DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja, mint azt már a kisebbségi vélemény elmondásánál is mondtam, tartózkodó álláspontot alakított ki az előttünk fekvő előterjesztéssel kapcsolatban.
Ez az álláspont nem jelent passzivitást vagy közömbösséget a részünkről a lakásmaffia-jelenséggel kapcsolatban. Amennyiben a javaslat végszavazásánál tartózkodni fogunk, annak magyarázata nem abban rejlik, hogy nem értünk egyet az előterjesztés célkitűzéseivel. Éppen ellenkezőleg! Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés a maga eszközeivel mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az állampolgárok minél hatékonyabban védekezhessenek a lakásmaffia ellen. Fontosnak tartjuk, hogy a jogi szabályozás fokozottabban garantálja a jogügyletek biztonságát, megelőzve azt, hogy a polgárok áldozatul essenek okiratokkal és ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseknek.
(16.30)
A törvényjavaslat általános indoklása azzal kezdődik, hogy a javasolt törvénymódosítások a lakásmaffia-tevékenység érdekében szükséges kormányzati intézkedések végrehajtását szolgálják. Frakciónk - szakmai szempontokat mérlegelve - úgy véli, hogy az előterjesztett törvénymódosításokkal a kormány nem alapjaiban akarja a lakásmaffia-tevékenység okait felszámolni, csupán tüneti kezelést végez.
Álláspontunk szerint a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítására és megszüntetésére a törvényjavaslat rendelkezései nem elégségesek. A kormány előterjesztése egyrészt hiányos, másrészt a javasolt törvénymódosítások jelenleg végrehajthatatlanok.
A lakásmaffia-tevékenység társadalmilag megrázó hatása az, hogy ezen bűncselekmények áldozatai elveszítik lakásaikat, és a jelenlegi jogi szabályozás keretei között nincs szabályozva az elveszett lakások akár tulajdonjoga, akár bérleti joga visszaszerzésének a lehetősége. Alapvető polgári jogi elv, hogy a dolog tulajdonjogát, a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve, csak a dolog tulajdonosától lehet megszerezni. Ezen alapvető rendelkezés következetesebb érvényesítésével lehetne gátat szabni a lakásmaffia-tevékenységnek.
A jogalkotó a lakásmaffia-tevékenység áldozatai részére kivételezett többletjogosultságot biztosíthatna, amelynek keretein belül a károsult, időbeli és személyi korlátozás nélkül, lehetőséget kapna arra, hogy elveszett lakástulajdonjogát vagy bérleti jogát visszaszerezhesse.
Meggyőződésünk, hogy a lakásmaffia-tevékenység áldozatai jogvédelmét igazán az szolgálná, ha ilyen bűncselekmény megállapíthatósága esetén az ingatlan tulajdonjogát vagy bérleti jogát ellenérték fejében megszerző jóhiszemű személyek is kötelesek lennének tűrni az eredeti állapot visszaállítását. Ehhez a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok változtatására lenne szükség, nevezetesen a polgári törvénykönyv, az ingatlan-nyilvántartási törvény, a lakások bérletéről szóló törvény, a büntető- és büntetőeljárási törvény módosítására. Mindezeket a tárgyalt törvényjavaslatban nem találjuk meg.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat olyan okirat-szerkesztői kötelezettséget fogalmaz meg, úgy az ügyvédeket, mint a közjegyzőket érintően, amelyek nem teljesíthetők maradéktalanul, főleg az ügyvédek vonatkozásában. Másrészről ilyen törvényi elvárás esetén bármely ügyvéd, illetve közjegyző ellen korlátlanul indítható majd fegyelmi, vagy akár büntetőeljárás abban az esetben, ha nem tesz eleget azon kívánalomnak, miszerint a szerződés megkötését megelőzően köteles feltárni a szerződő felek valódi szerződéskötési szándékát.
Mint ismeretes, a polgári jogviszony keretében élők közötti jogügylet esetében a nyilatkozati elv érvényesül. A nyilatkozati elvből következően nem kötelezhető sem maga a szerződő fél, de ebből adódóan nem kötelezhető az okiratszerkesztő sem arra, hogy a szerződő felek valós szerződési akaratát felderítse. Erre sem az ügyvédnek, sem a közjegyzőnek nincsenek meg az eljárási jogosultságai, hiszen mindkét eljárás nem peres eljárás, és nem peres eljárás keretében bizonyítás felvétele nélkül fizikálisan és jogilag lehetetlen a szerződő felek valódi szándékának kiderítése. A szerződő felek nyilatkozatán túlmenően az okiratszerkesztőnek nincs lehetősége a szerződéskötők valódi szándékának felderítésére sem.
Tisztelt Ház! Az előbbiek mellett azt sem tartjuk mellékesnek, hogy az ügyvédi titoknak a jövőben is szentnek és sérthetetlennek kell lennie, ezt pedig a törvényjavaslatnak is jobban kifejezésre kellene juttatnia. Nemcsak az ügyvédeknek, hanem minden felelősen, demokratikusan gondolkodó polgárnak a lehetőségek keretei között küzdenie kell azért, hogy az ügyvédi titok sérthetetlensége fennmaradjon.
Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a törvényjavaslat feljelentési kötelezettséget ír elő az ügyvédek számára olyan esetekre nézve, amikor a személyi okirattal való visszaélés gyanúja merül fel. Az ügyvédi hivatás gyakorlásának lejáratása felé tett kormányzati intézkedésnek kell minősíteni azt, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelét előzetesen írásban kioktatni arról, hogy az ügy intézése kapcsán bizonyos esetekben bejelentési kötelezettség terheli a rendőrség felé.
További abszurditás az, hogy az ügyvéd bejelentési kötelezettsége elmulasztásának megállapíthatóságát a kormányzat a hivatal adatszolgáltatási naplóvezetésével kívánja dokumentálni, és megteremteni ezáltal annak a lehetőségét, hogy az ügyvédi titok szentségét megtartani kívánó kollégákkal szemben a felelősségre vonásuk bizonyítékai rendelkezésre álljanak.
Önmagában az a kormányzati ötlet, hogy az ügyvéd az okiratszerkesztés során a szerződő felek személyes adatairól az okirati bizonyítékon túl az elektronikusan nyilvántartott adatokhoz való hozzáférés keretében is meggyőződhessen, támogatható jogalkotási szándék. Az más kérdés, hogy ennek a technikai feltételei országosan mindenütt rendelkezésre állnak-e.
Egy tegnap megjelent napilapban olvashattunk arról, hogy miközben már dolgoznak hazánkban ezen bírósági intézményrendszer kiépítésén, több fővárosi bíróságon még a bírák számítógépes ellátottsága sem megoldott. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökének tájékoztatása szerint a fővárosban jelenleg 60-70 százalékos a számítógépes ellátottság; a Pesti Központi Kerületi Bíróságon vagy a Pest Megyei Bíróságon komoly elmaradás tapasztalható.
Gondot jelent továbbá az is, hogy a géppark néhol már 5-6 éves, ami elavultnak számít a modern adatátvitelhez, így a már létező gépparknak nagyjából 70 százalékát cserélni kell. Máshol, így például Kazincbarcikán vagy Kunszentmiklóson, szintén a tegnapi újságcikkből olvasva, az okozott nehézséget, hogy olyan régi volt a bíróság épülete és az elektromos hálózat, hogy az már nem bírta el a számítógépeket. Ezeken a helyeken azt kellett, illetve kell megvárni, amíg a bíróságok modern, új épületbe költözhetnek. A 2007-es költségvetési vita során azonban láttuk, hogy a bíróságok fejlesztéseire nincs, vagy elhanyagolható pénzeszköz volt betervezve.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan gondolhatja a kormány, hogy ilyen technikai feltételek mellett ez a törvény 2008. január 1-jén, egyes rendelkezései pedig már a kihirdetést követő második hónapban hatályba léphetnek? Mi a garancia arra, hogy az elektronikus adatforgalom elégtelensége miatt ezen rendszer nem omlik össze a hatálybalépés napján? Egyébként a hatálybalépésre vonatkozóan képviselőtársam is tett utalást.
Álláspontunk szerint először a technikai feltételeket kellene a kormánynak megteremtenie, és csak ezután kerülhetne sor az erre épülő jogi szabályozás végrehajtására. Frakciónk tartózkodása azt fejezi ki, hogy nem tudunk olyan kormányzati intézkedést támogatni, amelynek nincsenek meg a technikai feltételei. Azzal sem értünk egyet, hogy olyan elvárásokat fogalmazzon meg a kormány az ügyvédek és a közjegyzők felé, amelyeknek nem lesznek képesek eleget tenni, ráadásul amelyek szakmai-etikai szabályokkal ellentétben állnak.
Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint módosító javaslatokkal csak részben korrigálhatóak a felvázolt problémák, ezért kérjük a kormányt a tervezet újragondolására.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
