GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A méz iránti kereslet növekedése és a nagyobb haszon reménye miatt a világon sok helyen gondot okoz a mézhamisítás, sajnos a tisztességtelen tevékenység Magyarországon is megjelent. Képviselő úr nem tudja jól, mert az ellenőrzések pont azért indultak el intenzíven, mert 2008 júliusában Németországban forgalomba hozott 92,4 tonna magyar érintettségű termékkel kapcsolatban érkezett hozzánk jelzés, hogy a minták vizsgálata során, amelyet az Applica németországi laboratórium végzett, felmerült a hamisítás gyanúja. Ez éppen annak a cégnek volt a szállítmánya, amelyik most nagyon intenzíven támadta a hatósági eljárást, de most már rájött, hogy nem volt igaza.
Erre a jelzésre reagált a hatóságunk, és nagyságrendekkel több ellenőrzést végeztünk, mint korábban a rutinszerű ellenőrzések. 2008. október 28-ig a hatóság szakemberei 470 mintát vettek, több mint 9 ezer vizsgálat történt ebben az időszakban, és 150 millió forint bírságot szabtak ki, és egy esetben sor került büntetőfeljelentés kezdeményezésére is. Nagyon lényeges áttörést hozott a kifinomult hamisításokkal szemben az új labortechnológia, ami már meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes enzimeket, hiszen pontosan ezt használták ki sokan arra, hogy a mézhez a megszólalásig hasonló terméket állítsanak elő, de azt nyilván nem lehetett méznek nevezni. Egyébként, miután több ilyen mintát találtunk, 176 mintából 30-at találtunk olyannak, ami nem megfelelő - hozzátéve, hogy ez nem mind hamis, hiszen lehet gyártástechnológiai probléma is, hiszen a rossz hőkezelés is okozhat olyan eltéréseket a méz kapcsán, ami már elvileg nem megfelelő minőséget hoz -, azonnal intézkedtünk, hogy levegyék a polcokról.
Mi ezt egy sajtóhírre nem tudjuk megtenni, hiszen minden ilyen eljárást hatósági laborokkal igazolnunk kell, önmagában nem elég egy-egy média, vagy akár egy másik labor vizsgálati eredménye sem, hiszen a magyarországi eljárást csak Magyarországon végzett minták és vizsgálatok alapján lehet folytatni. Úgy gondolom, ezek alapján elmondható, hogy ami jelenleg a polcokon van, és exportra megy, mind kiváló minőségű méz. Senkinek nem érdeke nyilván ezek után, hogy próbálkozzon. Ebben meg is egyeztünk a szakma szereplőivel. A legutoljára múlt héten tartottunk egy nagyon széles körű egyeztetést, ahol mindenki elfogadta azt, hogy tovább fogjuk szigorítani az élelmiszerkönyvet, hiszen egy olyan különleges magyar áruról van szó, ami nem 80, hanem 90 százalékban kerül exportra. Tehát abszolút érdekünk, hogy ezen keresztül nehogy általában legyen rossz hírük a magyar élelmiszereknek.
Úgy gondolom tehát, képviselő úr, hogy a magyar mézek rossz hírét nem a hatóság, hanem néhány önmagáról megfeledkezett és nagy hasznot remélő vállalkozás terjesztette. Mi ezt meg fogjuk akadályozni, ahogy eddig is megakadályoztuk. Biztonsággal állíthatom, hogy a hatóság senkit nem szelektál, minden egyes ellenőrzés megfelel a jelenlegi törvényeknek és szabályoknak. Nincs különbség téve, korábban sem volt. Az, hogy közösen aggódunk ezért a termékpályáért, teljesen egyértelmű, hiszen 17 700 termelőről van szó, és minden olyan híresztelés, minden olyan félreértés, ami akár a médiában vagy bárhol, akár e Ház falai között megjelenik, az ő pozícióikat ronthatja.
(14.40)
Nagyon kényes a kérdés olyan szempontból, hogy nem szeretnénk, ha emiatt őket hátrány érné.
Azt szeretném még mondani a képviselő úrnak, és egyben kérem is a válaszom elfogadását, hogy miután szerdán a mezőgazdasági bizottság a napirendjére tűzte ezt a témát, teljes részletességgel, mindent feltárva fogjuk ezt a történetet bemutatni, és azt gondolom, valamennyi képviselőtársunk ott megbízható információkat fog szerezni erről a dologról. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Még egyszer mondom, szeretném jelezni: semmi probléma nincs jelenleg a magyar mézzel.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
