CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bókay képviselőtársam mondanivalójára szeretnék reagálni nagyon röviden, csatlakozva Kontur képviselőtársamhoz.
Az, hogy nyáron felmértek valamit, és valamilyen igények keletkeztek, és azok az igények mutattak valamit, az nem azt jelenti, hogy jövőre, két év múlva ezekből az adatokból lehet dolgozni. Azt gondolom, hogy a képzéseket és a képzéssel kapcsolatos döntéseket lehetőleg oda kell vinni, és elsősorban a döntéseket oda kell vinni, ahol maga a szakképzés folyik. Ahhoz természetesen, hogy az a Szakképzési Alap normálisan legyen elosztva, jó koordinációra van szükség. Erre a koordinációra ez a bizonyos RFKB jó lenne, javaslattevő szerepben, de nem döntési helyzetet teremtve, és döntést hozó szerepben kellene ezt neki megoldania.
Mert továbbra is azt mondom, amit az előző felszólalásomban mondtam, hogy egy húsztagú testület, ahol ráadásul a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei vannak tudomásom szerint túlsúlyban, és a megyék éppen hogy csak képviseltetik magukat, nem vagyok biztos abban, hogy adott térség szakképzési szükségleteit megfelelően tudják képviselni abban az esetben, ha abból a térségből például ebbe az RFKB-ba kevesen kerülnek be. Tehát ezért lenne szükség arra, hogy ott helyben - a “helyben”-nel most természetesen nem egy kisvárosról beszélek, hanem a fenntartó és a fenntartóval együttműködő, szakképzésben érdekelt szervezetek döntése alapján - meghozni azokat a Szakképzési Alap szétosztására vonatkozó döntéseket, amelyeket meg kell hozni.
Természetesen - úgy, ahogy Kontur képviselőtársam mondta - a tiszkek erre jók lennének, hiszen a tiszkek a munkaadókkal, a szakképzésben érdekeltekkel is kapcsolatban vannak, és a helyi kamarákkal, adott megye vagy adott térség kamaráival is kapcsolatban vannak. Tehát megfelelő döntési helyzetbe tudnának kerülni, ha ezt a döntési lehetőséget nem vennék ki a kezükből.
Köszönöm.
