JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban elírás volt, hiszen annyira a vita lázában égtünk már, amikor a napirend előtti felszólalásomat készítettem, hogy tévesen „a magyar gazda élni akar” helyett „a magyar vidék élni akar” címet alkalmaztam, így aztán egészen más tartalmat és értelmet adott a mondandómnak, amit most szeretnék elmondani.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdák, a magyar gazdálkodók ezekben a hónapokban komoly kihívás előtt állnak. Mi, magyar gazdák, magyar gazdálkodók - és szándékosan használom ezt a kifejezést, mert nemcsak a 200 ezer családi gazdaságról, önálló gazdáról kívánok szólni, hanem a gazdálkodókról, a társas gazdaságokról is - valamennyien igen nehéz helyzetben vagyunk, valamennyien azt várjuk, hogy valóban érdemi elmozdulások történjenek az agrárgazdaságban, elsősorban a fejlesztések területén, úgy, hogy egyenlő esélyeket kapjunk. De nem lehet hallgatni a közel 500 ezer őstermelőről sem, akik azon túl, hogy nem állnak sorba a polgármesteri hivataloknál segélyért, művelik kisebb földterületeiket, és megpróbálnak saját erőből megélni vagy a nyugdíjukat kiegészíteni.
2007-ben eldől, hogy kik kapnak esélyt a túlélésre. Eldől, hogy az önálló gazdák közül mennyi gazdaság lesz, amelyik életben marad, és a társas gazdaságok közül úgyszintén a tőkeerősek, a nagyok kapnak esélyt csupán, vagy pedig megkapják a lehetőséget azok a kisebb gazdaságok is, amelyek falun munkahelyet biztosítanak az ott élő emberek számára.
2007-ben eldől, hogy a kormány a versenyképesség bűvöletében a tőkés nagybirtok mindenhatóságát támogatja csupán, vagy tudomásul veszi, hogy 200 ezer gazda, családi gazdaság szintén szeretne megélni, szeretné a gazdaságát továbbfejleszteni vagy megtartani az eddig létrehozott értékeket.
2007-ben végleg eldől, hogy milyen lesz a magyar vidék arculata. Végleg eldől, hogy nemzeti összefogással tudunk-e a nemzetközi piacokon olyan pozíciókat teremteni, tudunk-e olyan infrastruktúrát kialakítani, ami helyzetbe hozza a magyar gazdát.
2007-ben végleg eldől, hogy a földtulajdonos gazdák tömegéből lesz-e önálló gazda változatlanul vagy minimálbéren tengődő foglalkoztatott munkás, bérmunkás, vagy, ahogy nemrég egyik rendszerváltó politikus fogalmazott, biológiai robotokká válnak azok az emberek, akik már nem lesznek képesek a saját gazdaságukat fenntartani.
(9.40)
Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint jó programot, nemzeti programot csak nemzeti konszenzussal lehet megalkotni és elfogadni. Magyarországnak nincs konszenzussal elfogadott - és a konszenzus szót aláhúznám - agrár- és vidékfejlesztési stratégiája. Milyen stratégia az, amelyik nem teszi lehetővé, hogy a beszerző, értékesítő szövetkezetek forrásokhoz, uniós fejlesztési forrásokhoz jussanak? Tudom, és el kell mondjam, hogy az Európai Unió bizonyos előírásai ezt nem teszik lehetővé. Nem történt egyetlen lépés sem az Unió irányába, hogy ezen változtatás történjen. Ugyanígy az a meggyőződésünk, hogy az őstermelők halmozottan hátrányos helyzetbe hozása, akik most 1-jétől igazán megtudják, hogy mit kell fizetniük, gondolom, úgyszintén további intézkedéseket igényel.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felelősségünk óriási, hiszen a kormánypártok kezében van a döntés lehetősége a parlamenti többség által, még ha minimális is a többség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazda és a magyar vidék életben maradását velünk együtt, de önöknek kell elsősorban biztosítani.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
