BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én a 18. ponthoz szeretnék hozzászólni, a regionális képzési és fejlesztési bizottságról van ebben a pontban szó. Maga a javaslat úgy szól, hogy tulajdonképpen visszafejlesztené ezeknek a bizottságoknak a jogait, amivel a szakképzést befolyásolja, illetve azt a gazdaság felől jelentkező igényt korlátozná, amire ez a bizottság ténylegesen létrejött. Először szeretnék néhány mondatot mondani arról, hogy magának a bizottságnak milyen alapfeladatai vannak.
Két feladatot emelnék ki ezek közül. Az egyik az úgynevezett decentralizált képzési keretek felosztása pályázati úton. Ez az idei évben, 2008-ban 6,5 milliárd forint volt, több mint 20 százalékkal növekedett az előző évhez, tehát a 2007. évi időszakhoz képest. A pályázati alap felosztásának a céljai között szerepel, hogy magának a szakképzésnek a technológiai, technikai megújítását segítse elő, tehát magát a képzést végző iskolákat juttassa jelentős összegű támogatásokhoz, fejlesztési alapokat teremtsen számukra, illetve azon cégek számára juttasson pályázati forrást, amelyek a gyakorlati képzéssel foglalkoznak. Az országban lezajlott pályáztatások eredményesek voltak, és nyugodtan mondhatjuk azt, hogy erre igen nagy szükségünk van.
A szempontok között mindenütt szerepelt, hogy elsősorban a hiányszakmák szakképesítését segítsék elő. Azokban a szakmákban, amelyek telítettek, illetve munkanélkülieket nevelnek, olyan fiatalokat bocsátanak ki a végzettség megszerzése után, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, ennek a támogatására nem adtak fejlesztési forrásokat. Elősegítették a hátrányos helyzetű tanulók képzését, illetve a speciális képzéseket.
A másik jelentős szerepük: ezt megmutatja a bizottság összetétele is. Tudjuk, hogy a 2008 májusában felállt bizottságok most változtak meg az összetételüket tekintve. Kétharmad részben a munkavállalók és a munkaadók szövetségei delegálnak ide képviselőket. Ennek a tevékenységnek az a fő célja, és a változtatásnak az volt a fő célja, hogy a gazdaságból érkező megrendeléseket, igényeket elégítse ki a szakképzés, azaz a piacon milyen keresletre van szükség.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány adattal érveljek ennek a hasznossága mellett. Ma körülbelül 400 ezer munkanélküli van, és ennek a fele vagy a nyolc általánost sem végezte el, vagy pedig olyan szakképesítéssel rendelkezik, amely alapján ma már nem tud elhelyezkedni, tehát nem tud munkát kapni. Ha meglódul a gazdaság, és hirtelen munkaerő-igényre van szükség, ezt a körülbelül 200 ezer főt egyszerűen nem tudja a gazdaság felszívni, tehát nem tud a számukra megfelelő munkát adni. Ugyanakkor a másik oldalon, a cégek esetében - a kamarai felmérést idézem - jelen pillanatban 100-120 ezerre teszik azon munkahelyek számát, amelyeket megfelelő szakképesítés híján nem tudnak betölteni. Tehát üresen maradnak ezek a munkahelyek, és nem tudnak felvenni rá képzett munkaerőt, mert egész egyszerűen nincs. Egyébként ez nemcsak Magyarországra jellemző, Európa más országaiban, de különösen Kelet-Európa rendszerváltást követő időszakában vált jellemzővé, mert Nyugat-Európában többé-kevésbé a nagyobb bérköltségekkel jobban el tudják szívni a képzett munkaerőt. Tehát nekünk valamilyen módon erre a sajátos strukturális válságra választ kell adnunk. Ezért jöttek létre a regionális képzési és fejlesztési bizottságok, hogy magát a szakképzés intézményrendszerét arrafelé orientálják, és elsősorban olyan képzéseket támogassanak, amelyek ma hiányszakmák.
Most a képzési és fejlesztési bizottságok döntöttek a hiányszakmák első ötös csoportjáról. Ezt leadtuk a Munkaügyi Minisztérium részére, és ebből képeznek egy olyan kínálati csomagot, amelyre az előttünk lévő törvény módosításában tulajdonképpen tanulói ösztöndíjat vezetünk be. Ez azt jelenti, hogy az ide járó hallgatók, pontosabban tanulók a következő évtől kezdve ösztöndíjban részesülnek, tehát már a tanulmányaikat is támogatjuk, nem csak azt a gyakorlati képzési időt, ami eddig történt meg. Erre azért is van szükségünk, mert számítunk arra, hogy elsősorban olyan hátrányos helyzetű gyerekek, olyan nehéz körülmények között élő családok gyermekei jelentkeznek, akik esetleg éppen azért hagyják el az iskolai képzést, mert elsősorban a megélhetésre kell fordítani minden kereseti lehetőséget, és nem tudják a képzést finanszírozni.
(22.40)
Úgy véljük, hogy egy ilyen támogatással elő tudjuk ezt segíteni. Itt többen felvetették a korábbi vitákban, hogy a térségi integrált szakképző központok, az úgynevezett tiszkek is el tudják látni ezt a feladatot, felmérik a gazdaság igényeit, és teljesíteni tudják azt, hogy milyen képzésre, milyen szakok indítására van elsősorban szüksége a gazdaságnak. Ezt nem tudják ők teljesíteni. Az iskoláknak más a gondolkodási logikájuk, más az érdekeltségük. Ők elsősorban normatívát azért kapnak, hogy bizonyos képzéseket elindítsanak, elvégezzenek, minél több tanulót vegyenek fel. Ők elsősorban a népszerű szakokat fogják támogatni. Ha az RFKB döntéseit fogadjuk el, akkor viszont a gazdaság igényeit közvetítve természetesen olyan szakok kerülnek oktatásra elsősorban az iskolákon belül, és olyan szakok kapnak támogatást, amelyekre a gazdaságnak szüksége van. Tehát olyan hallgatók, olyan tanulók fognak kikerülni az iskolapadból, akikre a gazdaságban szükség van, és munkát fognak találni.
Elnök úr, köszönöm szépen.
