FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon szomorúan látom, hogy a polgári törvénykönyv általános vitájára nem túl sokan kíváncsiak a Ház padsoraiban. Annak ellenére sem, hogy az általános vita most már hónapok óta zajlik, és a legutóbbi tárgyalásunk óta eltelt időszakban is történtek olyan fontos dolgok, nemcsak a parlament épületében, hanem azon kívül is, amelyek említést érdemelnek.
Az általános vita folytatása és lezárása általában az embert egy számvetésre készteti, hiszen nagyon sok, száznál több módosító javaslat készült el és került beadásra ehhez a kódexhez, ami megjegyzem, hogy nem túl sok, hiszen az 1179 szakaszból álló törvényjavaslat körülbelül 10 százalékának megfelelő számban kerültek beadásra ezek a módosítók, ami azt gondolom, hogy teljesen érthető és elfogadható.
A számvetésre azért is szükségünk lenne mindnyájunknak, akik ezzel a kódexszel most már igen hosszú ideje foglalkozunk, hiszen az állampolgárok alapvető jogviszonyait szabályozza ez a kódex, a mindennapjainkra jelentős kihatással bír. Az állampolgárok többsége nem is gondol arra, hogy amikor a boltba bemegy vásárolni, akkor már egy polgári jogi jogügyletet köt, és szinte az életünk minden szegmensét átfedik, lefedik ezek a szabályok, amelyeket mi itt most egy új kódexben szeretnénk megfogalmazni.
Szóltam arról is a bevezetőben, hogy a parlamenten kívül is történtek olyan események, amelyek említésre méltóak, és természetesen összefüggésbe hozhatóak az új polgári törvénykönyv elfogadásával, ez pedig a november 20-án és 21-én megtartott, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által szervezett konferencia. Ez egy kétnapos konferencia volt, amelynek a meghívójából szeretnék idézni egy részletet.
Ennek a konferenciának a célja a párbeszéd, a vita, így különösen a parlamenti vitában részt nem vevő érdekképviseletek, civil szervezetek álláspontjának megismerése. A rendezvényen természetesen, mivel egy parlamenten kívüli rendezvényről van szó, nem születnek a parlamenti tárgyalást közvetlenül meghatározó, konkrét döntések, de ez a konferencia lehetőséget adott a különböző álláspontok megismerésére, kifejtésére és ütközésére.
Mi, a Magyar Szocialista Párt frakciójából többen részt vettünk a konferencia egészén, bízva abban, hogy jelentős, figyelemre méltó és megfontolásra érdemes javaslatokat fogunk majd hallani. Ez a reményünk valóra válhatott, hiszen a tudóstársadalom jelen lévő tagjai, akik részben részesévé váltak a kodifikációs tevékenységnek is, hiszen a szakértői bizottság tagjai voltak, részben a társadalmi, civil szervezetek képviselői, részben pedig a téma iránt érdeklődő egyéb szervezetek, jogalkalmazó szervezetek, bíróságok, hivatalok képviselői olyan útmutatásokkal láttak el bennünket, parlamenti képviselőket, ami azt gondolom, hogy megfontolásra volt érdemes. Ezek az érdemes javaslatok már részben megjelentek a módosító javaslatainkban, részben megerősítettek bennünket bizonyos kérdésekben, amelyeket a törvényjavaslat módosításaként mi magunk, szocialista képviselők is megjelenítettünk már eddig is.
De a konferencia során történtek olyan figyelemfelhívások is e szervezetek képviselőinek a részéről, amelyek a mi gondolkodásunkban eddig nem jelentek meg, és ennek eredményeként volt alkalmunk és időnk elgondolkodni azon, hogy ezeket miként tudjuk megjeleníteni az új kódexben. Rendkívül sok olyan jó javaslat, elképzelés megfogalmazódott ezen a konferencián, amelynek mi, jogalkotók hasznát vesszük, és úgy gondolom, hogy mint a jogalkotásban részt vevőknek ez feladatunk és kötelességünk is egyben.
Az érdekes és méltánylásra érdemes javaslatok közül azért egypárat megemlítenék, mert azt gondolom, hogy ez mindenkinek a figyelmébe ajánlható. Például megerősített a konferencián hallott hozzászólások többsége bennünket abban, hogy a gazdasági társaságok jogát nem szabad beemelni a kódexbe. Továbbá érdekes volt az is, egyetértésre találtunk abban is, hogy az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályozását külön törvényben kell megoldani; azt gondoljuk, hogy a polgári törvénykönyvben elégséges az alapelvek rögzítése.
Természetesen azok a módosítások, amelyek majd ezután fognak születni, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a tegnapi plenáris ülésen elkezdett általános vita lezárására ma sor kerül, de a módosító javaslatok határidejének február 2-át fogadta el a parlament, ezért bízom abban, hogy a parlamenti pártok mindegyike segíteni fogja majd módosító javaslataival ennek a kódexnek a megszületését.
Bízunk abban is, hogy a benyújtott módosítások fő célja majd a konszenzusteremtés lesz, hiszen ez volt a célunk eddig is, ez volt a célja az előterjesztőnek is, amikor a társadalmi egyeztetési folyamatot lefolytatta az elmúlt években, és még ma is és az elkövetkező időben is lehetőséget fog teremteni arra, hogy az érdeklődő és érintett társadalmi szervezetek, civil szervezetek, jogalkalmazásban részt vevő szervezetek a véleményüket megjeleníthessék.
A személyek könyvében találkoztunk olyan módosítással is, amely - mint mondottam - megerősített bennünket abban, hogy a törvényjavaslat jó úton jár. De e körben megemlíteném talán kiemelten azt, hogy a gondnokoltak jogi védelmének pontosabb előírásai szükségeltetnek. Ugyanakkor például az alapítványi témakörben a mindennapi működési problémák által indukált módosítóknak lesz majd az elkövetkezőkben létjogosultságuk. De fontosnak tartották nemcsak a konferencián hozzászólók, hanem mi magunk is az egyesületekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.
Talán a legnépszerűbb téma nemcsak a konferencián, hanem a parlamenti padsorok között is, és úgy gondolom, a közvélemény számára is a családjogi könyv szabályozási kérdései.
(14.30)
Nagyobb hangsúlyt szánunk az elkövetkezőkben bizonyos témákban a deklarációnak, és azt gondolom, hogy megvárva természetesen az Alkotmánybíróság vonatkozó döntését, lehetőségünk lesz esetleges módosító javaslataink megfogalmazására.
Többen megfogalmazták a konferencián részt vevők is a dologi jogról szóló könyv kapcsán, hogy maximálisan közérthetőnek kell lennie, hiszen az állampolgárok számára is hasznosítható szabályokat érthetővé és mint mondottam, közérthetővé kell tenni, hiszen az alkalmazása rendkívül fontos. De módosításra szorulnak még a birtokkal, a birtokvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos szabályok is.
A kötelmi könyvet érintően mondhatjuk, hogy a konferencián részt vevők világítottak rá talán leginkább arra, hogy a közvetítői és az üzletszerzői szerződés nevesítése szükséges a polgári törvénykönyvben. Ennek a részletes kimunkálásán fáradozunk ma is.
Ismét talán a leginkább közérdeklődésre számot tartó téma az öröklési jog. Ez a konferencián is egyértelműen láthatóvá vált, hogy nagyon sok érintett volt jelen a konferencián, és ott el is mondta, nemcsak a tudományos szinten megfogalmazott véleményét, hanem esetleg laikusként vagy érdekeltként is hozzászóltak ehhez a témához.
Kiemelhető talán e témában is és a törvényjavaslat kapcsán is a leszármazó hiányában történő öröklés esetén ezeknek a szabályoknak a módosítása, amire a Magyar Szocialista Párt frakciója már eddig is több módosító javaslatot adott be. De szükséges az özvegyi jog szabályozásának ismételt áttekintése, a gyermekrész öröklése, illetőleg az özvegyi joggal terhelt hagyatéki tárgyakkal kapcsolatos kör meghatározásának a konkretizálása.
Azt gondolom, hogy ez a konferencia mindenképpen hasznos volt mindnyájunknak. Reménykedjünk abban, hogy azok a képviselőtársaink, akik nem vettek részt ezen a konferencián, azért információt tudnak arról szerezni, hogy a társadalmi egyeztetésnek eme jeles megnyilvánulásán végül is mi hangzott el, ami igazából befolyásolja, és a jövőben alakítani tudja a jogalkotók véleményét, szakmai véleményét is egyben.
Azért azt hadd mondjam el önöknek, hogy szívesen vettem volna, ha több képviselő vesz részt ezen a konferencián. Nem elsődlegesen a parlamenti képviselők részére szerveződött ez a konferencia, de mint mondtam, mindnyájan meríthettünk volna az ott elhangzottakból, és nagyon szomorúan vettem azt tudomásul, hogy Salamon László képviselőtársamon kívül Hankó Faragó Miklós a konferencia elején tudott csak részt venni, és az MSZP-frakció tagjain kívül mások nem vettek részt. Higgyék el, nagyon tanulságos lett volna ez mindnyájunknak, és azt gondolom, hogy mindnyájunkat arra ösztönözte volna, hogy részt vegyünk az általános vitában, készüljünk fel kellő szakmai és társadalmi megalapozottsággal, a módosító indítványok elkészítésével arra, hogy egy új polgári jogi törvénykönyvet tudjunk elfogadni.
Köszönöm szépen a figyelmüket, és bízom abban, hogy a részletes vitában ennél sokkal nagyobb lesz majd az érdeklődés.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
