CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés, amit felvetett, valóban hosszú-hosszú évekre, tizenhét évre nyúlik vissza. Nagyon sok órás különböző tárgyalások után vagyunk, azonban nem sokat változott az eredeti helyzethez képest az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók nem jutottak dűlőre egymással.
Érdemes az alaphelyzetet röviden feleleveníteni. 1990-ben született meg a munka törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 1/1990-es IKM-rendelet. Ez az akkor még hatályban lévő 1967. évi II. törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 48/1979-es minisztertanácsi rendelet végrehajtására kiadott miniszteri rendelet volt. A minisztertanácsi rendelet mondta ki azt, hogy a munkaidő heti 36 és 42 óra között lehet a külön jogszabályban meghatározott, egészségre ártalmas munkakörökben, az IKM-rendelet pedig a mellékletében felsorolt munkakörök vonatkozásában írta elő a heti 36 órás maximális munkavégzést. Ezt követően két évvel megszületett a munka törvénykönyve, az 1992. évi XXII. törvény, amely már nem tartalmazott olyan szabályt, amihez az IKM-rendelet kapcsolódhatott volna, annak hatályon kívül helyezésére azonban a mai napig nem került sor. Még egy évvel később a parlament elfogadta az új munkavédelmi törvényt, az 1993. évi XCIII. törvényt, amely a szabályai között kifejezetten rögzítette, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtése a munkáltató feladata, és ennek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
Ebben a jogi helyzetben bontakozott ki egy több éve tartó érdek-képviseleti vita. A kérdésben az érintett, elsősorban vegyipari területen működő munkavállalói érdekképviseletekkel mindig a legmagasabb ágazati szinten tárgyalt akár a gazdasági tárca, akár a jogelőd Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium is. A rendelet a mai napig hatályban van, annak ellenére, hogy két dolog mindenképpen megváltozott, egyrészt - ahogy képviselő úr is említette - az a technológiai környezet, amelyben született a jogszabály, másfelől pedig az a törvényi környezet, amelyben született a jogszabály, vagyis lényegében a ma hatályos törvényekhez semmifajta kapcsolódása nincs az 1/1990-es IKM-rendeletnek. Mégis hatályban tartottuk, tartja a gazdasági tárca ezt a jogszabályt, merthogy 1998 óta zajlanak a tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között, de egyezséget eddig még nem sikerült összehozni.
2004 óta ágazati párbeszédbizottságok is működnek Magyarországon, amelyek megfelelő terepet adnak ahhoz, hogy ha egy kollektív szerződés születne az érintett ágazatokban, az a hatályos törvények alapján a munkaügyi miniszter által kiterjeszthető minden munkáltatóra és minden munkavállalóra, ha megfelelő reprezentativitású szereplők írták azt alá. Mi arra ösztönöztük a feleket, a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, hogy egyezzenek meg, kössenek ágazati kollektív megállapodást - ezt lehetővé teszi a munka törvénykönyve -, és abban a pillanatban, ahogy ez a kollektív szerződés létrejön, hatályát vesztheti az 1/1990-es IKM-rendelet, mert sem szakmai, sem jogszabályi alapja nincs. Ez a kollektív szerződés azonban még nem jött létre, így továbbra is azt gondoljuk, a kormánynak azzal kell ebben a kérdésben az embereket, a munkavállalókat védenie, hogy hatályban tartja a jogszabályt, és segíti, hogy a felek egymásra találjanak és kollektív szerződést kössenek.
Képviselő úrnak arra a felvetésére, hogy ellenőrzi-e ezt valaki, szeretném elmondani, hogy igen, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség, illetve annak regionális felügyelőségei ellenőrzik a munkavédelmi jogszabályok betartását, többek között az 1/1990-est is, és nem egy, nem két esetben büntettek is emiatt. Január 1-jétől a foglalkozás-egészségügy is ehhez a szervezethez tartozik, s még inkább hatásköre van arra az OMMF-nek, hogy ezeket az ellenőrzéseket végezni is fogja. S innen, erről a helyről ismét arra biztatom a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy kollektív szerződésben egyezzenek meg, ennek betartását is ellenőrizni fogja az OMMF.
Köszönöm a türelmét, elnök úr. Minden jót! (Taps az MSZP soraiban.)
