BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Képviselőtársam felvetésére megpróbálok válaszolni, mert három törvény is érinti a világörökséggel kapcsolatos tevékenységet. Az egyik a kulturális örökség védelméről szóló 2001-es törvény, ami 2005-ben lett módosítva, és ez már név szerint megemlíti a világörökség védelmével kapcsolatos teendőket. A másik a természet védelméről szóló, ez ’96-os, és az épített környezet védelméről szóló ’97-es törvény. Ezek, kétségkívül igaza van abban, tételesen nem sorolják fel ezeket a tevékenységeket, de a törvény szabályozza azokat a feladatokat, amelyek ehhez kapcsolódnak.
A törvényi háttere, úgy véljük, hogy többé-kevésbé megteremtett, de sok minden másban egyetértünk érintett képviselőtársunkkal, mert a magunk részéről is azt egy kicsit kifogásoljuk, hogy azokat a turisztikai lehetőségeket, amelyek a világörökség kapcsán felmerülnek, országosan nem használjuk ki. Egyénileg, pontszerűen ezeket a tevékenységeket, tehát a turisztikai vonzerőt kihasználják az adott területek, kezelő szerveket hoztak létre, Pécs/Sopianae Örökség Kht., amely kezeli az ókeresztény sírkamrákat, és egy nagyon konkrét feladattervük van, és az alapján dolgoznak. A támogatást, amit kaptak, másfél milliárd forintot, ennek megfelelően kell felhasználni, gondozni is, és nagyon konkrét tervekkel állnak elő a jövőre nézve is, hogy hol milyen fejlesztéseket készítenek. Tehát úgy érzem, legalábbis ebből a szempontból, hogy a helyi közvetlen kezelő szervezetek ilyen értelemben a helyükön vannak.
Tehát ebben nem találtunk a magunk részéről különösebb nagyobb problémát. Annál többet viszont abban, hogy igazából nem állítottuk össze, nem használjuk ki ennek a nyolc világörökségi emlékhelynek a lehetőségeit. Nem csináltunk egy komplex koncepciót, amelyet az ország imidzsének építésében felhasználhatnánk. Sokszor - most itt teljesen mindegy, hogy melyik pártról, melyik kormányról van szó - megpróbálunk külföldről behozni olyan szakembereket, akik tán még magyarul sem igazán beszélnek vagy tudnak, és ők akarnak egy Magyarország-képet kialakítani. Amikor itt vannak ezek a lehetőségek előttünk, és nagyon jól fel lehetne építeni Magyarországról egy nagyon jó képet, hiszen benne van akár a Hortobágy mint természeti környezet, benne vannak az aggteleki cseppkő-karsztbarlangok, de ott van a pannonhalmi apátság vagy az európai örökség, európai vérvonal: ennél pontosabb nem is kell, mint az ókeresztény sírkamrák.
Tehát mi nagyon erősen javasolnánk, hogy efelé mozduljunk el és ezt építsük fel. Nagyon sok jó nemzetközi együttműködési háttere van ezeknek, hiszen egy olyan gazdag intézményrendszer működik, ami az ország külkapcsolatait, úgymond, ilyen indirekt módon, de rendkívül tartalmasan ki tudná szélesíteni.
Meg kell jegyeznünk azt, hogy tulajdonképpen a beszámoló hogyan került ide elénk. Azt hiszem, ez eddig nem került említésre. Van egy 1999-es nemzeti kulturális örökségi miniszteri rendelet, és ez a rendelet írja elő, hogy ciklusonként kell egy ilyet tartani. Bár a bizottsági ülésünkön felmerült, hogy elég sajátos ez a rendelet, hogy többé-kevésbé a parlamentnek egy miniszteri rendelet írja elő, hogy mit kell tennie. Tehát mindenképpen át kellene fésülnünk, és valahogy megváltoztatni ezt a rendeletet. Tehát ez egyrészt nem megy.
A másik, hogy a rendelet értelmében bizonyos bizottságok tagokat delegálnak ebbe a szervezetbe, a Nemzeti Világörökség Bizottságba, és ez már megint ellentmondásos, mert a parlamenti bizottságokban politikusok ülnek, tehát nem szakemberek, és erre is felhívták a bizottsági ülésen a figyelmünket, hogy itt valamilyen módon át kellene alakítanunk ezt a rendeletet, mert itt elsősorban szakembereknek kell helyet foglalni, nem politikusoknak. Ha pedig a politikát valamilyen módon be akarjuk vonni, mivel egy többpárti parlamentről van szó, és ha egy-egy tagot delegálhatnak, akkor már a kérdés felmerül azonnal, hogy kérem, a másik, a harmadik vagy a negyedik párt képviselői hol lesznek, illetve hol maradnak.
(18.50)
Szeretnénk, ha ezek a kérdések a jövőben módosításra kerülnének, ezekre figyelnénk egy kicsit, és egyetértünk azzal, hogy komplex hasznosítási tervet kell kidolgoznunk a világörökségek bemutatására, és nagyobb energiát kell fordítani rá turisztikai tekintetben, mert nem jó az, ha elsősorban kifelé szervezik az utazási irodák a magyar turistaforgalmat, és nagyon kevés figyelmet fordítanak erre a területre.
A magunk részéről azt szeretnénk, ha felmérnék ennek a hasznát, szerepét, gazdasági szerepét is, akár úgy, hogy hány új munkahelyet, milyen bevételeket jelentenek, milyen pluszforrásokat tesznek lehetővé, és miért érdemes fejleszteni ezeket a környezeteket, és miért érdemes a vállalkozóknak is beruházni ebbe a területbe.
Elnök úr, köszönöm szépen.
