GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy a bizottsági véleményekben is megfogalmazódott az a gondolat, amit én a frakciónk nevében el akartam mondani, hogy van egyfajta közös felelősségünk abban, hogy a római szerződés 56. cikkének megfelelően változtatást hajtsunk végre a magyar hatályos törvényben, a privatizációs törvényben. Ugyanakkor vívódom, mert nagy valószínűséggel ebben az esetben különösen indokolt lett volna, ha egy salátatörvény kerül elénk, mert itt két dologról van szó. Az egyik az, hogy hatályon kívül kell helyezni a privatizációs törvényt, ugyanakkor mindannyiunkban megfogalmazódik egy jogos igény, hogy szeretnénk mielőbb látni azokat az ágazati törvényeket, amelyek a helyére lépnek ennek az ominózus paragrafusnak, ami itt eltűnik.
Engedjék meg nekem, hogy általános vita lévén egy kicsit visszanyúljak, mert ha most csak arról beszélünk, hogy a magyar államnak a közösségi joggal össze nem egyeztethető jogosítványai vannak ma, hogy az állam mint tulajdonos olyan kiemelt és preferált helyzetben van a többi tulajdonossal szemben, ami ütközik az európai joggyakorlattal, ezt meg kell szüntetni, akkor ez így túl egyszerű. De amikor Magyarországon a privatizációra sor került, meggyőződésem, hogy az akkori jogalkotók joggal törekedtek arra, hogy megfelelő biztonsági és garanciális elemeket építsenek be a magyar törvényekbe, annak megfelelően, hogy akár nemzeti vállalatok, akár a közszolgáltatások területén megfelelő garanciát tudjanak nyújtani a felhasználóknak, a fogyasztóknak, általában a magyar társadalomnak, hogy a jövőben is a biztonságukról maga az állam gondoskodik.
Ennek lett az a változata, ami valójában megfogalmazódik a privatizációs törvényben, annak 7. §-ában, amiről az államtitkár úr már joggal beszél úgy, hogy egy kiürült, kiüresedett jogintézményről van szó. Mert ha valaki veszi magának a fáradságot, és áttekinti, hogy az elmúlt években hányszor élt az állam azokkal a jogosítványaival, amelyek a 7. § (7) bekezdésének a)-e) pontjában meg vannak fogalmazva, akkor kiderül, hogy az esetek döntő többségében ez kizárólag az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozott. Tehát ha innen közelítjük meg, akkor mondhatnánk azt is, hogy a tőke szabad áramlását nem korlátoztuk, mert egyetlen esetben sem akadályoztuk meg a tőkeemelést vagy részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatását. De időközben megjelentek a két ágazati törvényben - és én itt kettőt emelek ki, az egyik a villamos energiáról, az úgynevezett Vet., a másik a földgázellátásról szóló Get. - azok a hatósági jogkörök, amelyekkel részben lehet garantálni azokat a biztonságokat; tehát ha most úgy fogalmazok, ahogy az Európai Bíróság is fogalmazott, szóval nem lépi túl, arányban van a mérték az intézkedések esetében.
Ugyanakkor továbbra is fennáll a társadalomban, jogosan, akár szállítás, tárolás, közszolgáltatásoknak az árai, tehát még hosszan lehetne a sort folytatni, amikor igény van arra, hogy megfelelő garanciákat biztosítson az állam. De ahogy Kovács Tibor a költségvetési bizottság véleményében elmondta, igen, ma már léteznek, csak szeretnénk látni azokat a további módosító indítványokat, amelyek ebben a két ágazati törvényben, sőt én hozzáteszek egy harmadikat, mondjuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szólót, amely a bankok esetére jelenthetne mindenképpen némi garanciát.
Tehát akkor, amikor ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját mi támogatjuk és elfogadását javasoljuk, de ugyanakkor azt is mondjuk, hogy módosító indítványokat nyújtunk be ehhez a törvényjavaslathoz, akkor feltétlenül hozzá kell tennem, hogy abban a hosszabb általános vitában - mert ma este csak megnyitottuk, és nem zárjuk le az általános vitát - szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy megint csak, ahogy a bizottsági véleményekből jött, hogy igen, a gazdasági tárca, mint amely a hatósági jogköröket ellátó szervezetnek a felügyelő intézménye, tegye meg azokat a lépéseket, hogy amikor ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, és tényleg ezt a kiürült, üres jogintézményt megszüntetjük, akkor a másik oldalról tényleg az európai jognak megfelelő, azzal harmonizáló jogosítványokat mindenképpen biztosítsunk a magunk számára.
Tehát gondolok arra, hogy mondjuk, záros határidőt kellene szabni, hogy a társaságok jövő év június 30-áig rendes közgyűlésen tudják megváltoztatni az alapszabályt.
(20.20)
Vagy például a hatóságok - megint csak erősítem, amit Kovács Tibor mondott - köthessék ki a különböző engedélyezési eljárások során, hogy igazgatósági, felügyelőbizottsági tagokat delegálhasson az állam. Nekik ugyan nincs szavazati joguk, tehát nem tudnak befolyást gyakorolni a tulajdonosokra, de ugyanakkor biztosítják azt a kellő számú információt a hatóságok számára, ami lehetővé teszi azt a típusú beavatkozást, amit a háttértanulmányokból… - és ezt külön köszönöm az államtitkár úrnak, hogy az indoklása rendkívül részletes és alapos ennek a törvényjavaslatnak, mert olybá tűnik, hogy az Európai Bíróság azt fogadja el, ahol hatósági intézkedés van, amit később, ha kell, a bíróság előtt akár meg is támadhatnak a tulajdonostársak. Ugyanakkor mégis megfelelő garanciát jelent, mert azt hiszem, hogy mi mint jogalkotók, ezzel tartozunk elszámolni a társadalom felé, hogy gondoskodtunk. Miközben ezt megszüntetjük, és jogharmonizációt csinálunk, a másik oldalon gondoskodunk az ő biztonságukról.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
