DR. PUSKÁS TIVADAR
DR. PUSKÁS TIVADAR
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 5. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez az egészségügyi törvény 94. §-át változtatja. A törvényben a 6. §-ként szerepel, és a 6. §-nak a (2) bekezdése. A változtatás lényege, amit benyújtottunk, az, hogy a “mentésnek minősül” című kifejezésből vegyük ki az a) és b) pontot, és a szöveg szerint következő c) és d) pont legyen az a) és b).
Az egész módosítás lényege egyébként a következő. Abban az esetben, ha törvényben minősítjük, illetve törvényben meghatározzuk, hogy az a tevékenység, amely itt az a) és b) pont alatt szerepel, nevezetesen az életmentő tevékenységhez a személyek, illetve eszközök, avagy szerv, szövet szállítása, abban az esetben az egész tevékenység ezen része törvényben meghatározott alapfeladatként szerepel a mentést végző szervezeteknél. Nem azt mondom; sőt messzemenően azon vagyok, hogy ezen tevékenység, például a transzplantáció mint életmentő tevékenység nagyon fontos, garantált körülmények között végrehajtandó beavatkozás. Csupán finanszírozási oldalról ez az egész úgy néz ki, hogy a transzplantáció, illetve ezek a külön beavatkozások esetfinanszírozott tevékenységek. Tehát a megadott beavatkozáshoz, mondjuk, egy vesetranszplantációhoz megfelelő mennyiségű pénzösszeg jár. Abban az esetben, ha ezt a tevékenységet úgy végzik el, hogy ott helyben, abban az intézetben találják meg a donort, meg a recipiens is valahogy bejön, magyarul nincs szükség arra, hogy a mentésre hivatott szerv valamit ebből a beavatkozásban részt vevő eszközökből, illetve személyekből odaszállítson, akkor adott pénzt adnak erre a beavatkozásra. Abban az esetben, ha az eszközök, személyek szállítását más szervezetnek kell megoldani, akkor a végrehajtó számára ugyanaz a finanszírozás megmarad, de a másik szervezet, aki ezzel, hogy mentésnek minősítjük a beavatkozást, tevékenységében kötelezett lesz, de finanszírozást nem kap rá.
Az egésznek az eredete valamikor húsz évvel ezelőttről, amikor a vesetranszplantációk kezdődtek nagyobb számban, onnan származik. Az Országos Mentőszolgálat, aki a mentést végzi döntően, egy mentő-betegszállító rendszer volt. Olyan eszközökkel, olyan autókkal bírt, amelyek alacsonyabb fölszereltségűek voltak, és jelentős mennyiségben olyan autók is voltak, amelyeknél a szolgálatot teljesítő alacsonyabb egészségügyi végzettséggel bírt. Ezekkel rentábilisan megoldható volt természetesen ez a tevékenység. Akkor, amikor az esztendő elején a mentő és betegszállító tevékenység különvált, ekkor a rendelkezésünkre álló kapacitás, a rendelkezésünkre álló mentőerők olyanokká váltak, amelyek magasabb kvalifikált egészségügyi személyzettel, magasabb fölszereltségű autókkal rendelkeznek. Úgy gondolom, hogy luxus ezekkel a járművekkel adott esetben személyeket, szervet, eszközt szállítani.
Még egyszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - rögtön -, nem az a tevékenység, a transzplantáció az, ami nem nagyon fontos, hanem az a helyzet, hogy máshogy kellene ellátni. Köszönöm szépen, ez a lényege. (Taps a Fidesz soraiban.)
