NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az elnök úr már ismertette, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének politikai nyilatkozata a Szlovák Köztársaságban tapasztalható magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban szerepel a napirendünkön. Sajnálatos dolog, hogy ma Szlovákiában aggodalomra okot adó eseményekről kell a Magyar Országgyűlésben beszélnünk.
Nem volt ez mindig így. Fontos felidéznünk azt, hogy az elmúlt években is voltak olyan időszakok, amikor ígéretesen fejlődtek a magyar-szlovák kapcsolatok. Hadd utaljak arra, ahogy '98 őszén például a visegrádi együttműködést sikerült újraindítani, és ez nagyon nagy szerepet játszott abban, hogy Szlovákiában is a mečiari korszakot sikerült lezárni, és egy nagyon gyors felzárkózás következett Szlovákia gazdaságában, politikai életében, az euroatlanti integráció folyamatában. Főkonzulátusokat nyitottunk Kassán, Békéscsabán, megépült a Mária Valéria-híd, és sorolhatnám még azokat az eseményeket, amelyek jelzik azt, hogy volt már, és biztatást adnak arra vonatkozóan, hogy lehet a jövőben is egy felfelé ívelő magyar-szlovák kapcsolatrendszer.
Ugyanakkor jelenleg uralja a két ország közötti párbeszédet az a sok aggodalom, amely mind Szlovákiában, mind pedig a mi vitáinkban folyamatosan napirenden van. Mit tapasztalunk, tisztelt képviselőtársaim? Azt tapasztaljuk, hogy hiányzik a két ország politikai kapcsolataiból a szükséges mértékű kölcsönös megbecsülés, hiányzik a szükséges mértékű kölcsönös tisztelet.
(16.20)
Nem megengedhető az, hogy egymás történelmében egymás történelmi személyiségeivel, egymás közéleti szereplőivel kapcsolatban olyan megnyilvánulások történjenek, amelyeknek nap mint nap tanúi vagyunk. Azt kell határozottan és világosan leszögeznünk, hogy sajnálatosan, azzal, hogy Fico miniszterelnök Ján Slota urat, illetőleg pártját beengedte a szlovák kormánykoalícióba, ezzel kormányzati rangra emelkedett Szlovákiában a sovinizmus ártó szelleme. Ha a kölcsönös tisztelet és megbecsülés hiányzik a kétoldalú kapcsolatokból, akkor vissza kell menni az alapokhoz. Az alapokat pedig - ahogy már az előzőekben is fontosnak tartottam hangsúlyozni -, az emberi jogok, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása jelenti.
Nagyon fontosnak érzem azt, hogy ne gondoljuk, hogy elszigetelt vita, ami Magyarország és Szlovákia között zajlik. A napokban az Európai Unió bel- és igazságügyi biztosa is fontosnak tartotta, hogy foglalkozzon a magyar-szlovák kapcsolatokkal, és kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar-szlovák viszony rendezésének alapja a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Mint ahogy az elmúlt időszakban a magyar közvélemény figyelmét is nagyon nagy mértékben lekötötte az, hogy Dunaszerdahelyen brutális magyarellenes támadásnak voltak kitéve azok a futballszurkolók, akik részt vettek ezen az ominózus futballmérkőzésen.
Mi volt az üzenete a dunaszerdahelyi incidensnek? A dunaszerdahelyi incidens - immáron látjuk, miután nem hajlandó ellentétes bizonyítékokat a magyar fél számára biztosítani a szlovák fél - nem lehetett más, mint a szlovákiai, felvidéki magyarság megfélemlítése. A megfélemlítés pedig elfogadhatatlan, és szöges ellentétben áll az alapvető emberi és kisebbségi jogokkal. Mint ahogy a közelmúltban a szlovák parlament által elfogadott határozat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elítéléséről is ugyanebbe a kategóriába tartozik: kétségbe vonja a jelenlegi szlovák hatalom, a felvidéki magyarság, illetőleg politikai képviselőiknek az anyanemzettel való kapcsolattartáshoz való jogát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát az emberi és kisebbségi jogok megfelelő biztosítása jelentheti az utat a kölcsönös megbecsülés és a kölcsönös tisztelet helyreállításához. Ne feledkezzünk el arról, hogy ezek az emberi és kisebbségi jogok Nyugat-Európában biztosíttatnak. Miért ne biztosíttassanak Közép-Európában is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen mi is az Európai Unió országa lennénk.
Befejezésül, elnök úr, szeretném üdvözölni azt, hogy egy négypárti előterjesztést ismertethetek önökkel. Üdvözlöm azt, hogy mind a négy parlamenti párt, amely ezt szignálta, fontosnak tartotta, hogy jelezze a felvidéki magyaroknak, hogy mi a szlovákiai magyarok anyaországa kívánunk lenni (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.), és a felvidéki magyarok számíthatnak a támogatásunkra. Szükségük van erre, hiszen az elkövetkezendő időszakban az a párbeszéd, amit egyébként Szili Katalin házelnök asszony kezdeményezett, keretet fog biztosítani arra, hogy az ebben a határozatban foglalt álláspontunkat ismertethessük a szlovák partnerekkel. (Az elnök ismét csenget.)
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
