JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többször próbálkoztam kétpercesre jelentkezni, úgy látszik, én nyomtam rosszul a gombot - köszönöm, hogy sikerült. Gondolom, lesz még lehetőségem.
Az első köröm: Herbály Imre képviselőtársam jelezte, hogy igen, a nagyüzemek mindenhatósága és elsőbbsége. (Gőgös Zoltán: Nem mondott ilyet! - Herbály Imre: Itt voltál?!) Kedves Herbály képviselőtársam, jelezte, egyértelműen jelezte. Szeretném jelezni, nem vitatja senki azt, hogy fejleszteni kell. De mire? Termelésre vagy pedig a megtermelt áruk, a megtermelt alapanyagok felhasználására, piacra vitelére, gazdaságos értékesítésére?
(15.50)
Nagyon meg kellene nézni, mert ugyebár ma itt szóba kerültek a szövetkezetek. Miről van szó, uraim? Arról van szó, ha megnézzük a programban, a beszerző-értékesítő szövetkezetek nem jutnak támogatásokhoz, csak a termelői csoportok. Kizárták azokat a szövetkezeteket a támogatásból, akik a gazdák összefogásával, saját pénzükön létesített infrastruktúrával azért jöttek létre, hogy helyben boldoguljanak.
Miről van szó? Mit akarunk? Azt akarjuk-e, hogy a helyi erőforrásokra alapozva, a helyi közösségek összefogásával valóban valódi vidékfejlesztést csináljunk, vagy azt akarjuk-e, azt akarjuk-e, hogy megmondjuk, hogy csináld így, kapsz pénzt, vagy pedig alkalmazzuk az uniós elvet, és megmondjuk, hogy kérem, készíts pályázatot, fogj össze, szerződj, köss megállapodást, és valósítsuk meg európai módon együtt? Mi erre szavaztunk, és erre szavazunk. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a nagy és kicsi együtt, egymás mellett képes élni, de itt, ebben az ügyben most arról van szó, hogy lehetőleg a nagynak prioritást adok, a kicsi pedig valahol majd úgyis abbahagyja előbb-utóbb.
Majd, gondolom, még lesz időm a tíz perc keretében. Köszönöm szépen.
