KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk előtt ismert, hogy nem először teszünk kísérletet, hogy ez a jogszabály megszülessen. Az előzményeket mind államtitkár úr, mind az előttem szóló képviselők elmondták, én ezzel nem akarom a szót szaporítani. De azért mégis szeretném én is azt hangsúlyozni és kiemelni, hogy a római szerződésnek ez a hivatkozott pontja, illetve a jogértelmezés, ami ekörül kialakult, hogy mégsem teljesen egyértelmű, azt az is mutatja, hogy számos európai tagállam egészen a bírósági döntésig elment, végigvitte ezt az ügyet, hiszen ott is nem Magyarország az egyetlen ország, ahol az elsőbbségi részvényhez fűződő jogosítványok léteznek a legkülönbözőbb formában, nincs két egyforma gyakorlat, de a bírósági ítéletekig végig minden ország elment a saját igazának a védelme érdekében.
Azért egy esetben igazolódott, hogy lehetséges olyan szabályozás, ami összhangban áll az európai jogintézménnyel, meg összhangban áll azzal a vállalásunkkal, amit a csatlakozási szerződésben megállapítottunk. Ez Belgium esete, ahol természetesen egy kicsit más dologról szól a történet, de energetikai társaságról van ott is szó, és megtalálták annak a módját, hogyan tarthatók fenn, még ha korlátozott lehetőségekkel is, azok a szabályozások, amelyek bizonyos jogokat biztosítanak az állami tulajdonosnak.
Korábban is megfogalmaztuk azt a véleményünket, hogy természetesen senki sem vitatta, hogy a jogszabályra szükség van, vállaltuk ezt a kötelezettséget, tehát ezt teljesítenünk kell, azt vitattuk - a korábbi időszakban is -, hogy ennek egyetlen és kizárólagos módja, hogy a benyújtott javaslatnak megfelelően hatályon kívül helyezzük ezeknek az elsőbbségi jogot biztosító részvényeknek a jogalapját tulajdonképpen, és ezáltal minden jogosítványa az államnak ezen a területen megszűnne. Nekem határozottan most is az a véleményem, és dolgozunk is ilyen alternatívák kidolgozásán és megtalálásán, hogy mégis egy olyan jogszabályt fogadjunk el, amely biztosít az államnak bizonyos információs és tájékozódási lehetőséget, ugyanakkor nem mondunk le teljes mértékben azokról a jogosítványokról, amelyeket ezek az elsőbbségi részvények biztosítanak.
Mire gondolok? A belga példa is bizonyítja, hogy az állam által delegált igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok beválasztására, ahogy azt a jogszabály előírja, lehetőség van, ha ők nem rendelkeznek kizárólagos szavazati joggal, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szavazati joggal, de információs lehetőséget biztosítanak az állam számára ezekben a társaságokban, hogy az ottani döntések valóban szolgálják-e az állami, illetve az állam által működtetett gazdaságpolitikai érdekeket. Ez például nem ellentétes az európai joggyakorlattal, tehát ezt mi indokoltnak tartanánk ebbe a jogszabályba beépíteni, és erre lehetőséget is látunk egyébként.
Ilyen értelemben egyetértek Latorcai képviselő úrral, hogy én látom, elfogadom és elismerem, hogy az Igazságügyi Minisztérium mindent megtett, hogy megfeleljen a jogszabályi követelményeknek, ugyanakkor én is hiányolom a Gazdasági Minisztérium aktív közreműködését abban, hogy megtaláljuk azokat a formákat, amelyekkel az állam úgymond beleszólási lehetőségei továbbra is biztosítottak maradnak. Ugyanakkor vannak egyéb más technikai megoldások, erre vonatkozóan természetesen fogunk beadni módosító indítványokat.
Mindezek figyelembevételével a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta, leginkább abból a szempontból, hogy kötelezettségünk van ennek a jogszabálynak a megalkotására, ugyanakkor lehetőséget látunk ennek a javítására, erre kísérletet is fogunk tenni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)
