GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Potápi képviselőtársam az előbb szólt arról, hogy a Dél-Dunántúlon milyen jelentősek a közlekedési problémák, és mennyire gond ez ott az életminőség szempontjából. Azt gondolom, hogy igen, nagyon sok olyan térsége van az országnak, ahol ilyen gondokkal küszködünk, de ne felejtsük el, hogy az M6-os beruházás most zajlik. Ha valami erőt adhat ennek a térségnek, ha valami lökést adhat a térség fejlődésének, a Dél-Dunántúl megerősödésének, az mindenképpen az, hogy ez a kormány elindította és megvalósítja az M6-os beruházást.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor falurombolásról beszélünk, illetve hallgatjuk a különböző megjegyzéseket a parlamentben, leginkább azzal találkozunk, hogy a mezőgazdaság, a vasút és a posta problémái milyen jelentősek vidéken. Érdemes azonban figyelembe vennünk, hogy mindhárom területen, sőt a teljes agráriparban, a közlekedésben, hírközlésben mielőbb megújulásra, szerkezetváltásra van szükség. A kormánykoalíció nem egyszerűen támogatja és menedzseli ezt a folyamatot, hanem tudnunk kell azt, hogy egy komoly kihívás előtt áll az ország. A nemzetközi tendenciák és a régió országai között folyó verseny ezt kikényszeríti. Nem lehet és nem is cél, hogy a bevált és hatékonyan működő rendszereket, szolgáltatásokat megbontsuk, leépítsük, ellenkezőleg, a működőképesség, a jobb szolgáltatások biztosításának érdekében olyan fejlesztések ösztönzésén kell munkálkodnunk, ami a kor igényeinek, a XXI. század követelményeinek megfelel.
Azt szeretnénk, ha vidéken nem a hagyományos értelemben vett mezőgazdaság lenne az egyetlen és kizárólagos választási lehetőség, amikor a fiatalok és az ott élők boldogulásukon fáradoznak. Azt szeretnénk például, hogyha az innováció, kutatás-fejlesztés nem csupán a főváros és a nagyvárosok privilégiuma lenne. Tudnunk kell, hogy a beruházások, a jól előkészített, komplex fejlesztési programok a régiókban, a decentrumokban, a kistérségekben, ezek azok, amelyek megalapozzák egy-egy térség, köztük a falvak fejlődését. Az ilyen módon megalapozott fejlődés fenntartható fejlődés lesz, mert javítja az életminőséget, javítja a foglalkoztatást, munkahelyet teremt, javítja a boldogulást és a vidéken maradást.
Kiindulási alapunk, hogy a globális piacon versenyképes hazai vállalkozásokkal, termékekkel és szolgáltatásokkal lehet csak az ország tartósan versenyképes. A területi kiegyenlítődés záloga a magasabb hozzáadottérték-tartalmú tevékenység erősítése, a jövedelmezőséget csak így tudjuk meggyőződésünk szerint elérni és javítani vidéken. Nagy lehetőséget látunk az értékes térkapcsolatokkal rendelkező ipari parkokban, amelyek főként a helyi kis- és középvállalkozói kört megcélozva emelt szintű szolgáltatásokat és inkubációs támogatást is nyújtanak.
A fejlődés törvényszerű útja most az kell hogy legyen, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében olyan kiemelt projektek induljanak, amelyek egyaránt hozzájárulnak a mezőgazdaság, a környezetvédelem és az energiatermelés megújításához. Ilyenekre szerencsére már ma is van jócskán példa. A kedvező mezőgazdasági feltételeknek köszönhetően Magyarország igen jó potenciállal rendelkezik az EU fontos bioüzemanyag-termelői körében. A biomasszára való átállás nem egyszerűen energetikai kérdés, hanem éppen a vidékfejlesztési vetülete miatt az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programja által támogatott komplex gazdaságfejlesztési program is egyben. A mezőgazdaság számára egyértelmű kitörési lehetőség az energianövények termelése.
Álláspontunk tehát az, hogy a hagyományos mezőgazdaság-alapú fejlesztések mellett legalább ekkora hangsúllyal kell az agráralapú innovációról, kutatás-fejlesztésről és környezetvédelemről beszélnünk, éppen a vidék és éppen a falvak érdekében.
Köszönöm.
