DR. HÖRCSIK RICHÁRD

Teljes szövegű keresés

DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 1987 óta nyolc magyarországi helyszín nyerte el a világörökség kitüntető címet, legutoljára, mint hallottuk, 2002-ben nyolcadikként a tokaji történelmi borvidék a kulturális kategóriában mint kultúrtáj kapta ezt a lehetőséget.
Mint Tokaj-Hegyalja egyik választott képviselője, engedjék meg, hogy az előttünk lévő jelentéssel kapcsolatban először arról szóljak, hogy Tokaj-Hegyalja számára milyen előrelépést hozott ez a lehetőség. Ugyanakkor szót kell ejtenünk arról is, hogy az elmúlt négy év során milyen megoldatlan kérdések nehezítették a világörökségből adódó előnyök kiaknázását.
Tisztelt Elnök Úr! Végigtekintvén a magyarországi világörökség helyszínein, és nem lebecsülvén a többi tájegység jelentőségét, úgy vélem, hogy 2002-ben Tokaj-Hegyaljára, a legjobb helyre esett a döntőbírák választása. Hiszen gondoljunk csak bele, a nagyvilágban két olyan dolog van, amelyet Magyarországgal bármikor beazonosítanak: Puskás Öcsi és a tokaji. Persze nem ezért kapta a kiválasztást a térség, hanem azon egyedülálló természeti adottsága miatt, ami végül is egyedivé teszi Hegyalját. Hadd idézzek az indoklásból: “amely a tájjal összeforrottságban élő ember sok évszázados kapcsolatrendszere, amely ma is tovább él”. Tehát, azt is mondhatnánk, hogy a tényezők páratlan együttállása adja ezt a csodát. Az őshonos szőlő, a gazdag vulkáni örökség, az egyedi mikroklíma, az aszúsodást előidéző nemes penész, aztán az itt élők sajátos borkészítési eljárása és érlelése, a természet és az ember együttes csodája ez. Nem véletlen, hogy a világon Tokaj-Hegyalja volt az első zárt történelmi borvidék.
Talán sokkal egyszerűbben is lehet fogalmazni, hogy mi ez a csoda, egyszóval is, ez a tokaji aszú, amit itt tartok a kezemben. (Felmutat egy palackot.) Mert ebben az üveg aszúban benne van mindaz az indoklás, ami a világörökség védelmére való felvétel alapjául szolgált. Benne van a szőlőkultúránk, a földtörténeti örökség, a klíma a szőlőben, a klíma a pincében, a zempléni tölgy, ami a hordók anyagát adja, aztán a föld alatti mennyország, ahogy szoktuk mondani, a történelmi pincék, az itt élők hagyománya, a szüreti szokások és hozzáteszem, az ünnepek. Vagyis, tisztelt képviselőtársaim, ez az üveg aszú nem más, mint a hely, a táj és az ember évezredes összetartozásának ma is élő tanúja. A tokaji borvidéken a szőlőművelés és a borkultúra évszázados tapasztalatai ma is élők. Tehát történetileg folytonosság a jellemzője.
Tisztelt Elnök Úr! A világörökséghez való csatlakozás, úgy hiszem, első kézzelfogható eredménye Hegyalján az összefogás volt. Nem kis dolog. Ugyanis a hegyaljaiak csakhamar rájöttek arra, hogy a világörökség rangjának a megőrzése érdekében kemény összefogásra van szükség. Ennek első jele a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületének létrejötte Mayer János tokaji polgármester elnökletével.
A második eredmény a céltudatos tervezés volt. Ugyanis az egyesület tüstént elkészítette a fejlesztés további zálogaként a világörökség kezelési tervét. Mindezt alig fejezték be, máris a borvidékhez tartozó 13 település egy turizmusfejlesztési programot dolgozott ki, egyrészt a tokaji borhoz, másrészt az aktív és kulturális turizmus témákhoz kapcsolódva a ROP l.1-es pályázat keretében nyújtották be sikerrel. Meggyőződésem, hogyha nincs világörökség, akkor kevésbé lett volna esélyes az említett pályázat elnyerésére, sőt az itt elnyert kétlépcsős, közel 1,7 milliárdos pályázat, támogatás a világörökség rangjához méltó beruházásokkal nagymértékben fogja segíteni a térséget. Csak néhányat említek: a Tokaji Borok Háza Tokajban, a sárospataki várbástya és a Bodrog-parti szabadtéri színpad, Széphalomban a Magyar Nyelv Múzeuma. Nagyon remélem, hogy az újabb uniós pályázatainknál ez a világörökségi rang segíteni fogja nyerési esélyeinket.
Tisztelt Elnök Úr! A sikerek mellett azonban szólnom kell a nehézségekről és azokról a megoldandó jogszabályi rendezésekről is, amelyek még előttünk vannak. Elsőbben is arra az ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Tokaj-Hegyalját, emlékezzünk csak, amikor 2002. június 29-én az UNESCO Világörökség Bizottsága felvette a listára, ezzel párhuzamosan nem került sor a területnek a magyar jogszabályok szerinti védelmére. Így tehát, a védelem hivatalosan nem lett kihirdetve. Nem tudni tehát, hogy pontosan mely településekre vonatkozik ez az előírás, hiszen a közvélemény csak a sajtóból tájékozódik. Nincsenek a jogszabályban hivatalosan megfogalmazva a terület, ezen belül tehát a magterület és a pufferzóna pontos határai. Nem tudjuk, hogy milyen előírások érvényesülnek a területen. Azt sem, hogy kinek milyen felelősségei és jogai vannak, az államtól az önkormányzatokig, a lakosságtól az egyes hatóságokig. De az sem tisztázódott egyértelműen, hogy mikortól érvényes a világörökségi védelem. Az építési hatóság hol, milyen előírások alapján intézkedik, hogyan tudja az intézkedéseit megvalósítani vagy megvédeni? A többi világörökségi helyszínnel ellentétben, amelyek hazai természeti vagy műemléki védelemben részesültek, Tokaj-Hegyalja a magyar védelmi kategóriák szerint nem védett terület.
Ennek a jogszabályi bizonytalanságnak bizony a hátrányait máris tapasztaljuk a térségben. Hadd említsek egy nagyon érdekes példát: amikor egy mobiltelefonos szolgáltató cég, amelyik a pufferzóna területén adótornyot kívánt építeni, és az elsőfokú építési hatóság a világörökség védelmére való tekintettel megtagadta az engedélyt, a cég jogilag jártas képviselői jelezték máris, hogy a magyar jogszabályok szerint védelem hiánya miatt a bíróságon ők lesznek a nyertesek.
Hasonló problémát vet fel például az is, hogy a tervtanácsokról szóló 252/2006-os kormányrendelet értelmében a központi tervtanács előtt kell bemutatni a világörökségi településekre készülő rendezési tervet, illetve az e területen építendő jelentősebb, 20-30 ezer négyzetméteres épületek terveit. Azonban a kisebb, 2000 négyzetméter alatti építésű, engedélyköteles épületek terveire a rendelet nem ír elő semmilyen tervtanácsi kontrollt. Majdnem minden épület, jól tudjuk, ezek alatt a küszöbértékek alatt van. Így tehát indokolt lenne gondolkodni a küszöbértékek csökkentéséről és az építészeti kontroll erősítéséről.
Tisztelt Elnök Úr! A hegyaljai világörökség kihirdetése óta majdnem öt év telt el, és itt bizony felvetődik az állami felelősségvállalás kérdése. Tudniillik az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény 5. cikk d) bekezdése alapján az államnak a hatékony védelem érdekében törekednie kell többek között a megfelelő jogi, igazgatási intézkedések megtételére, és ez az, ami Hegyalján öt éve várat magára. Úgy vélem, hogy a jogbiztonság elve megköveteli, hogy a magyar jogszabályok szerint is hivatalosan kerüljön kihirdetésre a terület világörökségi védelme, kerüljenek pontos meghatározásra az ezzel járó kötelezettségek, jogosítványok, a védett terület pontos hivatalos lehatárolása.
(19.00)
Tisztelt Elnök Úr! A szakemberek szerint azt is minél hamarabb el kellene érni, hogy a kultúrtáji védelemnek legyen mielőbb felelős szakhatósága. Végül: a települések rendezési terveinél célszerű lenne egységes metodikát alkalmazni, legalább a külterületek vonzásában ezt mindenképpen szükséges lenne megtenni. A helyi építészeti értékekről pedig értékvédelmi katasztert kellene készíteni, tehát szorgalmazni kellene a falumegújítási tervek készítését. El kell készíttetni a terület pincekataszterét például Hegyalján. A tokaji világörökségi terület minden településén végül biztosítani kellene önkormányzati települési főépítésszel a főépítészi kontrollt, akár egységes, mondjuk, kistérségi főépítész kinevezésével - egyébként érdemes lenne Tokaj világöröksége egy állami főépítésznek a beállítására.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezt a jobbítás szándékával említettem, hogy Tokaj-Hegyalja a nehezen megnyert világörökségi rangot nehogy elveszítse, hanem fejlődésének egy fontos motorja legyen. Úgy vélem, hogy közös a feladatunk, és van még jó néhány tennivalónk, ami az elkövetkezendő négyéves ciklusban, úgy hiszem, mindnyájunk feladata.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem