DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL
DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondoljuk, hogy délibábot kerget az, aki a változatlanságban, a moccanatlanságban látja vagy véli láttatni a magyar vidék jövőjét. A vidéki lét, a falusi életforma értékeit, történelmi tradícióit meg kell őrizni, a felelős politikának ezeket a kincseket valóban értékelnie kell, ugyanakkor látnia kell, hogy az új elvárások, a fejlesztés az egyetlen járható út, és a valós megkapaszkodás errefelé fog vezetni.
Engedjék meg, hogy az általunk megjelenített alternatívát a következő néhány percben összegezzem. A fejlesztések kapcsán a felmerülő kérdések között elsőként mindig az történik, hogy megkérdezzük, hogyan, másodikként megkérdezzük, hogy miből, honnan lesz forrás bármiféle fejlesztésre. Ha az irány egyértelmű is egy-egy területen, egy-egy régióban, egy-egy településen, a leszakadó térségek legfontosabb gondja, legfontosabb kérdése, legégetőbb hiánya mindig a forrás, a munkahelyek, a gazdaság.
A gazdaságfejlesztési operatív program négy prioritása közül a második, a vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztésére fókuszál, és erre a célra 2007-2013 között összesen mintegy 220 milliárd forintot fordít. A második prioritás keretében elsőként meghirdetett öt pályázati felhívás a hátrányosnak és a leghátrányosabbnak minősített 95 kistérségben megvalósított munkalehetőség-teremtő fejlesztésekkel számukra magasabb támogatási mértéket és elkülönített forrásösszeget határoz meg.
A GOP keretében meghirdetett öt pályázati konstrukciót fogja kiegészíteni az Új Magyarország vidékfejlesztési program egyik pályázata, amely olyan mikrovállalkozások számára lesz elérhető, amelyek beruházásaikat 100 fő/négyzetkilométernél nem nagyobb népsűrűségű, és 5000 főt meg nem haladó állandó népességű településen valósítják meg. Erre a célra az elkövetkezendő hat évben további közel 60 milliárd forint áll majd rendelkezésre, szintén kiemelten kedvező feltételek mellett.
A Magyar Fejlesztési Bank 40 milliárd forint keretösszegű „Sikeres Magyarországért” agárfejlesztési hitelprogramja a mezőgazdasági termelő, feldolgozóipari és értékesítési célú beruházásokhoz biztosít forrást kis- és középvállalkozásoknak, külön hitelcélként pedig a fiatal agrárvállalkozások tevékenységének megkezdését is támogatja.
A legközvetlenebb segítséget akkor nyújthatjuk a munkahelyhiánnyal leginkább küzdő térségeknek, ha sikerül a befektetőket rábírnunk, hogy gyárat, üzemet építsenek, például Nyírbátorban, ahol január végén megkezdődött a dán Coloplast második magyarországi üzemének építése. A gyógyászati segédeszközöket készítő cég 15 milliárd forintos beruházással ezer embert foglalkoztat majd a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Alig pár héttel ezelőtt jelentettük be, hogy magyar befektetők megújuló energia felhasználását biztosító új stratégiai beruházást visznek a nógrádi Rétságba. Ez a napelemgyártó bázis 810 új munkahelyet teremt. Szándékaink szerint az új befektetők közül csak azok kapnak támogatást a jövőben, akik valamely elmaradott térségben indítanak új munkahelyeket teremtő fejlesztéseket. A befektetők persze szívesebben mennek vidékre, ha ezt megfelelő minőségű utakon, megfelelő infrastruktúrában tehetik.
2007-2013 között a közlekedési operatív program és a regionális operatív program keretén belül a hazai önrésszel együtt 1800-2000 milliárd forintot tervezünk a közlekedés fejlesztésére fordítani. Ennek döntő hányada vidéki kapcsolatok javítását célozza. A közútfejlesztési prioritások egyike a térségi elérhetőség javítása. A ROP keretében mintegy 150-200 milliárd forint értékben kerül sor a kistelepülések közlekedési kapcsolatainak javítására, elsősorban a mellékúthálózatok, az összekötő utak felújításával és az új közúti összeköttetések kiépítésével foglalkozunk. Ez jóval meghaladja az elmúlt évek ráfordításait, így jól érzékelhető előremozdulás várható ezen a területen is.
Végezetül még két napi aktualitású tényezőre hívnám fel a figyelmüket. Az útdíjfizetés rendszerének átalakításától várt egyik szakmai hatás, hogy csökken az átmenő teherforgalom a gyorsforgalmi utakkal közel párhuzamos főutakon. Annak tudatában, hogy egy teherautó harmincezerszer nagyobb kárt okoz, mint egy személygépkocsi, ez a változás a legjelentősebb lépés az akaratlan, de mégis súlyos falurombolással szemben. A „Kerékpáros Magyarország” program 2007-2013 között közel kétezer kilométer kerékpárút és kerékpársáv építését célozza, összesen 62 milliárd forint értékben; a kerékpározás feltételeit, a vidéki táj kulturális és természeti értékeit, a kerékpáros turizmus pedig a fejlesztést, a helyi gazdaságot érinti.
Tisztelt Országgyűlés! Az általunk ajánlott alternatíva tehát világos, és lényegében két szóban összegezhető: munkahelyteremtés, infrastruktúra-fejlesztés. A források rendelkezésre állnak, a kormányzati akarat egyértelmű, így nem lehet kérdéses, hogy a vidéknek változnia kell, és e változáshoz, a változást követő iránynak a megtalálásához a kormány és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium minden támogatást megad. A változás lehet a záloga annak, hogy azokat a hagyományos és tradicionális értékeket megőrizzük, amelyek a magyar vidéket igazán széppé és igazán megőrzendővé tették.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
