DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat világos és egyértelmű választ kíván adni egy, a társadalom jelentős részét érintő jelenségre. A napjainkban elharapódzó uzsorástevékenység különböző formákban jelenhet meg. Uzsorás lehet az írásba foglalt, látszólag tökéletesnek tűnő, ám embertelen kamatot tartalmazó és a másik fél helyzetét kihasználó szerződés. Emellett az uzsoratevékenység körébe vonható az a szóbeli megállapodás is, amikor a magánuzsorás egy fix összeget átad a szorult helyzetben lévőnek, és annak két-háromszorosát kéri vissza rövid határidőn belül. Ez esetben természetesen kamatról, hiteldíjról, kezelési költségekről szó sincs.
A különböző formájú uzsorástevékenységek a társadalom különböző rétegeit érintik. A gazdasági társaság formájában, szerződés alapján nyújtott uzsoráskölcsön az egyszeri alkalommal megszoruló, azon polgárokat célozza meg, akik gyorsan szeretnének pénzhez jutni. Ezzel szemben a magánuzsorázók által nyújtott, meghatározott összegű kölcsönök a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érintik. A mélyszegénységben élők szinte bármilyen feltételt elfogadnak, akár kisebb összegű, de a létfenntartásukhoz szükséges pénzekért.
A törvényjavaslat mindezek figyelembevételével az uzsoratevékenység különböző megjelenítési formáit különböző jogágak eszközeivel kívánja kezelni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat egyrészt tartalmazza a polgári törvénykönyv feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó szabályának módosítását, másrészt pedig egy új tényállással, az uzsora-bűncselekménnyel egészíti ki a büntető törvénykönyvet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként engedjék meg, hogy ejtsek néhány szót a polgári törvénykönyv módosításáról. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a polgári jog területén érvényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a polgári törvénykönyv 201. §-ának (2) bekezdése, amely rögzíti, hogy a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között - anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné - feltűnően nagy az értékkülönbség a szerződéskötés időpontjában.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a feltűnően nagy mértékű hiteldíj mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó szerződések is kellő biztonsággal megtámadhatók legyenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbségére hivatkozással. Ennek feltétele a törvényjavaslat értelmében az, hogy a hitelnyújtó által teljesített szolgáltatás és a teljes hiteldíj között feltűnően nagy legyen az értékkülönbség, és ezt természetesen a szerződéskötés egyéb körülményei - például nagy kockázattal járó kölcsön - ne tegyék indokolttá.
(19.10)
Annak érdekében, hogy a szerződéskötők megfontolhassák az új rendelkezésben foglaltakat, a törvényjavaslattal bevezetésre kerülő szabályt csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződésekre kell és lehet alkalmazni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a Ptk. mellett a büntető törvénykönyv módosítását is tartalmazza. A javaslat új bűncselekményként iktatja a Btk.-ba az uzsora-bűncselekményt. Az új tényállás a büntetőjog egyik alapelvének, az egyéni felelősség elvének megfelelően rendeli büntetni az uzsoratevékenységet folytató magánszemélyeket.
A törvényjavaslat értelmében az, aki a sértett helyzetét kihasználva, üzletszerűen, olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállás alapesetének megvalósulásához tehát az alábbi feltételeknek kell megvalósulniuk.
Elsőként szükséges, hogy az elkövető a sértett helyzetét kihasználja. A törvényjavaslat a bíróság megítélésére bízza, hogy az eset körülményeitől függően mely helyzeteket tekint olyannak, mint amelynek kihasználása már az uzsora körébe vonható. A tényállás ezért nem határoz meg konkrét példákat, de ideérthető például a kifejezetten rossz anyagi helyzet, a hiszékenység vagy az alacsonyabb értelmi képesség kihasználása.
A második feltétel az üzletszerűség. Üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ebből következően a törvényjavaslat az egyszeri alkalommal nyújtott uzsorás kölcsönt nem vonja még e tényállás körébe, aki azonban rendszeresen az uzsorástevékenységből tesz szert nyereségre, az már megvalósítja e bűncselekményt.
A harmadik feltétel a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás kikötése a megállapodásban. A különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás fogalma tartalmában azonos a Ptk. feltűnő értékaránytalanság fogalmával. A törvényjavaslat azonban az eltérő megfogalmazással kifejezi, hogy az ellenszolgáltatás különösen aránytalan voltának megítélése a büntetőbíróság feladata, tekintettel az eset összes körülményére. A polgári jogitól elszakított fogalommal a törvényjavaslat azt kívánja elérni, hogy a büntetőügyben eljáró szervek ne felfüggesszék az eljárást előzetes kérdésben, így a feltűnő értékaránytalanság megítélése kérdésében, hanem hozzák meg a döntést.
Végezetül szükséges, hogy az uzsorásmegállapodás eredményeképpen a sértett, illetve annak hozzátartozója súlyos vagy további nélkülözésnek legyen kitéve. Ha jobban megnézzük, ez valójában két különböző eredményt jelent. A súlyos nélkülözés mint eredmény azokra a sértettekre vonatkozik, akik az uzsorásmegállapodásban kikötött ellenszolgáltatás teljesítésével kerülnek súlyosan nélkülöző helyzetbe, holott korábban nem voltak abban. A további nélkülözés pedig arra a sértetti körre vonatkozik, amelynek tagjai már az uzsorásmegállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek, jellemzően éppen emiatt került sor részükről az uzsorakölcsön felvételére, ami továbbra is fenntartja, konzerválja ezt a nélkülöző állapotot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapeseten túl a törvényjavaslat minősített esetként határozza meg a bűnszövetségben történő elkövetést. Ebben az esetben a büntetés akár öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
Végezetül: szociológiai tény, hogy az uzsoratevékenység jellemzően zártabb közösségekben zajlik, ahol az uzsorások jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Az uzsora-bűncselekménnyel szemben tehát hatékony szankció lehet a kitiltás, mert ezzel az uzsorások elvonhatók az ügyfélkörtől. Erre tekintettel a törvényjavaslat értelmében uzsora-bűncselekmény esetén kitiltásnak is helye lehet.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban található Ptk.- és Btk.-módosítás az uzsorástevékenységek elleni hatékony fellépést teszik lehetővé, ami mindannyiunk közös érdeke. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
