FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben jelentős sajtóvisszhangot kaptak a mézzel, illetve a mézpiaccal kapcsolatos események és anomáliák és ezek kormányzati kezelése. Hazánkban éves szinten 25-30 ezer tonna mézet termelnek, amelynek körülbelül 80 százalékát külföldön értékesítjük. A külföldi vevők ragaszkodnak a magyar mézhez, és az akácméz értékesítésével párhuzamosan van lehetőségünk az egyéb virágmézek eladására is. Az elmúlt hónapokban azonban a magyar élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok átfogó kampányba kezdtek, hogy bebizonyítsák, a magyar mézexport 60-70 százaléka gyakorlatilag hamisítvány. Az is rendkívül érdekes, hogy ennek a kampánynak a keretében megvizsgáltak majdnem minden méztermeléssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozást, sőt nemcsak az élelmiszer-biztonsági hatóság, hanem az APEH is előszeretettel látogatta ezeket a cégeket.
Az pedig már tényleg elgondolkodtató, hogy ezen átfogó offenzívából hogy, hogy nem a három legnagyobb forgalmat bonyolító cég maradt ki, amelyek külföldi érdekeltségben vannak. Az egyiknek például, amely jelentős mértékben van jelen a magyar mézpiacon, az Amerikában tevékenykedő alkalmazottai jelenleg büntetésüket töltik élelmiszer-hamisítás miatt. Az már-már a tragikomikum határát súrolja, hogy a hatóság embereivel szemben egy napilap munkatársai vették le a polcokról a mézhamisítványokat, és a napilap költségén független laboratóriumban vizsgáltatva bizonyították be, hogy a magyar fogyasztók asztalára hamis méz kerül. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hamisítványok a magyar fogyasztók asztalára kerülnek, az exportra kerülő magyar mézzel kapcsolatosan a külföldi vevőknek eddig semmilyen kifogásuk nem volt.
Most viszont az élelmiszer-biztonsági hatóság kampánya miatt a külföldi vevők is elbizonytalanodtak, és lassan már saját szemüknek sem hisznek, hiszen a magyar hatóság keltette rossz hírét a magyar méznek. Jellemző még a hatóság hozzáállására, amikor kiderült az említett napilap közreműködésével, hogy a polcokon lévő méz hamis, minden további nélkül eltűrte, hogy az áruházlánc továbbra is árulja a hamis mézet arra hivatkozással, hogy a vizsgálati laboratórium nem volt Magyarországon akkreditálva. Mondták ezt annak ellenére, hogy ez a laboratórium a világon a legismertebb mezőgazdasági vizsgáló laboratóriumok közé tartozik.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezném, hogy kinek az érdekét képviseli mézügyben az élelmiszer-biztonsági hatóság. Hogyan lehetséges az, hogy ilyen átfogó kampányból egyes termelők és forgalmazók egyszerűen kimaradnak? Miért keltette a hatóság rossz hírét a magyar méznek? Kinek volt ez az érdeke? Egy exportfüggő ágazat ilyen módon történő szétzilálása, amely ráadásul a felvásárlási árak zuhanásával is járt, és ez nagyon komoly veszteséget okozott a termelőknek, miért lehetett a magyar hatóság érdeke?
Még ha a fenti kérdésekre államtitkár úr próbál is valamilyen választ adni, nem érzi-e úgy, hogy az egész jelenség azt bizonyítja, hogy nem működik megfelelően a magyar élelmiszer-biztonsági rendszer, hogy nem működik az idevonatkozó közigazgatási konglomerátum? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
