DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslat több célkitűzést kíván teljesíteni. Ha a szabályozási területeit összekötő jogalkotói szándékot kívánom összefoglalóan megjelölni, azt mondhatom, olyan jogszolgáltatást céloz meg, amely a modern technikai lehetőségeket kihasználva teljesíti a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog követelményeit.
Ugyanebben a tárgyban már benyújtott egy törvényjavaslatot a kormány 2005 őszén a tisztelt Háznak, ennek tárgyalása azonban nem fejeződött be. A kormány ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja a jogügyletek biztonságának fokozását, az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzését, ezért a törvényjavaslatot újra szakmai egyeztetésre bocsátotta, továbbfejlesztette, és ismételten benyújtotta az Országgyűléshez. Ez az önök előtt fekvő, most tárgyalandó törvényjavaslat.
Ennek legfőbb szabályozási területe az ügyféladatok ellenőrzése, amely a közjegyzői, ügyvédi és a végrehajtási törvénybe is beépül. Olyan megoldást kínál, amellyel az ellenőrzés gyorsan, biztonságosan és költségkímélő módon végezhető el. Ezt a három követelményt kell elsősorban szem előtt tartani akkor, amikor előzetes ellenőrzésről van szó. Ez ugyanis kiterjed az állampolgároknak arra a szerencsére döntő hányadára is, akik nem élnek vissza mások adataival, nem kívánják a velük szerződő személyeket megkárosítani. Természetesen a megelőzésre csak ilyen módszer alkalmas, ezért viszont garantálni kell azt, hogy az ügyvédhez, közjegyzőhöz forduló ügyfél ne szenvedjen késedelmet, gyakorlatilag az igazolványa bemutatásával együtt pár perc alatt lebonyolítható legyen az adatok ellenőrzése. Másrészt értelme is csak így van az ellenőrzésnek, ha időben, például a szerződés aláírását megelőzően kiderül az, hogy nem az igazolványban szereplő személlyel állunk szemben.
Ezeket a követelményeket gyakorlatilag csak az elektronikus ügyintézés tudja teljesíteni, ezért a javaslat mindhárom említett területen így teszi lehetővé az adatok hivatalos nyilvántartásban történő ellenőrzését. Az adatvédelmi előírásokra figyelemmel a javaslat teljeskörűen szabályozza az ellenőrzés célját, a megismerhető adatokat és azok kezelésének módját. Hatósági eljárásokban, a hatóság előtt tett jognyilatkozatok speciális következményeire figyelemmel, általános jelleggel biztosítja mind az ügyfél igazolványa érvényességének, mind a benne foglalt adatoknak az ellenőrzését, a felek megbízása alapján eljáró ügyvédek esetében pedig az utóbbit a felek külön meghatalmazása alapján. Az ügyféladatok pontos megállapítása széles körben, általános jelleggel szükséges a jogügyletek biztonságának erősítéséhez.
A törvényjavaslat ezért nem korlátozza az ellenőrzést az ingatlanügyletek okiratba foglalására, azt valamennyi közjegyzői okirat elkészítéséhez előírja, illetve valamennyi közjegyzői okirat esetében az ellenjegyzés feltételeként megteremti ezt a lehetőséget. Egy másik vonatkozásban viszont mégis hangsúlyt kap a jogügylet ingatlant érintő tartalma. A cégalapítások során ugyanis a törvényjavaslat értelmében nemcsak a jognyilatkozatot tevő felek adatait kell majd ellenőriznie az okiratszerkesztőnek, hanem azt is, hogy a cégingatlanként megjelölt ingatlan szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban, valóban a cég tulajdona-e, vagy jogosult-e annak használatára.
Külön kell szólni az ügyféladatot lekérdező személy azonosítását szolgáló ellenőrző rendszer kiépítéséről, nevezetesen arról, hogy az adatszolgáltató meggyőződhessen arról, hogy valóban ügyvéd, közjegyző kéri-e az adatokat. A javaslat e tekintetben eltér a korábbi törvényjavaslatban foglaltaktól. Míg az ugyanis közvetlenül az ügyvédi, közjegyzői és végrehajtói kamara számítógépes adatbázisából történő lekérdezést javasolta volna erre a célra, addig a jelenlegi törvényjavaslat már az elektronikus kommunikációban használt elektronikus eljárás mögött álló azonosítási rendszert kínálja erre a célra. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltató hivatal a lekérdezéshez használt elektronikus aláírás tanúsítványának érvényességét fogja ellenőrizni, amelyet ennek érdekében kamarai tagsághoz kell kötni. Erre figyelemmel szükséges volt mind az ügyvédi, mind a közjegyzői, mind pedig a végrehajtási törvényben megjeleníteni a szakmai tevékenység végzése során használható elektronikus aláírásokkal kapcsolatos leglényegesebb követelményeket.
A rendelkezések természetesen figyelemmel vannak a már megkezdett elektronikus fejlesztésekre, vagyis arra, hogy a már megszerzett elektronikus aláírások is használhatóak legyenek a törvényjavaslat szerinti lekérdezésre.
(16.10)
Az elektronikus közjegyzői okirat intézményének megteremtése okán a közjegyzői kar ugyanis már rendelkezik elektronikus ügyintézésre alkalmas technikai háttérrel, az ügyvédek elektronikus aláírással való ellátása pedig a cégeljárás elektronizálása miatt ugyancsak megkezdődött.
Alapvető fontosságúak a törvényjavaslat elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezései. Az elektronikus kormányzás kialakításával ugyanis a közigazgatás, illetve az állami szolgáltatások nyújtása új alapokra helyeződik. Ebből az átalakulásból természetesen az igazságszolgáltatás, a jogi szolgáltatások nyújtása sem maradhat ki. Már az Országgyűlés is megtette ez irányban az első jogalkotási lépéseket, amikor úgy döntött, néhány ügycsoportban - például a cégeljárásban és a közjegyzői okiratok készítése és tárolása terén - kezdődjék meg az elektronikus ügyintézés és iratforgalom. Egyetértettünk akkor abban, hogy ez egy jelentős állomás az információs társadalom adta lehetőségeket kihasználó, költségkímélő és ügyfélbarát igazságszolgáltatás fejlesztésének útján, egy olyan bázis, amelyre az igényekhez és a lehetőségekhez képest folyamatosan lehet majd építeni.
Íme, alig telt el néhány év, és már előttünk az a következő szabályozási terület, amely csak elektronikus ügyintézésre alkalmas infrastruktúrára alapozva fejleszthető. Helyes volt tehát a korábbi jogalkotói döntés, és most ugyanilyen előremutatónak látom az elektronikus kommunikáció újabb területekre történő kiterjesztését, hiszen az ennek okán megteremtett technikai háttér a jövőben minden bizonnyal még szélesebb körben aknázható ki.
Röviden szeretnék kitérni a javaslat közjegyzői okiratok készítésével kapcsolatos módosításaira is. Ezek is az ügyfelek lehetőség szerinti gyorsabb, szakszerűbb és teljeskörűbb kiszolgálását célozzák, illetve a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási nehézségeket küszöbölik ki. Ilyen például a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetőséget ad arra, hogy az ügyfelek a közjegyzői okiratról bármikor, az elektronikus formában őrzött közjegyzői okiratról pedig az ország bármely pontján kérhessenek másolatot, vagy az is, amely a közreműködés megtagadása esetén bírósághoz fordulási jogot biztosít az ügyfélnek.
A törvényjavaslat harmadik része a bírósági végrehajtás szabályait módosítja, lényegében két fő területen. Egyrészt az átláthatóbb eljárás és a jogviták megelőzésének céljával, másrészt annak érdekében, hogy a végrehajtási szakban is kaphassanak segítséget azok, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget. Az első csoportba tartozó rendelkezések közül az ügyféladatok elektronikus úton történő beszerzését emelném ki, amely több összefüggésben is megjelenik a javaslatban. Részben azért, mert a végrehajtási eljárás kezdeti szakasza az adós felkutatása, vagyis róla és a vagyonáról adatok beszerzése, és fontos, hogy ez a rengeteg postai levélváltás, ami jelentős költség- és időráfordítást jelent, a munkafolyamatot minél teljesebb körben kiváltsa az elektronikus ügyintézéssel. A javaslat ezért általános jelleggel is felhatalmazza a végrehajtót minden olyan elektronikus adatbázisba való betekintésre, amelyből adatokat ma csak papír alapon szerezhet be.
Külön rendelkezik a javaslat a gépjármű-nyilvántartásról, illetve a polgárok és igazolványaik nyilvántartásairól, nevezetesen azokról a nyilvántartásokról, amelyeket az ügyvéd és a közjegyző is megtekinthet az ügyfél beazonosítása érdekében.
Ugyancsak a végrehajtásból eredő jogviták számának csökkentése, illetve az eljárások emiatti elhúzódásának a megelőzése a célja azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a végrehajtási kifogások elbírálását gyorsabbá teszik. A végrehajtási tárgyú módosítások másik része alapvetően az adósok segítségére szolgál, hiszen mindannyian tudjuk, hogy bár különféle okokból, de számosan kerültek olyan helyzetbe, amely a tartozásuk fedezetét képező lakás elárverezését is maga után vonhatja. A magánszemély adósok részére ezért a javaslat speciális részletfizetési kedvezményt biztosít. Speciális ez azért, mert alkalmazásának előfeltétele a részlettörlesztés, és mert az adós és a hitelező közötti megegyezést kívánja elősegíteni. A kedvezményről szóló jegyzőkönyvet ugyanis megkapná a hitelező is, akinek a véleménye alapján alakulna ki a részletfizetés végleges tartalma. Olyan jogintézményről van szó, amely nem tesz különbséget az adósok között, például nem vizsgálja azt, hogy milyen okból keletkezett a tartozásuk, hiszen ez felvetné akár az indokolatlan megkülönböztetés vádját, és ellentétes lenne az ítéletek egységes végrehajtásának elvével is. Ehelyett azt tartja szem előtt, hogy milyen feltételekkel lehetne elérni a tartozás lehetőségek szerinti önkéntes teljesítését, ez pedig az adós és a hitelező érdeke is egyaránt.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem tehát a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megszavazására. Ezzel tudnak önök, törvényalkotók fellépni azok ellen, akik csalással akarnak hasznot húzni mások kiszolgáltatottságából, akik csalással, lopott vagy hamisított okiratokat használnak fel, és adott esetben az okiratokat készítő jogászokat és hatóságokat is félrevezetik. Az e tárgyban korábban benyújtott törvényjavaslattal egyébként valamennyi parlamenti frakció egyetértett, bízom ezért abban, hogy az időközben kibővített és a technikai fejlődés eredményét is tükröző újabb változat ismét elnyeri majd támogatásukat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
