DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy pár szóban a fiatalok szemszögéből szóljak a módosító indítványokról, főként a 220-227. közötti sorszámon általam is beterjesztett indítványokkal kapcsolatban.
Mindenekelőtt az ifjúsági civil szervezetek támogatásával kapcsolatban egy elég csúnya játékot űzött a kormányzat a fiatalokkal. A gyermek- és ifjúsági alapprogramon és a regionális ifjúsági tanácsokon keresztül a tavalyi évben 295 millió forint elosztására volt lehetősége az ifjúsági szektornak. Ezt az első javaslatban nulla forintra csökkentették, majd egy bizottsági módosító javaslattal 200 millió forintra emelték. Így is elvették az egyharmadát a fiataloknak nyújtandó civil támogatásoktól, de ehhez képest sikerként könyvelik el, hogy 200 millió forinttal többet juttatnak a fiataloknak, mint ahogy azt az első javaslatban tették. Én úgy gondolom, hogy a fiatalok támogatását nem csökkenteni kellene, nem ők kellene az egyik vesztesei legyenek a mostani megszorításoknak.
A legifjabbakat nyilvánvalóan a gyermekszegénység sújtja, és az ő helyzetüket, az esélyegyenlőségüket rontja az, hogyha szegény sorsú családba születnek, vagy ha nagycsaládba születnek. Ez a két oka van annak, ha valaki szegény életformában kénytelen élni: a nagycsalád vagy a szülők szegénysége. Nos, a csökkenő szociális támogatások és a családi adózás rendszerének ismételt elmaradása továbbnöveli azon fiatalok hátrányát, akik szegény családban születnek vagy pedig vidéki kistelepülésen élnek, az ő lemaradottságuk ezzel csak nőni fog.
Az egyik legnagyobb probléma az idősebb fiatalok körében a fiataloknak és a fiatal diplomásoknak a külföldre vándorlása. Mint önök is ismerik, az idei évben több orvos, fiatal orvos hagyja el hazánkat, mint amennyi a Semmelweis Egyetemen idén végez, tehát negatív szaldója van az idei orvoselvándorlásnak, és ez minden más diplomásra is igaz. Jómagam is volt évfolyamtársaimon, barátaimon tapasztalom, hogy mennyien kénytelenek külföldre vándorolni, mennyien választják a miniszterelnök úr által javasolt formáját a megélhetésnek és a magánélet rendezésének.
A kalkulációkban is szereplő csökkenő foglalkoztatottság, növekvő munkanélküliség szintén ösztönözni fogja a fiatalok legjavát, a szakmunkások legjavát, a diplomások legjavát, a szorgalmasabbakat, hogy külföldre menjenek, és ott próbáljanak meg boldogulni; illetőleg azoknak a programoknak, amelyek a külföldön tapasztalatot szerzett fiatalok visszatérését ösztöndíjakkal támogatnák, nem nő olyan nagy mértékben a támogatása, hogy az ösztönzőleg hatna a fiatalok külföldről való visszacsábítására.
Szintén a fiatalok körében nagyon nagy probléma a drogmegelőzés, itt már erről volt szó sokszor. Míg 2007-ben 1,3 milliárd forint állt rendelkezésre az ötpárti támogatottságot élvező drogmegelőzésre, úgy 2008-ban ez 1,1 milliárd forint alá csökkent, most pedig az 1 milliárdot súrolja éppen hogy csak fölülről az a támogatás, amit a kábítószer-megelőzésre fordítunk. Nem nyúlok sem 2002-ig, sem 2006-ig, arany középútként azt javasolnám, hogy a 2004-es szintre emeljük vissza az erre a célra fordítandó és a fiatalokat a legnagyobb mértékben segítő támogatások mértékét.
Szintén kibújt a szög a zsákból a hosszú távú tervezés kapcsán a környezetvédelem terén a termékdíjvitában megfogalmazódott álláspontokkal kapcsolatban. A kormány visszautasította az ellenzéknek azt a vádját, hogy itt adóemelésről lenne szó, ők azt mondták, hogy ezzel a piaci szféra nyer, és kevesebb termékdíjat kell hogy fizessenek. Arról lehet vitatkozni, hogy mi a jobb, hogy kevesebb vagy több termékdíjat fizetnek a vállalatok, és azt mire fordítjuk, nyilván ez ettől függ. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy míg közgazdasági számításokkal próbálták alátámasztani, hogy kevesebb termékdíjat kell hogy fizessenek a vállalkozók, a mostani költségvetési törvényben egyértelműen többet kell hogy fizessenek, a tavalyi 20,8 milliárd forint helyett 21,9 milliárd forint van betervezve, tehát míg pár héttel ezelőtt csökkenésről beszéltek, itt a számok egyértelmű növekedést jeleznek.
Szintén a XVI. fejezet számait tekintve, a környezetvédelemre 10 milliárd forinttal fordítunk kevesebbet jövőre a tervezet szerint, mint idén, mindamellett, hogy a környezetvédelem bevételeit növelni kell, tehát a különböző díjakból, bírságokból nagyobb összeg kell hogy befolyjon valamelyest, míg a kiadásokat 10 milliárdos mértékben kellett csökkenteni. Így, ha hozzászámítjuk esetleg a 8-10 milliárd forintos szén-dioxid-kvótaeladási bevételt, amely mind a mai napig még titkos, de hogyha ez valamikor nyilvánosságra kerül, és hozzáadjuk, akkor könnyen kiderülhet, hogy akár nyereséges is lehet a környezetvédelem, ahelyett, hogy hosszú távú beruházásokat eszközölnénk a környezetvédelem területén, ezzel növelve a mostani fiatalok életesélyeit.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
