MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság a március 20-ai ülésén tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.
Talán nem véletlen ez a szavazati arány, hiszen a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság a gazdaság oldaláról fogalmazza meg az elvárásait a törvénnyel szemben, és a gazdaság gyakorlatilag már régóta az egyszerűsítésért és a kisebb költségekért harcol, küzd. Látszik, hogy a közigazgatás, az államigazgatás, a jogbiztonság, ezek mind-mind versenyképességi kérdések, hiszen nem mindegy, hogy hány vállalkozás települ Magyarországra, és nem mindegy, hogy ez mennyi időhorizontba és milyen költségbe kerül az adott vállalkozásoknak.
Az Európai Unió Bizottsága célul tűzte ki, hogy 2007 végére az európai, elsősorban kisvállalatok alapítása, de egyáltalán a cégalapítás időtartamának procedúrája egy hét időtartamra csökkenjen Európában, illetve csökkenjenek ennek a költségei. Nemcsak ezért kell eleget tenni ennek a felszólításnak, hanem a magyar gazdaság szereplőinek érdekei is azt kívánják, hogy ezek a feltételek törvénybe legyenek foglalva.
Mi a mai helyzet? A mai helyzet az, hogy fogja magát valaki, elmegy, keres egy jogtudós embert, egy ügyvédet, egy közjegyzőt, aki megírja az alapító okiratot, utána a társaság különböző tisztségviselőinek el kell menni aláírási címpéldányokat csinálni - ezt jelenleg csak közjegyzőknél lehet megtenni. Majd el kell menni egy pénzintézethez, ahol bankszámlát kell nyitni; oda be kell fizetni a pénzbeli betéteket, a törzstőkét, és ezt az igazolást vinni kell a bejegyzési kérelemhez. Tehát ezt egy nagyvállalat meg tudja csinálni viszonylag könnyedén. Ez a segítség elsősorban a kis- és középvállalatoknak segítség, amelyek nincsenek akár ügyvédi kapacitás birtokában, akár a cégeljárásról szóló törvény tudásának birtokában, hogy ennek eleget tudjanak tenni. Tehát a verseny mindenképpen kikényszeríti ezt a változást.
A költségvetési bizottság ülésén különösen az alábbi témák kerültek napirendre: a cég képviselőjének aláírási címpéldányát nemcsak közjegyző előtt lehet hitelesíteni, hanem ügyvéd előtt, ez mindenképpen segíteni fogja a vállalkozásokat. Különösen pozitívan jelent meg a bizottság ülésén, hogy jelentős költségcsökkentéssel lehet cégeket alapítani, akár a részvénytársaság, akár az egyéb társasági formák tekintetében 15 ezer forintra csökken az illeték mértéke.
További problémát jelent ma a vállalkozásoknál, hogy van egy olyan előírás, hogy a névben tükröződnie kell a cég alaptevékenységének, és ha valaki megváltoztatja az alaptevékenységét, ami például egy jól bejáratott cégnév, akkor egy ilyen vállalkozásnak a jövőben komoly problémát, költséget jelent ennek a módosítása. A jövőben ezzel sem lesz probléma.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az elektronikus adatátvitel, egyáltalán az elektronikus államigazgatásra való áttérés tekintetében a minisztérium partner abban, hogy felgyorsuljanak ezek a folyamatok.
Egy rendszernek az elején vagy a közepén vagyunk a 2006. évi V. törvény kapcsán - ez az új cégtörvény száma, ami 2006-ban életbe lépett. Ha csak a március, április havi országgyűlési ütemtervet nézzük, itt szerepel a büntető törvénykönyv módosítása, a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása, most beszélünk a cégnyilvánosságról a jogügyletek biztonságának fokozása érdekében, tehát több olyan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amelyik összességében mind-mind garantálni fogja, hogy jogbiztonság legyen Magyarországon, és a vállalkozások kevesebb pénzzel, gyorsabban kaphassák meg azt a közigazgatási, államigazgatási szolgáltatást, amely a cégalapításokhoz kötődik.
Úgyhogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, és kéri az Országgyűlést, hogy ezt fogadja el. Köszönöm szépen.
