DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós tagságunkból nemcsak előnyök, hanem kötelezettségek is fakadnak. Magyarország az európai uniós csatlakozási tárgyalások során kötelezettséget vállalt arra, hogy a privatizációs törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek vétójogot biztosítanak a magyar állam számára egyes privatizált társaságokban, összhangba hozza a közösségi joggal. Ezt a vállalását Magyarország nem teljesítette, ezért az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság és az Európai Bíróság az elmúlt tíz évben egyértelműen meghatározta a tőke szabad áramlásának elvével összeegyeztethetetlen állami intézkedések körét. Kimondta, hogy az olyan intézkedésekkel szemben, amelyek alkalmasak arra, hogy akadályozzák vagy kevésbé vonzóvá tegyék a római szerződés által biztosított alapvető szabadságokat - így a tőke áramlásának szabadságát -, négy követelményt támaszt. 1. Az ilyen intézkedés csak akkor megengedhető, ha nem alkalmaz megkülönböztetést; 2. ha a közérdeket, a közrendet és a közbiztonságot szolgáló feltétlen körülmények ezt indokolják; 3. az intézkedésnek alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél megvalósításához, és nem lépheti túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket; 4. a jogbiztonság követelménye, vagyis szükséges, hogy az intézkedés alkalmazásának feltételei kellően pontosak, előre megismerhetők legyenek, és az állami intézkedéssel szemben biztosítva legyen a jogorvoslat.
(19.50)
Az Európai Bíróság 2000-2006 között több tagállamot elmarasztalt amiatt, mert miközben a privatizációt követően magántulajdonba került társaságokban tulajdoni hányadát értékesítette, a stratégiai jelentőségű társasági ügyekben a tényleges tulajdonosok rovására tulajdonosi döntési pozíciók fenntartására törekedett a szavazatelsőbbségi részvény segítségével.
Tisztelt Ház! Az aranyrészvény jogintézménye a magyar jog szerinti hatályos rendelkezések szerint nem egyeztethető össze a közösségi jogi követelményekkel. A szabályozás módosítása, a vállalt kötelezettség teljesítése tehát elodázhatatlan. A hatályos privatizációs törvény mellékletében felsorolt gazdasági társaságok egy része olyan gazdasági tevékenységet folytat, amely alapján még elméleti síkon sem merülhet fel a közrend és a közbiztonság veszélyeztetésének lehetősége, ebből következően az állami intézkedés semmilyen módon nem igazolható. A privatizációs törvény mellékletében szereplő gazdasági társaságok másik része esetében a társaság alaptevékenysége alapján felmerülhet a közrend és közbiztonság veszélyeztetése. Ebből adódóan indokolt lehet az állam részéről a beavatkozás.
Ugyanakkor a hatályos jogszabályok olyan jogosultságokat biztosítanak az állam számára a társasági döntések befolyásolására, amelyek nem korlátozódnak a közrendet, közbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetre, és nem felelnek meg a szükségesség és arányosság közösségi jogi követelményeinek sem. Minden olyan érvelés, amely az állami befolyásolás tényleges tulajdonosi befolyástól lényegesen eltérő, aránytalan fenntartására irányul, nem vezethet eredményre. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis alapvetően anyagi jogi szabályokon keresztül, tehát hatósági jogkörben fogadható el az állam beavatkozása a privatizált társaságok működésébe.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre figyelemmel a törvénytervezet megszünteti a jelenleg fennálló aranyrészvényesi jogosultságokat, és az állam tulajdonában álló szavazatelsőbbségi részvényeket a névértékükhöz igazodó törzsrészvénnyé alakítja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az aranyrészvényesi jogosultság ténylegesen csak papíron létezik, e jogosultságok gyakorlására nem került sor. Azok a félelmek, amelyek a szavazatelsőbbségi jogosultság megszüntetéséből adódó kockázatnövekedés bekövetkeztére vonatkoznak, éppen ezért megalapozatlanok.
Azt kell látnunk, hogy az államnak egyik oldalról jogszabályalkotóként, másik oldalról jogalkalmazóként hatásági jogkörben eljárva van jogosultsága a gazdasági folyamatokat befolyásolni. E tekintetben megállapítható, hogy az ágazati jogalkotás területén, így különösen az energiaszektor területén már ma is törvényi szinten vannak meghatározva a szükséges korlátozások, a hatósági ellenőrzési jogosultságok. Kimunkálásra kerültek azok a hatósági intézkedési eszközök, amelyek a nem kívánt folyamatok megakadályozását érhetik el.
Az Országgyűlés több ízben, így a vállalatfelvásárlási irányelv harmonizációja során is figyelemmel volt a nemzetgazdasági érdekekre, és olyan kiegyensúlyozott szabályozást fogadott el a tőkepiaci törvény 2005. évi módosítása során, amelynek eredményeként a nyilvánosan működő tőzsdei cégek sem váltak kiszolgáltatottá a felvásárlásokkal szemben. A törvénytervezet elfogadása veszélyeket nem rejt magában, Magyarország nem veszít el olyan jogosultságot, amely más módon nem érvényesíthető. Ugyanakkor megszüntet egy, a közösségi joggal ellentétes, kiüresedett jogintézményt.
Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet elfogadása az egyetlen biztosítéka lehet annak, hogy az Európai Bizottság megszüntetni az eljárást Magyarországgal szemben. Kérem önöket, támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
