DR. VAS JÁNOS
DR. VAS JÁNOS
DR. VAS JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sürgőssel tárgyalni kívánt törvénycsomag akár a salátatörvény elnevezést is kaphatná, hiszen a törvény egyidejű módosítása több törvénynek is.
(11.00)
Jogos szakmai kifogásként szokott fölmerülni, amikor több törvényt egyidejűleg módosítunk, hogy baj van az áttekinthetőséggel, ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy bizonyos célszerűségi szempontok is fönnállnak, hisz ha egy szakterület módosítására szükség van, akkor a belső jogharmonizáció megkívánhatja azt, hogy a témával érintett valamennyi hatályos rendelkezés módosításra kerüljön egyidejűleg. Felesleges lenne tehát jelen esetben is annyi általános vitát lefolytatni, ahány hatályos törvény módosítására kerül sor.
A fentiekből kiderül, hogy a javaslat szerint kilenc, a munka világát alapjaiban meghatározó törvényt kíván a kormány módosítani. Felmerülhet bennünk a kérdés azonban, hogy miért most, miért sürgősséggel és miért megint csomag formájában. A javaslat elemzésekor először arra keressük a választ, hogy van-e sürgősségi jogalkotási kényszer. Mi indokolja a törvényi rendelkezések szinte azonnali, április 1-jétől való hatályba léptetését? A javaslatban három indokot fedezhetünk fel: az Alkotmánybíróság munkaügyi szférát érintő döntését a szabadság kiadásával kapcsolatban; az Európai Unió joganyagával és a magyar ágazati törvényekkel való koherencia megteremtését; valamint a jogalkalmazói gyakorlathoz való igazodást főleg a munkaügyi ellenőrzésekkel kapcsolatban.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A javaslat általános indokolási része a következő mondattal kezdődik: a javaslat egyik fő célkitűzése, hogy erősítse a munkavállalóknak a munkaviszonyra épülő jogait, fokozatosan segítse elő bérbiztonságukat. Egy magát szociáldemokratának valló kormányzat klasszikus értékeit láthatjuk a bérbiztonság fogalom hangsúlyozásában. Természetesen támogatandó a munkavállalók stabilitásának, biztonságának elősegítése, és az ennek érdekében történő, törvényen alapuló kormányzati intézkedések szükségesek.
A javaslat aktuális, mégis egy kissé disszonáns, hisz most, a megszorítások - vagy újabban kormányzati szlogennel: a kiigazítások - idején Magyarországon soha nem látott mértékben ingott meg a munka világának stabilitása. Mindennap emberek százai veszítik el állásukat, a jogviszonyban lévők pedig mindenre képesek állásuk megtartása érdekében, és ezt a munkáltatók gyakran ki is használják, hisz egyes munkahelyeken az alapvető munkabiztonsági és munkahigiéniás feltételeket sem biztosítják, virágzik a feketemunka, és nagyon gyakoriak a jogsértések is. A jogsértések között is kiemelkedők a diszkriminációs esetek, amikor ugyanazon munkakörben foglalkoztatott férfi és női munkavállaló fizetése indok nélkül jelentős mértékben eltér egymástól, de mondhatnám a romákat, a fogyatékosokat, a nem foglalkoztatottak egy részét is, akik ilyen tekintetben jelentősen hátrányt szenvednek. Az egyenlő bánásmód megsértése miatt az országos munkavédelmi és munkabiztonsági felügyelőségek, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság járhat el.
Társadalompolitikai szempontból a megszorító intézkedések idején csekélyebb a családalapítói kedv, a polgárok életérzése, és minden bizonytalan, nem tudjuk, hogy mi lesz holnap. A depriváltak száma nő, egyre többen szorulnak a társadalom perifériájára, a nemzet érdeke pedig az, hogy a népességcsökkenés megálljon, és az emberek mindennapjait meghatározó munka és megélhetés feltételei ne romoljanak tovább.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi, tervezhetetlen jövőkép helyett egy kiszámítható jövőképet és egy kiszámítható országot kellene építenünk. A Magyar Demokrata Fórum már számos esetben hangsúlyozta, hogy a középosztály viseli döntően ennek a megszorító politikának a terheit, és ez a réteg tovább már nem terhelhető.
A javaslat fontos munkavállalói jogok és érdekek fokozott biztosítását helyezi előtérbe. Általánosságban megállapítható, hogy a javasolt módosítás kedvez a munkavállalóknak, az már más kérdés, hogy a tervezett módosítás érezhető lesz-e a gyakorlatban, és jelentősen javítja-e a munkavállalók életminőségét.
Generális szabály, hogy a munkáltató a munkavállaló rendes szabadságának háromnegyed részét köteles a tárgyévben kiadni, a szabadság egynegyed része vihető át speciális esetben a következő évre. A pihenéshez való alkotmányos jog érvényesüléséhez alapvető társadalmi érdek fűződik, hiszen a fáradt, frusztrált dolgozó egy idő után a munkáltató eredményeire is negatív hatással lesz, nem beszélve arról, hogy a munkahelyi stressz növekedése miatt a várható élettartam is csökkenhet, és kedvezőtlen a családok számára is.
Sok munkáltató évek óta alkotmányellenes gyakorlatot folytat a szabadság kiadása tekintetében, és ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait. A 2006-ban ki nem adott szabadság tekintetében tehát lehetőség van korrekcióra, míg a 2005. és azt megelőző évek vonatkozásában azonban már nincs. A munkavállalók alanyi joga viszont az, hogy a munkajogi kérdésekben jogsértésre való hivatkozással nyugodtan forduljanak bírósághoz.
Hosszú idő óta probléma a munkabérek banki átutalásánál a bankok privilegizált helyzete egyes tranzakciós díjak munkabérből történő levonása miatt. A javaslat végre rendezi a közszféra után a magánszférában is a munkaszerződéssel foglalkoztatottak életében is ezt a kérdés. Emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Magyar Demokrata Fórum többször sürgette ezt a kérdést, és nagy örömmel vettük, hogy a kormányzat ezt a kezdeményezést támogatta és végre megoldotta.
A munkaerő-kölcsönzés szabályozásáról néhány szót. A munkaerő-kölcsönzés viszonylag új jogintézmény a magyar jogrendszerben, bár már évek óta létezik, és az első szabályozás 2001-ben, módosítása pedig 2005-ben történt meg. A munkaerő-kölcsönzés sok százezer olyan embert érint hazánkban, akik alacsonyan kvalifikáltak, s általában fizikai munkát végeznek. Esélyegyenlőségi szempontból ezek az emberek fokozottan hátrányos helyzetűek és kiszolgáltatottak. Jó üzletnek számít emberi erőforrással, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céget alapítani. Magyarországon mintegy 150 darab ilyen cég van, amely ezzel a profillal foglalkozik. A gyakorlatban azonban számos visszaélés előfordult, és sokszor kijátsszák a jogszabályokat is. A javaslat az alkalmi munkavállalás és munkaerő-kölcsönzés intézményeit markánsan szétválasztja, így a jövőben a cégek elesnek a járulékfizetési kedvezményektől. Ez a tény várhatóan generálni fogja az érdekeltek jogszabályok kikerülésére és kijátszására irányuló szándékait. A javaslatban nagyon helyesen és markánsan jelenik meg az egyenlő bánásmód követelménye a bér, a juttatások és a munkahelyi körülmények tekintetében.
A javaslat továbbra is a munka törvénykönyve részeként kívánja szabályozni a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Az európai országok többségében ugyanakkor külön jogszabályt alkotnak e területre, pontosan a speciális és atipikus jellege miatt. Ezért a Magyar Demokrata Fórum javasolja, hogy külön törvényben legyen szabályozva, ahol az új törvény preambulumában lehetne megfogalmazni az általános munkaerő-kölcsönzési alapelveket, a foglalkoztatás bővítésének, a munkaerőpiac rugalmasságának és sokszínűségének előmozdítását, a munkavállalók jogainak biztosítását, valamint az egyenlő bánásmód megvalósítását és egyéb kérdéseket is.
Az új törvényben már ne a kölcsönzött munkavállaló terminus technicus szerepeljen, mert az emberek a jogviszonyoknak és jogügyleteknek sem tárgyai, hanem alanyai. Célszerűbb lenne inkább a munkaerő-kölcsönzési jogviszonyban foglalkoztatott fogalmat bevezetni, amely kétségtelenül hosszabb, de kevésbé sérti az emberi méltóságot. Az angol „temporary” kifejezés köszön vissza, amely a munkavégzés klasszikus, határozott időtartamára utal.
A Magyar Demokrata Fórum javasolja továbbá, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben is jelenjen meg a munkaerő-kölcsönzés intézménye, azaz az egyenlő bánásmód követelményét mind a kölcsönbe adó, mind a kölcsönbe vevő munkavállalónak biztosítani kell. Végezetül: indokolt, hogy a jövőben csak azok a cégek foglalkozhassanak munkaerő-kölcsönzéssel, amelyeket az illetékes Szociális és Munkaügyi Minisztérium nyilvántartásba vett, és számukra erről hivatalos okiratot állított ki.
A bérgarancia témakörében van néhány észrevétele a Magyar Demokrata Fórumnak. Az elmúlt években számos esetben előfordult, hogy jó nevű, sokaknak munkát adó cégek kerültek csődhelyzetbe. A csőd szinte mindig azzal a társadalmi szempontból hihetetlenül káros következménnyel jár, hogy jóhiszemű munkavállalók nem kapják meg a fizetésüket és egyéb, jogos járandóságukat. A javaslat pontosítja a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia-alaprészeiből igényelhető támogatások eljárási rendjét. A javaslat indokolása szerint az érintett munkavállalók tényleges kifizethetőségét erősíti, hogy az igényelhető összeg a havi bruttó átlagkereset négyszereséről ötszörösére nő, ez mindenképpen támogatandó.
A javaslat a felszámolási eljárások elhúzódása esetén további garanciát vezet be, plusz két hónapi átlagkereset igénylésének a lehetőségével. Erre a jövőben csak speciális esetben kerülhet sor, és az engedélyt az illetékes regionális munkaügyi központ igazgatói mérlegelési jogkörében adják meg.
(11.10)
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy az egyszemélyi döntés a jövőben sok száz munkavállaló életét befolyásolhatja. Nem lenne esetleg célszerűbb egy testület hatáskörébe utalni a döntési jogot, vagy legalább valamilyen kontrollt beépíteni a rendszerbe?
A bérgarancia kapcsán megállapítható, hogy ezzel a szabályozással a kormány évek óta adós volt, és számos társadalmi konfliktus elkerülhető lett volna, ha időben és életszerűen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A javaslat pozitívuma, hogy a rossz tapasztalatokból okulva a joghézag kitöltésére igyekszik kísérletet tenni. A jövőbeni gyakorlat dönti majd el azonban, hogy a csődbe került cégek dolgozóinak és azok családtagjainak az elfogadni kívánt rendelkezések valóságos egzisztenciális biztonságot jelentenek-e, és enyhítik-e a munkanélküliséggel amúgy is együtt járó nehézségeiket.
A munkaügyi ellenőrzések lefolytatására hivatott szervnek 2007. január 1-jétől új neve van: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség helyett. Az elnevezés változtatásában, láthattuk, egy olyan kormányzati szándék van, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fog kapni az egyes munkavállaló védelme az esetleges negatív hatásokkal, jogsértésekkel szemben. Ezért ez feltétlenül támogatandó.
A hatósági jogalkalmazás hatékonyságának növelése érdekében a javaslat itt is, akárcsak a munkaerő-kölcsönzésnél, megdönthető törvényi vélelmet alapít a bizonyítás megkönnyítésére. A vélelmek bevezetése egyszersmind azt is jelenti, hogy a munkaügyi ellenőrzés az elmúlt években nem tartozott az állami szféra sikerágazatai közé. A hatóságok évek óta küzdenek a nyílt és látens jogsértésekkel szemben, több-kevesebb sikerrel. A javaslat helyesen hivatkozik a közigazgatási szolgáltatás és eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi Ket.-ben meghatározott hatósági kötelezettségekre, azaz arra, hogy a tényállást tisztázni kell, és e körben a munkahelyi foglalkoztató kilétét meg kell találni, amely ellen a hatósági eljárást a jogsértés gyanúja esetén meg kell indítani.
Az eljárás alól eddig lehetőség volt kibújni abban az esetben, amikor egy munkahelyen több munkáltató munkavállalói voltak jelen. A munkaügyi ellenőrzés keretében lefolytatott hatósági eljárások megindításához és eredményes államigazgatási hatósági határozattal történő lezárásához fontos társadalmi érdek fűződik; a rend biztosításán túl az egyes munkavállalók is biztonságban érezhetik magukat akkor, ha tudjuk, hogy a hatóságok kellő szigorral lépnek fel a jogsértésekkel szemben. A hatósági eljárás igazságosságát és méltányosságát szavatolja ugyanakkor a vélelem megdöntése, így a vétlen szervezetekkel szemben nem alkalmazható indokolatlan szankció, és a hatósági visszaélések is elkerülhetővé válnak.
A javaslat megteremti a jogi személy munkáltató munkaügyi bírságolásának és a felelős természetes személy szabálysértési bírságolásának, szankcionálásának párhuzamosságát. A javaslat elfogadásával kellő visszatartó erő várható a jogsértések elkerülése érdekében. A puszta jogi fenyegetettség azonban csak akkor idézhet elő jogkövető magatartást, ha hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok megfelelő pénzügyi és személyi feltételekkel rendelkeznek a feladataik ellátására. Ennek a megteremtése azonban a kormány kiemelt feladata kell hogy legyen.
Összességében elmondható, hogy a Magyar Demokrata Fórum üdvözli a minisztérium törvényi változtatásait, és meg fogjuk tenni azokat a módosító javaslatainkat, amelyek után a Magyar Demokrata Fórum tudja majd támogatni az előterjesztést.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF, szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
