GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Erős MÁV, gyenge minisztérium - úgy látszik, így alakulnak át az erőviszonyok a Magyar Állami Vasutaknál. A MÁV elérte ugyanis a vonatok ritkítását, ezzel gyengítve a vasút versenyképességén, ellentmondva a gazdaságosság szempontjainak. A régi-új rend híveinek eredményeként úgy látszik, az állam, a vasutasok, illetve a MÁV kényelmi szempontjai az elsődlegesek, az utasok, az adófizetők szempontjai ugyanakkor háttérbe szorulhatnak. Amíg a liberális tárcavezetés előkészítette, hogy az ország jelentős részén, elsősorban nagy forgalmú vonalakon óránkénti, félóránkénti vasúti közlekedést biztosító ütemes menetrend tegye kiszámíthatóvá, vonzóvá a vasúti közlekedést, ezt azonban most a tárca felülírta.
Az ütemes menetrendet egyre több vonalon vezetik be Európa vasútjain a kedvező eredmények miatt. Eddig sehol sem léptek ettől vissza. Az ütemes menetrend lényege, hogy az állami támogatást hatékonyan használják fel. A kiszámítható, ütemes menetrendnek köszönhetően minimális költségnövekedés mellett látványosan nő a vasút vonzereje. Az ütemes menetrend hazánkban is bizonyított. 2006-ban a kelet-magyarországi hálózatrészen bevezetett rendszer a rendszerváltás óta először megtartotta az utasokat, sőt miközben a nem ütemes hálózaton 16 százalékkal csökkent az utasszám, itt érdemi növekedésre lehetett számítani.
Közismert, a vasúti közlekedésben nem egy újabb vonat indítása kerül sokba, hanem a rendszer egésze. A vasutazás költségeinek körülbelül 90 százaléka egyáltalán nem attól függ, hogy hány vonat jár. Éppen ezért Európában már mindenütt rájöttek, hogy az utasok jobb kiszolgálása érdekében célszerű minél sűrűbben, jó csatlakozással közlekedtetni a vonatokat.
A jövő évre tervezett vonatszámcsökkentés viszont a vasúti személyszállítás eredményét fogja csökkenteni. Érdemi költségmegtakarítást nem hoz, viszont az utasszámot, így a bevételeket egyértelműen csökkenti. A legdrasztikusabb változás a Tatabánya-Oroszlány-vasútvonalon történik, ahol az eddigi órás ütemes rendszer teljesen megszűnik, az eddigi napi 21 vonatpár helyett csak 15 fog közlekedni. Ezen túlmenően az átszállási probléma is megjelenik, tatabányai csatlakozások Budapest és Komárom felé nem lesznek többé. Annak ellenére történik ez, hogy a vonalon az ütemes menetrend bevezetése óta az utasszám csaknem két és félszeresére nőtt.
Tisztelt Miniszter Úr! Miért kívánja megsemmisíteni az ütemes menetrend bevezetésével elért eredményeket? Miért nem jár több vonat ott, ahol használják, és kevesebb ott, ahol nem? Miért kell azonos útszakaszon párhuzamosan finanszírozni a vasúti és a közösségi közlekedést? Miért állt le, és miért nem folytatódik a vasúti reform?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ soraiból.)
