V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Abban egyetértettünk a bizottsági ülésen többségi véleményt megfogalmazókkal, az interpellálttal, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás jelenlegi gyakorlata ellentétes a jogalkotói szándékkal.
Világjelenség, hogy a termelékenység és a hatékonyság mindenáron való emeléséhez az emberi erőforrást a legrugalmasabb módon kívánják igénybe venni a munkaadók. De nem biztos, hogy e szándékhoz a törvényhozóknak segédkezet kell nyújtaniuk. A magyar dolgozók kiszolgáltatottsága nem csak az egyre növekvő munkanélküliség miatt elviselhetetlen. A határozatlan idejű foglalkoztatással szemben egyre nagyobb teret nyer a kölcsönzött munkaerő, a határozott idejű munkaviszony alkalmazása. S emellett az alkalmi munkavállalói könyv lehetőségeivel visszaélve dolgozók tömegeit kényszerítik cselédsorba olyan területen is, ahol néhány éve még határozatlan idejű dolgozókat foglalkoztattak. Ezt a folyamatot nem nézhetjük tétlenül, még akkor sem, ha erre a lépésre a munkaadók a magas adók és járulékok miatt kényszerülnek.
Nehezményezzük, hogy a törvény felülvizsgálata nem került még a tisztelt Ház elé. Olyan új jogszabályra van szükség, amely továbbra is széles lehetőséget biztosít a munkavállalóknak ott, ahol a feladat érdekeikkel egyezően praktikusan alkalmi munkával látható el, de gátat szab a kiszolgáltatottságnak, a munkaadói visszaéléseknek. Nem volt meggyőző viszont a bizottsági ülésen annak bizonygatása, hogy az interpellációban jelzett konfliktushelyzet csupán nem precíz információátadásból fakad, és az alkalmi munkavállalás és szívességi munka megítélésének összevetése tévedésen alapul. Hiszen a szüretre érkező munkaügyi ellenőrök a feketemunka visszaszorítását célzó, néha csupán pénzbehajtó akciónak látszó ellenőrzéseik során kérdéseiket kifejezetten e két jogi státus azonosítása céljából teszik fel - mint elhangzott tapintatosan.
Először is tisztázzák a rokoni viszonyok Ptk.-ban szabályozott fokát, vagy megállapítják annak hiányát. Ez utóbbi esetben kérdéseket tesznek fel, hogy a “barátság min alapul”. Természetesen körültekintő módon érdeklődnek a szüretelő baráttól, rokontól afelől, hogy a tevékenységet munkának tekinti-e, kapnak-e érte ellenértéket, pénzt vagy természetbeni juttatást. Megtudakolják, hogy étkezésük biztosított-e. Mint hallottuk, ez azonban csupán gesztusértékű lehet, nem állhat arányban az elvégzett munka értékével.
Ezek szerint az interpellációbeli szürettől távol maradó diplomata megkímélte magát attól, hogy válaszoljon a munkaügyi ellenőr azon tapintatos kérdésére, hogy: nagykövet úr, ön biztosan nem evett többet, mint amennyit dolgozott? (Derültség a Fidesz soraiból.)
Tisztelt Országgyűlés! Több évszázados szervesen fejlődő hagyomány alapján a szüret, családi ház építése, a disznóvágás nem csupán értékteremtő munka, hanem szociokulturális kategória, az egymásra utalt rokoni, baráti közösségek erősítésének eszköze, létezési formája. Éppen ezért a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 8 ellenzéki tagja úgy vélte, hogy a munkaügyi ellenőrzések kiterjesztése a kaláka és szívességi munka területére zaklató jellegű aránytévesztés. A jelenleg folyó helytelen gyakorlat miatt az interpelláció elfogadását a kiegészítést követően sem javasolja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)
