DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem elsősorban a törvényjavaslat tartalmával, legalábbis az írott szövegrészével szemben van kifogásom, alapvető ellenállás bennünk az általános indokolás és a törvényjavaslat normaszövege között van. Vitányi képviselő úr már utalt rá, és nekem is az a meggyőződésem, hogy jóllehet, ez a törvényjavaslat a lakásmaffiaügyekben történteket nehezítheti, de hogy nem küszöböli ki, az egészen biztos.
Tisztelt Országgyűlés! Az én praxisomban is volt négy olyan eset, amikor hamisított ügyvédi bélyegzővel, állítólagosan hamisíthatatlan szárazbélyegző lekopírozásával, hamis aláírással ingatlanokat átírtak úgy, hogy a sértett gazdasági társaság csak akkor jött rá, hogy eladták a saját székhelyét, amikor a vagyonmérlegét be kellett adni, és ahhoz egy tulajdoni lapot kellett volna beadni. No, ez az ügy három éve történt. Azért örülök nagyon, hogy Kondorosi államtitkár úr nemcsak az igazságügyi, hanem a rendészeti tárcát is vezeti, mert a rendőrségnek a konkrét ügyben az elmúlt négy év alatt nem sikerült eredményt elérnie. Sajnos ilyen problémát még tudok mondani egyet-kettőt. Lehet, hogy ezt a kérdést ez az asztalunkon fekvő jogszabály megoldaná, de ez egy kérdés.
A másik kérdés, amire szintén Vitányi képviselő úr után szeretnék hivatkozni, hogy a legjobb szándékkal minden adatot leellenőrző ügyvéd nem lát az ügyfél fejébe. Én nem tudom eljáró ügyvédként megállapítani azt, hogy az a vevő milyen zsarolással vagy milyen kényszerhelyzettel vette rá az eladót arra, hogy ott előttem egy érvényes okirattal egy másodperc alatt földönfutóvá tegye magát. Ezekben a kérdésekben is nekünk nagy szerepünk van, de ehhez a jelen törvény sajnos semmilyen segítséget nem nyújt.
Viszont a jelen törvény okoz egy igen komoly társadalmi feszültséget abban a tízezer ügyvédben, akiket azért nem szeretnék olyan egyszerűen elintézni, hogy a szakmának ehhez alkalmazkodni kell, és ez minden további nélkül megoldható. Én Budapesten ügyvédkedem harminchetedik éve, a budapesti ügyvédi irodák, azt hiszem, sokkal jobban felszereltek ilyen technikai kérdésben, mint ahogy hallottuk, a budapesti bíróságok.
(16.50)
De azért én ismerek egy csomó vidéki kollégát. Ismerek olyan 70 éves vidéki ügyvédet, aki a nyugdíja mellett a megélhetését abból biztosítja, hogy havonta két darab adásvételi szerződést a kis táskaírógépén megír, előtte egy héttel bevonul az illetékes földhivatalba, kiváltja a tulajdoni lapot, és azt megírja. Ezeknek az embereknek - és sajnos pontos adatot nem tudok szolgáltatni - sem lehetőségük anyagilag, sem perspektívájuk nincs arra, hogy ők egy számítógéppel rendelkező ügyvédi irodát állandó internetkapcsolattal, elektronikus aláírással megszervezzenek. Azért a szakma részéről nagy hálátlanság lenne azt mondani, hogy ezek le vannak írva, és akkor ezek kerítsenek más területet. Tessék szíves lenni már megmondani, hogy milyen területet lehet szerezni akkor, amikor az összes ingatlannal kapcsolatos ügyhöz kell ez az elektronikus aláírás? Igaz, a 90 éves szomszédasszony házassági bontóperében, ha lesz ilyen, ott eljárhat, ahhoz nem kell elektronikus aláírás, de nem ez a cél.
Tisztelt Országgyűlés! Tehát itt nekem az a problémám, ha ezek a követelmények bevezetésre kerülnek, akkor egészen biztosan valamit ezen enyhíteni fogunk, de azért ne essünk át a ló másik oldalára. Alapvetően azt a megoldást szeretnénk ajánlani a kormányzat felé, hogy ezt a lehetőséget mint olyat vezessék be, de azért ne egyszer és mindenkorra és főleg ne 2008. január 1-jével zárják el a lehetőséget a kollégák elől.
A másik, amivel szintén foglalkozni szeretnék, az ügyvédi titoktartás kérdése. Nem értek egyet azzal, hogy ezt a kérdést minden további nélkül félre kell tenni, és ez nem titoktartás. Az ügyvédnek a titoktartás biztosítja az ügyfél szempontjából azt a bizalmi helyzetet, amin a legkisebb csorba is végzetes lehet az ügyfél és az ügyvéd viszonyában. Ha elterjed annak a lehetősége, hogy az ügyvédet a saját ügyfél tekintetében feljelentési kötelezettség terheli, abban a pillanatban nem fogunk tudni egy normális büntetővédelmet ellátni, mert a gyanúsítottak, az eljárás alá vontak be fognak zárkózni, és már majdnem hogy ügyészi pozícióba fogják kergetni az ügyvédeket. Ilyen körülmények között meg kell találni a hatalomnak azt a lehetőséget, hogy az ilyen szabálytalan okiratokat olyan emberekkel fedeztessék fel, akiknek ezt az igazságszolgáltatásban évszázadok alatt kialakult helyzetét nem fogja alapjaiban megrengetni. Tehát én igenis azt mondom, hogy az a passzus, ami az ügyvéd feljelentési kötelezettségére vonatkozik, az egész kar szempontjából és megítélése tekintetében elfogadhatatlan.
Tisztelettel én nem szeretnék a frakcióm nevében sem előzetes ígéreteket, sem előzetes jóslatokat előterjeszteni, én azt szeretném, hogy egy megérlelt tárgyalássorozat után, kellő javítással próbáljuk kijavítani a felvetett hibákat, és ha ezek a lehetőségek, amiket felvetettünk, megoldhatókká válnak, akkor elképzelhető, sőt akkor minden további nélkül megszavazzuk. De ha bármilyen lényeges negatív adat benne marad, akkor mi sem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiból.)
