VÍGH ILONA
VÍGH ILONA
VÍGH ILONA, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága 2008. november 26-án megtárgyalta a T/6854. számú törvényjavaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvénymódosítás kerül a parlament elé, amely régóta várat magára. Annak ellenére, hogy bizonyos tekintetben úgy a Ptk.-ban, mint a Btk.-ban is bizonyos szabályai jelen vannak, úgy tűnik, tisztelt államtitkár úr, hogy mégsem vált be a gyakorlatban.
Mi indokolja a törvénymódosítást? Mint ahogy az államtitkár úr is elmondta, Magyarország főképpen hátrányos helyzetű régióiban, Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon, Somogyban egy olyan szörnyű jelenségnek vagyunk tanúi, amelyet a jelen törvényalkotásnak rendeznie kellene. A szegénység, a nyomor vámszedői, az uzsorások oly mértékben sarcolják meg a legnehezebb helyzetben élőket, hogy az jogkövetkezményeket és jogi módosításokat indokol, esősorban a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi kutatási eredmények szerint havonta több száz millió forint van kint ilyen módon, kamatos pénzként a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Tehát a jelenség szörnyű, elfogadhatatlan, a legrászorultabbak aránytalanul nagy összeget kénytelenek visszafizetni az igénybe vett hitelekért.
Jómagam szemtanúja voltam annak az esetnek, amikor egymillió forint hitelért költöztették ki az idős házaspárt tízmillió forintot érő lakásukból. Nem volt mentség, hogy az idős férj beteg, ágyastul pakolták ki az utcára a meglevő vagyonukkal együtt, a rendőrség közreműködésével. Amikor ez az eset megtörtént, két évvel ezelőtt, akkor én jeleztem a törvény módosítását, sajnos akkor nem léptünk előrébb, úgyhogy most örülök annak, hogy napirenden van a törvény módosítása.
Sajnos az idősek és az alulképzettek, a hiszékenyek tudatlanságával élnek vissza az uzsorások. Sok esetben a hitelt igénybe vevők nem tudják értelmezni a megállapodásban foglaltakat; az említett idős házaspár sem volt azzal tisztában, hogy tulajdonképpen mit is írt alá.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári törvénykönyv jelenleg is tartalmazza az úgynevezett uzsoraszabályt, és kérdés, hogy miért nem működik, miért nem hatékony a törvényben megfogalmazott rendelkezés. Örülünk annak, illetve a bizottságban megfogalmazásra került, hogy a módosítással egy kiegészítő szabály kerülne bevezetésre, amely kimondaná, hogy meg lehet támadni feltűnően nagy értékkülönbség címén a szerződést, amikor a teljes hiteldíj és a szolgáltatás között feltűnő értékkülönbségről van szó. Még egy rendelkezéssel egészülne ki a polgári törvénykönyv, a hiteldíj fogalmával, ami eddig a Ptk.-ban nem szerepelt, és a hitelintézeti törvény fogalma így bevezetésre kerülne. A bizottság ezt is jónak találta.
A Btk. 330/A. §-a kerülne kiegészítésre az uzsora-bűncselekmény elnevezésű tényállással. Ennek lényege - mint ahogy az államtitkár úr is elmondta -, hogy bár a polgári jogi fogalmakra alapvetően épít, ugyanakkor egy önálló értelmezését tesz lehetővé a tényállásnak a büntetőeljárás keretén belül. A módosítás alapvetően háromévi büntetést irányoz elő, ez is talán elfogadható, egy esetet magában nem büntetne a törvény, de több esetet igen. A minősített eset az lenne, ha bűnszövetségben követik el, ebben az esetben öt év lenne a büntetési tétel. Mellékbüntetésként lenne helye úgynevezett kitiltásnak - az államtitkár úr is beszélt erről -, amely alkalmas lehet arra, hogy megbontsa azokat az életviszonyokat, amelyekben az uzsorázó, illetőleg a kihasznált személy él. Ez egy nagyon fontos pontja a törvénymódosításnak.
(19.20)
Általában az a jellemző, hogy egymás közelségében élnek, egy településen. A törvénymódosítás e kitiltás büntetés alkalmazásával ezt a közösséget kívánná megbontani. Képviselőtársaim kétségüket fejezték ki a tekintetben, hogy a két törvény - a Ptk. és a Btk. - módosítása így megfelelően tudja-e kezelni az uzsoratevékenységgel kapcsolatos teendőket. A jogalkotás és a jogalkalmazás nem mindig vezet eredményre.
Minden törvény annyit ér, tisztelt államtitkár úr, amennyit a gyakorlatban meg tudunk valósítani belőle. A bizottsági tagok fontosnak tartották, hogy a törvénymódosítás a parlament elé került. A kialakult problémát sürgős kezelni.
Felvetődött a magyarok pénzügyi kultúrájának alacsony szintje, hiszen sok esetben nemcsak az uzsorakölcsönnél, hanem a pénzintézeteknél felvett kölcsön paramétereivel sincsenek tisztában, nem tudják, mit írnak alá. Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása, felvilágosítása. Ebben a munkában fontos szerepe kell hogy legyen a közszolgálati médiáknak, az írott és elektronikus sajtónak, az oktatási intézményeknek a pénzügyi kultúra megismerése és megismertetése terén.
Tisztelt Országgyűlés! A T/6854. számon benyújtott törvényjavaslatot bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartotta. Egyhangú döntést hoztunk ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Köszönöm szépen. (Taps.)
