DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR
DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót ismét, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint ahogy erre az előbb utaltam, a törvényjavaslat általános vitájában a szükségszerűségről és a javaslat céljairól kell elsősorban szót ejtenünk. Államtitkár úrhoz hasonlóan én is szeretnék utalni a 2000 júniusában az Európai Tanács értekezletén elfogadott európai kisvállalkozói chartára, amely a tagállamokat, illetve az Európai Bizottságot hívta fel a társaságok működését könnyítő gazdasági, pénzügyi, jogi környezet megteremtésére.
(17.20)
A szükséges intézkedések között említésre került a cégalapítás feltételeinek olyan irányú alakítása, amely elősegíti a kis- és közepes vállalkozások működését. A charta hangsúlyozta a cégalapítás adminisztratív terheinek és a bejegyzési eljárás időtartamának csökkentésére, az elektronikus cégbejegyzési eljárás bevezetésére, illetve kiterjesztésére vonatkozó intézkedések jelentőségét. Ezen charta szükségesnek tartotta - és ezt követően az Európai Unió több fórumán is foglalkoztak a kérdéssel -, hogy 2007 végére valamennyi tagállamban elegendő legyen átlagosan egy hét egy társaság megalapítására, a piacra lépés költségei pedig a lehető legalacsonyabbak legyenek. A hazai vállalkozások alapítása indokolatlanul költséges, bonyolult és lassú, mondjuk, a brit, a spanyol vagy a dán példához képest. Ez is mindenképpen indokolttá teszi, hogy a hazai jogalkotó végiggondolja a továbblépés irányait, és erőfeszítéseket tegyen a leszakadás megakadályozása érdekében.
Az elmúlt években az európai közösségi szintű és tagállami szintű gazdasági jogi szabályozás területén jelentős átalakulás ment végbe, elsősorban az üzleti környezet jogi feltételei alapján. Ezzel párhuzamosan a nemzeti jogalkotó szinte valamennyi uniós tagállamban törekszik arra, hogy a cégjogi szabályozás egyszerűbb és olcsóbb legyen a vállalkozók és az induló vállalkozások számára. Az új cégtörvény Magyarországon is nagyon jelentős reformokat hajtott végre a cégbíróság működése és feladatai tekintetében. A törvény újraszabályozta a cégeljárást, a korábbiaknál sokkal alaposabbá, áttekinthetőbbé téve azt.
A Ctv. 2006. július 1-jétől valamennyi gazdasági társaság esetében lehetővé tette a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás elektronikus úton történő lefolytatását. Itt gyakorlatilag arra szeretnék utalni - az előző törvényjavaslat kapcsán Rubovszky képviselő úr részéről is elhangzott -, hogy ez már nem új találmány, hanem 2006. július 1-jétől Magyarországon élő gyakorlat, és információim szerint több mint száz ügyvéd rendelkezik is elektronikus aláírással.
A Ctv., illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi I. törvény egyik legjelentősebb újítása volt a törvényi szerződésminták bevezetése. A mellékletben lévő szerződésminták lehetővé teszik elsősorban a kis- és közepes vállalatok számára, hogy a korábbiaknál jóval egyszerűbben, a törvényi szerződésminta kitöltésével készítsék el a társasági szerződésüket. A cégtörvény új lehetőségként biztosította az előzetes cégnévfoglalást is, újraszabályozta a cégeljárási határidőket és a cégeljárás rendjét. A cégalapítás leggyorsabb módja ez a 2006. július 1-jétől létező egyszerűsített cégeljárási mód.
Az új cégtörvény által bevezetett szabályozási koncepció tehát jelentős mértékben és egyértelműen helyes irányban alakította át a cégeljárás, a cégalapítás menetét. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elfogadott változások nem elegendőek ahhoz, hogy Magyarországon a cégalapítás ideje, költségigénye, valamint a szabályozás kiszámíthatósága megfeleljen a közösségi és nemzetközi elvárásoknak. Ennek következtében merült fel a létező szabályok továbbfejlesztésének igénye.
Államtitkár úrhoz hasonlóan arra is szeretnék utalni, hogy ez a törvényjavaslat nem egy elszigetelt lépés, hiszen ebbe a csoportba tartozik a Btk. módosítása, amely a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések érdemi és hasznos módosítására tesz javaslatot. Idetartozik az előbb tárgyalt jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslat is, a kormány munkaterve szerint a parlament elé kerülő, könyvvizsgálókról szóló új törvényjavaslat, valamint az 1990. évi V. törvényt felváltó új törvény az egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről.
Engedjék meg, hogy a főbb célok tekintetében néhány fontosabb elemet én is kiemeljek. Jelenleg a cégbírósági szakaszt megelőzően szükséges eljárásban egy ügyfélnek fel kell keresni a jogi képviselőt a társasági szerződés vagy a létesítő okirat tartalmának meghatározásához, az okirat közokiratba foglalásához vagy ügyvédi ellenjegyzéséhez, ezt követően a társaság képviseletére jogosultaknak aláírási címpéldányt kell készíttetnie, amellyel közjegyzőhöz kell fordulnia. Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, továbbá a bejegyzési kérelem benyújtásáig a társaságnak pénzforgalmi számlát kell nyitnia, és a pénzbeni betétek befizetéséről a bejegyzési kérelemhez banki igazolást kell csatolnia.
A javaslat az előzőekben ismertetett eljárási szakaszok egyszerűsítése, ésszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy a társaságalapítással összefüggő feltételek egy helyen, az eljáró ügyvéd vagy közjegyző előtt teljesítésre kerülhessenek. Biztosítja a jelenleg szükséges közjegyzői és banki eljárás elkerülését. A jövőben a társasági szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult lesz a társaság képviseletére jogosult aláírásmintájának ellenjegyzésére és elkészítésére.
A cégbírósági szakaszra vonatkozó javaslatok közül több megteremti az egy munkaórás bejegyzés általánossá válásának feltételeit. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tétele, a cégbíróság munkaszervezési szabadságának erősítése biztosítja ezt a gyorsaságot és lehetőséget. A cégtörvény egyes rendelkezéseinek pontosítása, új cégjegyzékrovatok kialakítása révén pedig ésszerűsíti, továbbfejleszti a szabályozást. A javaslat megszünteti a szerződésmintával történő cégalapításra vonatkozó külön cégeljárási szabályokat, és az egyszerűsített cégeljárás keretében rendezi a szerződésmintával történő alapítás valamennyi cégeljárási kritériumát. A javaslat a jelenleginél jóval rugalmasabbá teszi a szerződésmintákat, és az egyszerűsített eljárásban a feltétlenül szükséges minimumra csökkenti a cégbírósághoz a társaság alapításával összefüggésben benyújtandó okiratokat.
A cégbíróság feladata az egyszerűsített eljárásban olyan technikai teendők elvégzésére korlátozódna, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és az aláírásnak, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték megfizetésének ellenőrzése. Az egyszerűsített cégeljárásban ez év szeptemberétől két munkanapra, 2008. július 1-jétől pedig egy munkaórára csökkenne a bejegyzési kérelem elbírálásának maximális időtartama. A javaslat értelmében a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1-jétől valamennyi cég vonatkozásában kizárólag elektronikus úton történhet, illetve történhetne. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tétele pedig megteremti az elektronikus kézbesítés új rendjét, bevezeti az elektronikus tértivevény intézményét.
Harmadrészt szeretnék utalni a piacra lépés feltételeinek kedvezőbbé tételére, amely kapcsán elsősorban a cégeljárással kapcsolatos költségeket szeretném kiemelni, amely a jelenleginél jóval olcsóbbá, az illeték vonatkozásában 15 ezer forintra szállítaná le az alapítás illetékét. Másrészt a törvényjavaslatban előírt jegyzett tőke minimumának csökkentése is az olcsóbbá tételt szolgálja. A javaslat annak érdekében, hogy a hazai társasági jog az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott tagállamok jogi szabályozásával versenyképes maradhasson, a korlátolt felelősségű társaság esetében a tőkeminimumot 500 ezer forintban, míg a zártkörűen működő részvénytársaságnál 5 millió forintban kívánja meghatározni.
A fentiek alapján elmondható, hogy a megfogalmazott javaslatok alkalmasak a hazai gazdasági jog, elsősorban annak cégalapítással és cégmódosítással összefüggő bürokratikus és anyagi terheinek érdemi csökkentésére, ezért az MSZP-frakció támogatja a benyújtott javaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)
