KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Milyen régen várom már ezt a lehetőséget! Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azon túlmenően, hogy köszönöm Bernáth Ildikónak és Czomba Sándor képviselőtársamnak ezt az anno elmondott interpellációját, ezt teszem azért, mert néhány dologra szeretnék rávilágítani, elsősorban arra, hogy a komplex rehabilitációnál - ahogy képviselő úr is említette - nagy társadalmi és szakmai egyetértés volt, amikor ezt a programot elfogadtuk, és én azt gondolom, jó úton jár a kormány. Olyan nagyon messzemenő következtetéseket nem vonnék le 6-7 hónapos tevékenységből, hiszen az első három hónap ebben az évben azzal telt, hogy a múlt évben bejelentkezettek ügyeivel foglalkoztak, és igazából ebből az új praxisból adódóan mintegy 7-8 hónap áll rendelkezésre.
Azt hiszem, nem kell a Ház előtt mondanom, de mégis teszem, hogy borzasztó magas Magyarországon az inaktivitás. A foglalkoztatási ráta az Európai Unió tagállamaiban a legrosszabbak között van Magyarországon, mintegy 57,6 százalékos jelenleg a foglalkoztatási rátánk. Van két elgondolkoztató adat. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy összesen nincs 4 millió foglalkoztatott ebben az országban, és van 806 ezer rokkantnyugdíjas. Természetesen lehet valaki úgy is rokkant, hogy nem idős ember, és lehet valaki rokkant úgy is, hogy még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, meg olyan is lehet, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de régebben rokkant meg. De, kedves barátaim, azért azt hiszem, az is elgondolkoztató, hogy 806 ezer rokkantnyugdíjas van, és ebből 460 ezer a nyugdíjkorhatár alatti rokkant. Ez borzasztóan magas szám.
Természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba, de hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba. Sajnos a hetvenes években Angliában ezt csinálták a munkavállalók, és az angolok is rájöttek arra, hogy ez nem egy jó irány.
A komplex rehabilitációnak az a lényege, hogy nézzük meg, hogy a munkavállalónak melyek azok a képességei, amik megmaradtak. Nálunk a logika is fordított volt évtizedeken keresztül. Mit szoktak mondani? Mi van a szlengben benne? Leszázalékoltattam magam. Hány százalékot kaptam? Tehát mindig az volt a cél, hogy minél magasabb százalékot kapjon, mert arra kapta a járadékát. Most ebben a rehabilitációs programban a logika fordított. Itt arról van szó, hogy természetesen lehet kapni valamilyen százalékos megállapítást már egy új rendszerben, de az a lényege az egésznek, hogy melyek azok a képességek, amelyeket egy komplex rehabilitációs programba bevonva elő lehet hozni, és ezt a képességet valahogy konvertálni lehet a munkaerőpiacon.
Kedves Barátaim! El kell mondjam - említettem, hogy mintegy 6-7 hónap áll rendelkezésünkre a tapasztalatok leszűrésére -: 4700 olyan kliens volt, akit rehabilitációs járadékra küldött a szakértői bizottság, és mintegy 70 ezer főt vizsgáltak meg ebben az évben. Én azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen magas szám, meglehetősen nagy szám. A 70 ezer fő 40 százaléka 50 és 99 százalék közötti minősítést kapott. Tehát én azt gondolom, hogy jó irányba halad a kormány ezzel a programmal. Azt is szeretném elmondani, hogy nagy társadalmi konszenzus volt az elfogadásában, és ezt szeretnék a továbbiakban is folytatni.
Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.
