatni a törvényjavaslatot. Meg fogjuk próbálni, hogy módosító indítvánnyal ezeket a felsorolt gondokat, problémákat orvosoljuk, de úgy gondolom, hogy egy kicsit elhamarkodott, elkapkodott volt ennek a törvénynek a benyújtása.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
