DR. HAJDU ATTILA
DR. HAJDU ATTILA
DR. HAJDU ATTILA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő jelentés és törvényjavaslat egymásból következik. Az elmúlt években, jellemzően az elmúlt tíz évben elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban célzatosan jöttek létre bűnszövetkezetek, hogy hiszékeny embereket komoly értékeikből kiforgassák. Ennek az volt az oka, hogy nem eléggé erélyes, sokszor ellentmondásos a szabályozás, valamint az is, hogy az ingatlanforgalommal hivatásszerűen foglalkozó, egyébként közbizalmat élvező hivatásrendek - ügyvédek, végrehajtók, közjegyzők, hivatalnokok - közül többen éppen a közbizalommal visszaélve bűncselekményt követtek el.
A törvényhozás fontos feladata a meghozott törvények, az azok nyomán megalkotott jogszabályok hatályosulásának folyamatos figyelése, elemzése és vizsgálata. Külön jelentőséget kapott ezért az előző ciklusban létrehozott úgynevezett lakásmaffia-bizottság, amelynek kétéves tevékenysége során számos jogszabályi hiányosságra, ellentmondásra derült fény. Az elaprózott, maffia jellegű tevékenység nyomán az áldozatokat képviselő civil szervezetek és felelős törvényhozási tevékenység eredményeként számos jogszabály módosult.
Az 53/2005. számú országgyűlési határozat a kormány feladatává tette, hogy időről időre tegyen jelentést az Országgyűlésnek az előírt feladatok teljesítéséről, illetőleg hozza meg azokat a jogszabályokat, amelyek ebből a határozatból következnek. A már-már társadalmi feszültséget eredményező lakásmaffia-tevékenység visszaszorítására irányuló közös társadalmi és törvényhozói szándék szükségessé tette, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a tett intézkedések hatásával, és fogalmazza meg a következő időszak feladatait. Erről szól a jelentés és a törvényjavaslat is.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a törvényjavaslat miért terjeszkedik túl az országgyűlési határozat szorosan vett rendelkezésein. Nyilvánvaló és ma már egyértelmű, számos olyan jogügylet létezik, ahol ugyanolyan társadalmi igény van a biztonságra, mint a lakás- és ingatlanforgalomban. A legegyszerűbb adásvétel, vállalkozási szerződések, más jogügyletek esetében is fontos annak biztos tudata, hogy a szerződést kötő felek azok, akiknek magukat mondják, és azok írják alá a szerződéseket, akik arra jogosultak, és megfelelő jogosítvánnyal, felhatalmazással rendelkeznek. Ennek az ellenőrzése eddig a jogügyleteknél közreműködő személyek lelkiismeretén múlott, azonban szükséges e kötelezettségre a figyelmet felhívni és ezt jogszabályban előírni, annak technikai feltételeivel együtt.
A törvényjavaslat ezért általában szabályozza az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, hivatalok kötelezettségét a hozzájuk fordulók személyazonosságának és ügyleti képességének megállapítására és ellenőrzésére, a közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyzések, illetve az azokról kérhető adatok igénylésére. A visszaélések szempontjából kiemelt ügycsoportok, ingatlanforgalom, cégeljárások, végrehajtási eljárások során az eljáró, okiratot szerkesztő, illetőleg a nyilvántartásokba bejegyzésre jogosult személyek szigorú és részletesen szabályozott módon járhatnak el.
A javaslat a részletes szabályokat tartalmazza az ügyletkötések során eljáró hivatásrendek képviselőinek eljárására, azonban ezt nem teszi mindenütt egységessé és következetessé.
(16.20)
A bizottság tagjai néhány szakasz tekintetében módosító javaslatokat kívánnak előterjeszteni. Ezek közül néhányat említenék meg. Az ügyletkötések során sok vitára adhat okot a meghatalmazások tartalma. A viták csökkentése, elkerülése érdekében szükséges lenne a teljes bizonyító erejű magánokiratok közül a meghatalmazás minimális tartalmi kellékeit a Ptk. szabályain túlmenő útmutatóval a jogügyletek tekintetében meghatározni.
Külön erénye a javaslatnak, hogy a korábbihoz képest lényegesen jobban épít az elektronikus ügyintézésre, amelynek lehetőségei a javaslatban még természetesen nincsenek kimerítve. Ugyanakkor meggondolásra érdemes a törvény hatálybalépésének időpontja. Az érintettek talán technikailag még nem eléggé felkészültek a törvény alkalmazására. Nem ismerjük a beruházási igényeket, a finanszírozási megoldásokat.
Azt várja a bizottság és azt várom én is személyesen, hogy a felmerült módosító javaslatok, illetve az ezeket megfogalmazó vagy indító kételyek a vitában kikristályosodnak, a törvényjavaslathoz benyújtott, az előterjesztő által is elfogadott módosító indítványokkal egy újabb nagy lépés tehető a tisztességes, biztonságos jogügyletek megkötése felé. Mindezek alapján mind a jelentést, mind a törvényjavaslatot elfogadásra javaslom.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
