TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Elnök Úr! Én úgy gondolom, hogy nem is annyira a költségvetési bizottság többségi meg kisebbségi véleményének az ismertetése van most napirenden, folyik éppen a Házban, hanem a szavazás során többségbe, illetve kisebbségbe került képviselők próbálják interpretálni, hogy mi is történt azon a bizottsági ülésen.
A Kovács Tibor képviselőtársunk által elmondottakból is, illetve ahogy visszaemlékszem, hiszen már négy hónappal ezelőtt történt ez a bizottsági ülés, illetve próbáltam rekonstruálni a jegyzőkönyvből, egyértelműen kiderül, hogy ez az előterjesztés ebben a formában egyetlenegy támogató véleményt nem kapott. Kormánypárti képviselőtársaink is kritikákat fogalmaztak meg folyamatosan, amiből most öt percen keresztül hallottunk egy ízelítőt Kovács Tibor képviselőtársunktól.
Azért néhány szót arról, hogy a bizottságban az ellenzéki képviselőtársaknak miért is alakult a végén egy árnyalt véleménye a szavazásban. Nálunk nem egyértelmű nemmel szavazott az ellenzék, hanem többségében tartózkodtunk, hiszen elismertük azt a kötelezettségünket, hogy itt az uniós jogharmonizáció miatt kötelezettségünk van, és csak néhány képviselőtársunk szavazott nemmel.
A bizottsági ülésen feszegettük ezt a kérdést, hogy mért is kellett húzni-halasztani ennek a problémának a megoldását. Sőt ellenzéki oldalról még egy pici piros pontot is kapott a kormány, halkan feltételezve, hogy talán azért húzza-halasztja, mert nem igazán tud olyan megoldást találni, ami mondjuk, a stratégiai érdekeinket védené, és ebben az esetben mi feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy akkor inkább menjünk szembe az uniós joggal, és akkor tartsuk fönn ezt a szabályozást. Tehát ez volt az a pici piros pont, amit adtunk a kormányzatnak.
Érdekes kérdésként vetődött fel - és különösen a költségvetési bizottság ülésén - az a kérdés, hogy annak idején, amikor privatizáció során megmaradtak ezek az aranyrészvények, akkor ezt gyakorlatilag le lehetett fordítani, forintosítani, hiszen tényleg általában ez korlátot jelentett a tulajdonostársaknak, viszont a bizottsági ülésen az is fölvetődött, hogy több esetben viszont akár előnyt is jelenthetett egyes cégeknél az, hogy az állam mint tulajdonos a szerepét megtartotta. Tényleg komolyan fölvetettük azt, hogy ezt valahogy forintosítani kellene, valahogy számszerűsíteni, hogy azzal a döntéssel, ami most itt készülőben van, milyen gazdasági előnyt fogunk biztosítani azoknak a cégeknek, illetve az azokban a cégekben meglevő tulajdonosoknak.
Ezen aztán hosszan elvitatkoztunk, hogy lehet-e ezt számszerűsíteni, nem lehet számszerűsíteni, kivel is kellene megfizettetni azt az összeget, ami esetleg egy ilyen gazdasági előny, de valahogy mindkét oldal úgy érezte, hogy hiányzik valami ebből a törvényjavaslatból. Az eltérő szavazás abban nyilvánult meg, hogy annak ellenére, hogy óriási hiányérzetünk volt mind kormányzati, mind ellenzéki oldalon, kormánypárti képviselőtársaink úgy gondolták, hogy ebben a formában lehetőség van arra, hogy kiegészítve ezt a törvényjavaslatot, egy megfelelő, a magyar gazdasági és stratégiai érdekeket védő törvény kerüljön elfogadásra. Az ellenzéki oldal ezzel nem értett egyet, és ezért nem támogattuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
Köszönöm szépen.
