DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS
DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném először nagyon határozottan és világosan megválaszolni a végén feltett kérdését: igen, a döntéseink megalapozottak.
Ön a felszólalásában azt mondta, hogy a vasútvonalak, a személyszállítás nyereségessé is tehető. Szeretném elmondani, hogy kétféleképpen tehető nyereségessé; az egyik, ha jelentősen megnöveljük az utasok terheit. Körülbelül ötszörösére kellene növelni a vasúti jegyek árát ahhoz, hogy nyereséges legyen önmagában a vasút. A másik lehetőség, hogyha állami, költségvetési pénzeket, értsd: adófizetői pénzeket teszünk be 10, 100 és 1000 milliárd forintos nagyságrendben, hogy finanszírozni tudjuk. Ez kerül ma minden egyes magyar családnak 44 ezer forintjába attól függetlenül, hogy felül egy vasúti szerelvényre, vagy esetleg egész évben nem veszi igénybe a vasút szolgáltatását.
Szeretném elmondani, hogy az alacsony forgalmú vasútvonalakon a személyszállítás szüneteltetésével a kormány célja nem a leépítés, hanem a közösségi közlekedés terén egy magasabb színvonalú szolgáltatás. A mellékvonalak szüneteltetésével évente mintegy 2 milliárd forintos megtakarításra számítunk. Ezeken a mellékvonalakon mindenhol autóbuszok üzemeltetésére kerül sor. Ez negyedannyiba kerül utaskilométerenként, mint a vonatoké. Ezen túl egyetlen kilométeren mintegy 700 forinttal kíméljük az adófizetők pénzét.
Szeretném azt is elmondani, hogy Magyarországon több mint 3100 település található. Ezek közül mindössze 800 rendelkezik vasútállomással. Közel 1100 település érhető el vasúttal, kétharmaduk pedig csak autóbusszal közelíthető meg. Azoknál a vasúti szakaszoknál döntöttünk a szüneteltetés mellett, ahol átlagosan havi 3, 4, 5, 6, esetleg 10-15 utas közlekedik. Ahol 6-7 utas közlekedik egy nap, ott nem érdemes fenntartani ezeket a szolgáltatásokat. Erről egyébként az önök kormánya is korábban meg volt győződve. Ilyen igénybevétel mellett környezetvédelmi előnyökről sem beszélhetünk, de szeretnék mindenkit megnyugtatni, sehol sem marad ellátatlan település, lehetőségek nyílnak meg a vasúti fejlesztések előtt, maguk a sínek megmaradnak, a vasúti teherszállító szolgáltatásra továbbra is lehetőség van, és az elővárosi közlekedés, valamint ütemes menetrend oldalán a helyközi közlekedés valóban kihasznált ágazatai pedig fejlődhetnek ebben az időszakban.
Nagyon jól ismertek ön előtt is azok a fejlesztések, amelyek ezekben az években Nógrád megyét érintik. Vasúti fejlesztésekről is szeretnék szólni. Hatvan és Salgótarján között a vasútvonalat 2007 és 2013 között fejleszteni szeretnénk, a 21-es utat részben már négysávosítottuk, megyünk tovább. A salgótarjáni tehermentesítő út építése szintén folyamatban van, az Ipoly-hidakról meg végre úgy tűnik, hogy sikerül aláírni a megállapodást a szlovák féllel, tehát úgy gondolom, hogy Nógrád megye kifejezetten nagyon fontos célpontja ebben a hét évben a fejlesztéseknek.
Nógrád megyében március 4-étől a 76-os Diósjenő-Romhány és a 84-es Kisterenye-Kálkápolna vonalak érintettek. Átlagos utasszámuk egyébként alig érte el a hat főt. A képviselő urak információitól eltérően a 78-as Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonat sorsáról nincsen végleges álláspont. Ígérhetem, hogy megfontolt és az ellátás biztonságát szem előtt tartó döntést hozunk.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a forgalomszüneteltetés nem jelenti a vonalak végleges bezárását, nem terjed ki az áruforgalom szüneteltetésére, és amennyiben Nógrád megyében lesznek olyan fejlesztések, amelyek indokolják a személyforgalom visszaállítását, nem zárkózunk el a döntés újragondolásától sem.
Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
