BAGI BÉLA
BAGI BÉLA
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, tudom, hogy nem a kérdések órája ez, de egy kérdést szeretnék föltenni. El tudja-e képzelni, államtitkár úr, hogy tárgyalást tudunk folytatni a szövetkezetek szervezésére szánt összeg megemeléséről, hogy egy kicsit konkrét irányba menjünk? Mert erről szól ez. Kétségtelen, a törvény a módszertanát taglalná, hogy hogyan kell elosztani, de egyelőre az elosztanivalóval van nekünk bajunk.
Szövetkezetet szervezni, ha pusztán forintális alapon indítanánk el, úgy nézne ki a helyzet, mint ahogy Demendi kollégánk mondta, hogy a pénzért szövetkeznek. Szövetkezetet szervezni így nem lehet, ahogy kedves kollégánk bemutatta. A szövetkezet - mindannyian tudjuk - egy bizalmi kérdés, különösen Kelet-Európában. Én most nem a régi, elfuserált szövetkezeti modellt hoznám elő, hanem az elmúlt néhány év próbálkozását, amiről egy héttel ezelőtt is beszéltem. Nagyon nehéz lesz visszahozni őket erre a területre, márpedig mindannyian tudjuk, hogy az Európai Unióban nincs más út ezeknek a kis egzisztenciáknak.
Szövetkezni, az mentalitás kérdése is, nem kizárólag pénz kérdése. Ezt meg kellene oldanunk. A hatalmas szövetkezetek létrehozása, amit a kormányzat megpróbál: egy faluból képtelenség egy szövetkezetet összehozni, mert olyanok a gazdasági teljesítményigények. Ezen változtatni kellene, mert - mint ahogy említettem - ez bizalmi kérdés is. Az ötödik faluban fogalma sincs, hogy kikkel fogja összekötni a saját sorsát, tehát ez nem fog menni. Itt is a fokozatosság elvét javasolnám betartani, mert majd a szövetkezeteknek is lehet szövetkezésük, csak jussunk már el valahová. Mindenféleképpen szeretném kérni, hogy ha ezek a szövetkezetek megalakultak, utána jussanak hozzá gépekhez, amiről beszéltünk, mert valóban semmi értelme nincs egy csomó szegény ember szövetkezésének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert mint már többször elmondtam, a nullát akárhánnyal szorozzuk, az nulla marad.
Köszönöm.
