DR. IVÁN LÁSZLÓ
DR. IVÁN LÁSZLÓ
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem, hogy a definíció rendkívül fontos. Ahogy Borsos képviselő úr is mondta, ennek a módosítása vagy újabb bemutatása alkalmat adna arra, hogy három szempontból a fogyatékkal élők egész életére vonatkozóan az általunk hozott döntések és a következményeik optimálisabbak legyenek.
Az egyik szempont az, hogy ne címkézzük és ne bélyegezzük meg a fogyatékkal élőket. A második szempont, hogy semmiképpen ne adjunk lehetőséget arra, hogy bármilyen szempontból kirekesztetté váljanak. A harmadik szempont, hogy a fogyatékkal élés is ma a technikai civilizációnak az óriási robbanása mentén azt jelzi, hogy nem végleges, számos olyan fogyatékkal élő emberről tudunk ma már, akit a civilizációs technikákkal, az újabb módszerekkel, rehabilitációs technikákkal a fogyatékosságukat illetően az épek sorába tudtunk rehabilitálni. A negyedik rendkívül fontos szempont az, hogy a fogyatékkal élőkről beszéljünk; és ne fogyatékos meg fogyatékossági, hanem fogyatékkal élőkről. Ezt egyébként a fogyatékossággal foglalkozó civil szervezetek és szakmai szervezetek is tanácsolják.
Nagyon komoly problémát jelent a szellemileg elmaradottaknak, a úgynevezett retardáltaknak a kérdése. Ugyanis ott van egy olyan kategória ezek között, nemcsak orvosi, hanem társas-társadalmi világunkban, hogy a szituatív szellemileg elmaradottak, tehát akik olyan környezetben élnek, ahol az információ megszerzése, az ismeret megszerzése elégtelen ahhoz, hogy annak a kultúrának, annak a nagyobb vagy kisebb kultúrának, amiben élnek, az alkalmazkodási feltételeit biztosítani tudják. Ezért ez egy külön kategória, sajnos ebből nagyon sok van, és ezzel külön kell foglalkoznunk, és akkor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amikor a fogyatékosságról beszélünk, ezeket a szempontokat a jövőben mindenképpen képviselni szeretnénk.
Köszönöm szépen.
