DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Őszintén megdöbbentett, amit Hankó Faragó Miklós képviselő úr elmondott, részben azért, mert az egyik mondatával cáfolta a másikat. Először azt vetette a szemünkre, hogy az ultima ratio jellegű büntető jogalkotást használjuk, utána ő maga is elismerte, hogy elképzelhetőnek tartják, hogy valóban arra van szükség.
(20.30)
S azt a számos esetben, minden más ügyben is hallott érvelést kellett megint meghallgatnunk, hogy van megfelelő szabály, azt kéne alkalmazni. Ezt már hallottuk gyűlöletbeszédnél, meg minden másnál.
Képviselő Úr! Ha a jogalkotónak problémája van a jogalkalmazóval, problémája van a bírósággal, az ügyészséggel, a rendőrséggel, főleg ha a bírósággal, akkor szerintem egy dolgot tehet. Nem azt, hogy bírálja a jogalkalmazó joggyakorlatát, hanem akkor a saját szándékához igazítja a jogszabályokat, tehát a jogalkotás területét.
Képviselő Úr! Azok a tényállási elemek, amiket itt megfogalmazunk, ezek nem a zsarolás, nem a csalás, nem az önbíráskodás tényállási elemei, közük nincs hozzájuk. Ha az külön megtörténik, természetesen azt ott büntetni kell. De amit itt felsorolunk, ehhez semmi köze ennek a három, egyébként tényleg meglévő bűncselekménynek.
Ami javaslatok itt elhangzottak, azok nem a kormány álláspontját türközik. Ha ebben lesz konszenzus, akkor lehet, hogy a kormány el fogja fogadni. De például a sértett helyzeténél mi kifejezetten szándékosan nem az anyagi helyzetet írtuk bele, mert például az is egy olyan helyzet, ha analfabéta, és ezért sokkal könnyebb visszaélni az ő ilyen helyzetével; egy csomó minden más is lehet.
Ha a parlament többsége úgy dönt, hogy ők le akarják szűkíteni ezt például az anyagi helyzetre, az egy külön kérdés, de a kormánynak nem ez volt a szándéka.
Köszönöm szépen.
