CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Többen problémáztak azon, hogy itt sok törvény módosítása együtt van. Jelzem ismételten, hogy azért van több törvény módosítása egy csomagban, merthogy összefüggő törvénymódosításokról van szó.
Pettkó Andrásnak mondanám, hogy a salátatörvénynek nincs tilalma az Alkotmánybíróság által. Összekeveri azzal, hogy a költségvetéssel összefüggésben megtett módosítások nem szerepelhetnek a költségvetési törvényben. Ez igaz, de itt nem is arról beszélünk. Igenis, egymással összefüggő törvényjavaslatokról van szó, ezt az összhangot kívántuk ezzel a törvényjavaslattal nemcsak hogy bemutatni, hanem érvényesíteni is.
(12.50)
Többen hivatkoztak az Országos Érdekegyeztető Tanács vitájára; Mádi képviselő úr is, aki összesen addig tartózkodott a teremben, amíg elmondta a hozzászólását, és Borsos József képviselő úr is hivatkozott. Tekintettel arra, hogy ezeknek az érdekegyeztető tárgyalásoknak minden fordulójában személyesen jelen voltam - az urak meg nem nagyon voltak jelen ezen, pedig nyilvános az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése -, ezért szeretném, ha pontosan idéznék az Országos Érdekegyeztető Tanács vitáit, nem pedig csak valamifajta pletykainformációk alapján.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szabadságkiadással kapcsolatos kérdésekben - hangsúlyozom: a szabadság kiadásával kapcsolatos kérdésekben - nem volt egyetértés a három oldal között. A munkáltatóknak az volt a problémájuk, hogy túl szoros a határidő, és túl szűk kritériumrendszer alapján lehet csak átvinni a szabadságot a következő esztendőre; a munkavállalóknak az volt a problémájuk, hogy túl tág szempontrendszerrel és kollektív szerződéssel június 30-ig is ki lehet tolni ezt a szabadságkiadási időt; a kormány javaslata pedig e kettő között helyezkedik el, kompromisszumot kívánt teremteni azzal, amit az Országgyűlés elé terjesztettünk.
Hasonlóképpen vita volt a kölcsönzéssel kapcsolatos kérdésekben. Itt a kormány nyíltan a munkavállalói érdekek mellé állt, ezért nyújtotta be ezt a javaslatot. Hasonlóképpen a bérgarancia-szabályoknál, amikor a munkáltatók nem nagyon támogatták, hogy növekedjen a bérgarancia-rendszerben a Statisztikai Hivatal által kimutatott átlagfizetés négyszeresére, ötszörösére a lehetőség.
Számos már kérdésben, ami a törvényben megfogalmazódott, egyetértés volt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Ezekben a még vitatott ügyekben pedig egyébként tovább folyik az egyeztetés. Arra kérem a képviselő hölgyeket, urakat, hogy ha idézik az Országos Érdekegyeztető Tanács vitáját, azt pontosan tegyék. Nyugodtan tájékozódhatnak róla, mert nyilvános az ülés, mert minden ülésről közlemény jelenik meg. Azt meg nem is értem, amit Mádi képviselő úr említett, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról nem adott volna tájékoztatást a kormány. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Egyrészt itt is elmondtam, a bizottsági ülésen is elmondtuk, minden létező helyen elmondtuk. Mi a fenének takargatnánk, amikor egy nyilvános fórumról van szó?
Bernáth Ildikó képviselő asszony ismét megfogalmazta azt az igényt, hogy szükség lenne egy új munka törvénykönyvére. Ebben egyetértünk régóta. Az új munka törvénykönyve készül az Országos Érdekegyeztető Tanács megfelelő bizottságában, a munkajogi bizottságban. Jelenleg a törvényjavaslat koncepciója készült el, ebben az esztendőben készül el a kodifikált változat, és fog a parlament elé kerülni; a kormány törvényalkotási programja szerint ebben az esztendőben szándékozunk a törvényhozás elé hozni.
Többen említették a foglalkoztatási helyzetet, aminek viszonylag közvetett a kapcsolata a jelenleg írt törvényjavaslattal. Vas János, Kontur Pál és mások utaltak erre, ezáltal lehetőséget adnak arra, hogy néhány olyan számot elmondjak, amit, úgy tűnik, nem lehet elégszer elmondani, hogy mégis a magyar foglalkoztatási helyzetet pontosan lássuk.
Magyarországon az elmúlt egy esztendőben a KSH legutóbbi adata szerint 42 ezerrel több munkahely van, mint volt egy évvel ezelőtt az azonos időszakban. Tessék megnézni a KSH adatait! (Babák Mihály: Jó, az jó!) Örülök neki, hogy ennek Babák képviselő úr is örül, csak ezeket nem kéne eltagadni egy ilyen vitában (Bernáth Ildikó: Kevesebb segélyt kell fizetni az önkormányzatnak!), és apokaliptikus képet festeni a foglalkoztatási helyzetről. Hasonlóképpen azt tudom mondani, hogy több mint 60 ezerrel több munkahely van, mint 2002-ben volt, amikor önök átadták a kormányzást. (Kontur Pál: Öt év alatt? Még szép!) Azt gondolom, hogy ezt nem lehet letagadni, a KSH-adatok e tekintetben elég pontosak. Ez a foglalkoztatotti létszámot illeti. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki oldalon.)
Amit a munkanélküliségre mondott Babák képviselő úr, hogy magas, arra azt tudom mondani, hogy pontosan megfelel az európai uniós országok átlagának: 7,5 százalékos. Ez hajszálpontosan ugyanannyi, mint a 25 tagország még Románia és Bulgária nélküli uniós átlagszáma. A foglalkoztatásban rosszabbul állunk, teszem hozzá, a munkanélküliség tényleg az átlagnál van.
Amiben igazán nehéz helyzetben van Magyarország, nem egy éve, nem két éve, hanem 15 éve, ez az aktivitás kérdése. Magyarországon igen magas az inaktívak száma. Az elmúlt négy és fél esztendőben 200 ezer embert hoztunk ki az inaktivitásból. Kettőszázezret, képviselő urak - azért, mert feltették a kérdést, hogy vajon miért van ilyen sok regisztrált munkanélküli. Azért, kérem szépen, mert az inaktívakat úgy tudjuk megmozdítani, hogyha az Állami Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozik velük, ha foglalkozik velük, akkor nyilvántartásban vannak. Akkor tudunk velük foglalkozni, ha egyáltalán a közelünkbe kerülnek. Az lett volna a helyesebb, ha nem is foglalkozunk velük, amit a Fidesz-kormány csinált velük négy évig? Hogy eltüntette a statisztikából, hogy ne kelljen ezzel kalkulálni? (Babák Mihály: Ez nem igaz! Ez hazugság!) Szerintem ez helytelen lépés volt.
Sokkal inkább egyébként konkrét utasításokat is adtak, szóbeli utasításokat adtak a munkaügyi központok vezetőinek, hogy hogy kell eltüntetni a statisztikából a munkanélkülieket; hogyha szükséges, akkor azt konkrét helyről konkrétan meg tudom hivatkozni. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiban.) A lényeg az, kérem szépen, hogy mi egy másik politikát folytatunk valóban. (Bernáth Ildikó: Azt tudjuk!) Mi érdekeltté tesszük azokat az embereket, akik hosszú évekre eltűntek a munkaerőpiacról, hogy ismét jelentkezzenek (Babák Mihály: Nekem ez tetszik!), hogy ismét akarjanak dolgozni, és segítünk nekik mindenféle eszközökkel.
Babák képviselő úr elég aktívan fejti ki itt a parlamentben a tevékenységét; néha azzal, hogy mindig oda ül, ahol a kamera mutatja a hozzászólót. (Kontur Pál: Nem azért ül oda!) Azt javaslom, hogy ezt az aktivitását mint polgármester fejtse ki akkor, amikor a rendelkezésére álló eszközökkel lehet bővíteni a munkahelyeket, mert az önkormányzatoknak számos lehetőségük van. (Babák Mihály: El tudok vele számolni, kedves államtitkár úr! Ön tudjon elszámolni, és ne beszéljen hülyeségeket! - Pettkó András közbeszól.)
Legutóbb például január 1-jétől az a lehetőség is megnyílott, amit éppen kifogásolt, hogy ne segélyeket fizessenek ki azoknak, akiknek nincs munkahelyük, hanem a segély helyett közcélú munka szervezésével biztosítsanak lehetőséget. (Babák Mihály: Nem ad a munkaügyi központ pénzt, mert nincs neki! Ön nem ad!) Örömmel veszem, ha ilyen jó példákról is beszámol majd Babák képviselő úr a saját településéről. (Babák Mihály: Nézzen utána, államtitkár úr, ha érdekli!) A foglalkoztatási és béradatokhoz annyit mondanék, hogy hat év alatt 60 százalékkal nőttek a reálbérek Magyarországon, ez is statisztikai adat, mondom Vas Jánosnak, csak azért, hogy pontos számokkal dolgozzunk a törvényhozásban. (Zaj.)
Többen fölvetették, hogy a munkaerő-kölcsönzés legyen új, önálló törvényben. Jól hangzó javaslat, őszintén szólva mi is gondolkodtunk azon, amikor a jogszabály előkészítésén dolgoztunk, de meg kell hogy mondjam, hogy nem biztos, hogy ez szerencsés megoldás lenne, tekintettel arra, hogy munkaviszonyról van szó. Ha a különböző nem tipikus foglalkoztatási formákat, amelyek közös sajátossága, hogy munkaviszony, elszakítjuk egymástól, és másképpen szabályozzuk, az mindig táptalaja a joggal való visszaélésnek, mindig táptalaja annak, hogy a munkáltatók és a munkavállalók a számukra formálisan legkedvezőbb megoldást találják, de az nem biztos, hogy adekvát az adott foglalkoztatási formára. Számtalan példát láttunk ilyeneket. Ilyenek voltak és vannak sajnos, a színlelt szerződések, ilyen számos eset van, amikor valóságos munkaviszonyt vállalkozással lepleznek, holott valóságos munkaviszonyról van szó.
A szabadságokra egy pillanatra visszatérve, valaki fölvetette - ha jól emlékszem, Vas János -, hogy beszélünk a 2006-os szabadságokról, de nem beszélünk a 2005-ösökről és a korábbiakról. Azért nem, mert a 2005-ös szabadságot törvényesen legkésőbb 2006. december 31-ig ki kellett adni. Ha ez nem történt meg, akkor ezt a jogszerűtlenséget számon lehet kérni a munkáltatótól.
Ékes József képviselő úr hatósági túlkapásokról beszélt a munkaügyi ellenőrzésnél. Ha van ilyen tapasztalat, akkor kérem, ossza meg konkrétan velem. Én nem tudok ilyen panaszról, és nem hallottam még ilyen panaszról, olyanról persze igen, hogy egy nagy multi, egy kereskedőcég nem engedi be, mondjuk, a munkaügyi ellenőröket azon a jogcímen, hogy éjszaka tulajdonképpen nincs nyitva. Igaz, hogy egyébként munka folyik, és látható a munkavégzés.
(13.00)
Ilyeneket már tapasztaltunk, de olyat, hogy a munkaügyi ellenőrzés a hatáskörén túllépne, ilyet kevésbé. Ha volt ilyen akció, amit ön a hozzászólásában említett, annak nyilván valamilyen konkrét oka volt. Ki fogom vizsgálni, ha ilyen konkrét bejelentés történik.
Az, hogy a GKM honlapján nem volt kinn a törvényjavaslat, annak egyetlen oka van: nem a GKM terjesztette elő és nem a GKM készítette elő, hanem a munkaügyi tárca, és mivel az a módosítás, ami a postatörvényt illeti, az a munkaerő-kölcsönzéssel függ össze, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy egyébként a munkaügyi tárca honlapján elérhető volt a törvény. A kormányzati honlapok természetesen találkoznak egymással, és aki rámegy a GKM honlapjára, és valamit keresgél, elég gyorsan eljuthat, ha postatörvény-módosítást keresgél, a másik tárca honlapjára.
Kontur Pálnak mondanám, hogy ezek szerint kezdünk közeledni egymáshoz, mert ő is most már nem úgy fogalmazott, hogy a kormány dolga a munkahelyteremtés, hanem a kormánynak az a dolga, hogy segítse elő a munkahelyteremtést. (Kontur Pál: Soha nem fogalmaztam úgy!) Ez egy nagyon lényeges különbség, mert valóban arról van szó, hogy segítse elő a munkahelyteremtést, mert ha az állam dolga lenne, akkor elég sok adót kellene ahhoz beszednie, hogy munkahelyet teremtsen (Bernáth Ildikó: Szándékosan félremagyarázza, amit mondott Kontur Pál!), hiszen akkor másból nem tudja tenni, mint az adófizetők pénzéből.
Az, hogy segített-e az elmúlt esztendőkben, arra a KSH-adatok eléggé szépen rámutatnak: több mint 400 ezer munkahely jött létre, és több mint 300 ezer megszűnt. (Bernáth Ildikó, Kontur Pál: Hol?) Merthogy egy piacgazdaságnak az a sajátja, hogy létrejönnek munkahelyek, meg megszűnnek munkahelyek. (Babák Mihály: Ez nem eredmény!) Szerintem olyan fejlett piacgazdaságot nem tud mutatni, ahol ne szűnnének meg munkahelyek; az a fontos, hogy a létrejövő munkahelyek száma több legyen, mint a megszűnő, hogy az új munkahelyek jobb minőségűek legyenek, mint a megszűnt munkahelyek, hogy az emberek képesek legyenek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Ha ezt a változást így segítjük, akkor sokkal többet teszünk, mint ha azt gondoljuk, hogy minden egyes munkahelyet - olyan szakmában is, amely már régen elavult és nem piacképes - megőrzünk.
Egyébiránt azt szeretném mondani, hogy képviselő úr is, képviselőtársai is maguk mozgatják a munkaerőpiacot, akkor, amikor vásárolnak a boltban vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe. Odamegy a polchoz, és talál egy termékből tízfélét, ön levesz egyet, ami az ön igényeinek és pénztárcájának a legjobban megfelel, és ott hagy kilencet, mert azt nem vásárolja meg, mert vagy drága, vagy nem olyan szolgáltatást tud, ami az ön igényeinek megfelelne. Mi történik ezzel? Amit ön megvásárolt, a mögött a termék mögött munkahely növekszik, amit meg otthagyott a polcon, ott meg a munkahelyek száma csökken. (Babák Mihály: Tudjuk!) Így működik egyébként a normális, fejlett piacgazdaság, saját maga mozgatja a munkaerőpiacot. (Kontur Pál: Ön idáig nem tudta ezt?) Azt elvárni a kormánytól, hogy stabilizálja így ezt a munkaerőpiacot, ahogy az van, az teljességgel természetellenes. (Babák Mihály: Ha megszűnt, akkor nem veszem le a polcról! - Az elnök csenget.) Az lehet, hogy segítse a munkavállalót az ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodáshoz. (Kontur Pál: Az Ormánságban, Bereg meg Békés megyében mondja ezeket a magyarázatokat! - Az elnök csenget.)
