DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Előresiettem a következő napirendhez.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat szabályozási tárgyköre a kölcsönös elismerés elve, a közösségi jog egyik fontos alapelve. Ez az elv az áruk szabad mozgását hivatott elősegíteni azokon a területeken, amelyeket a közösségi jogalkotó még nem szabályozott harmonizált előírásokkal.
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 28. cikke szerint a tagállamok között tiltott minden, az importra vonatkozó mennyiségi korlátozás, illetve azzal egyenlő hatású bármely intézkedés. A 30. cikk azonban felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján el lehet térni a 28. cikkben foglaltaktól, vagyis a másik tagállamból érkező import korlátozható.
A 28. cikkben foglalt tilalom kiterjed azokra a tagállami intézkedésekre is, amelyek nem diszkriminatívak, azaz a belföldi árukra is épp úgy vonatkoznak. Az ilyen nem diszkriminatív intézkedések azonban megengedettek az Európai Bíróság gyakorlata szerint, ha fontos közérdeket szolgálnak, annak védelméhez mindenképpen szükségesek s arányosak is, vagyis az elérni kívánt cél kevésbé korlátozó hatású intézkedéssel nem érhető el.
Az Európai Bíróság azokat a fontos közérdekeket, amelyeknek a 28. cikk érvényesülését korlátozó hatását elismeri, kényszerítő követelményeknek nevezi. Ilyen például a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, a fogyasztók védelme, a környezet védelme. Tipikusan a 28. cikk szerinti korlátozó intézkedésnek minősülnek azok a műszaki szabályok, amelyek valamely áru jellemzőire, így például az áru összetételére, külső megjelenésére, csomagolására, megjelölésére, megfelelőségének tanúsítására vonatkoznak, s amelyeknek való megfelelés az áru behozatalának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, használatának feltételét képezi.
Az ilyen szabályok tekintetében mondta ki az Európai Bíróság a kölcsönös elismerés elvét, vagyis azt, hogy az egyik tagállam nem korlátozhatja a valamely másik tagállamban jogszerűen előállított és/vagy forgalomba hozott termék bekerülését saját piacára azért, mert a termék nem felel meg saját technikai jellegű szabályainak. Tehát el kell ismerni az exportáló tagállam joga szerinti jogszerűségét az árunak, feltéve, hogy az a jogszabály, amelyen az áru jogszerűsége alapul, a releváns kényszerítő követelmény tekintetében azonos szintű védelmet biztosít. Értelemszerűen a kölcsönös elismerés elve csak olyan műszaki szabályozás tekintetében alkalmazható, ahol közösségi szinten a normák harmonizációja nem valósult meg. Ha ugyanis a szabályok egységesítettek, mint például az élelmiszerek, az élelmiszer-biztonság területén, akkor minden tagállamban ugyanazoknak a feltételeknek a teljesítése szükséges az áru forgalmazásának jogszerűségéhez.
A kölcsönös elismerés elve kimondásának célja éppen az volt, hogy a lehetséges mértékben lebontsa azokat az akadályokat az áruk szabad áramlásának útjából, amelyek a közösségi szinten nem harmonizált területeken a tagállami szabályok különbözőségéből adódtak.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt a kölcsönös elismerés elvét külön törvényben, a 2004. évi XIV. törvényben deklarálta az Országgyűlés. Az eltelt négy év alatt változott mind a közösségi, mind a belső jog. Közösségi jogi szinten a szabad árumozgás erősítése és a belső piac hatékonyabbá tétele érdekében elfogadásra került az úgynevezett áruk csomag, a goods package, amelynek egyik eleme, a 764/2008/EK rendelet eljárási szabályokat állapít meg a kölcsönös elismerés tekintetében. Ez a rendelet megfordítja a bizonyítási terhet, és a tagállami hatóság feladatává teszi annak bizonyítását, hogy az adott áru forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása jogszerű.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez önmagában nem jelent feltétel nélküli piacra jutást a más tagállambeli áruk számára. Ha ugyanis a hatóság bizonyítja, hogy valamely kényszerítő követelmény, azaz fontos közérdek alapján indokolt az árumozgás korlátozása, ezt a korlátozó intézkedést továbbra is megteheti.
Kiemelendő továbbá, hogy a 764/2008/EK rendelet szabályai nem alkalmazandók a veszélyes árukkal, az emberi egészségre veszélyes élelmiszerekkel kapcsolatban ezek forgalmazásának megtiltása, korlátozása érdekében megtett hatósági intézkedésekre. Tekintettel arra, hogy a 2004. évi XIV. törvény eljárási szabályai a bizonyítási teher megfordulása miatt a 764/2008/EK rendelet által bevezetendő eljárási rezsim előírásaival ellentétesek, szükségessé vált a törvény felülvizsgálata.
Mivel a felülvizsgálat eredményeként a törvény minden paragrafusát módosítani kell, a kodifikációs előírásokra figyelemmel egyszerű módosítás helyett új törvény megalkotása indokolt. Az új törvényjavaslat a 2004. évi XIV. törvény szerkezetéhez igazodva a szükséges fogalommeghatározások megadását követően általános jelleggel deklarálja a kölcsönös elismerés elvét. Jóllehet, az újonnan megalkotandó jogszabályokba főszabály szerint beillesztésre kerül a kölcsönös elismerési klauzula, mégis indokolt az elv általános jellegű kimondása. Ennek indoka, hogy egyrészt az Európai Unióhoz történt csatlakozást megelőzően a kormány vállalta a kölcsönös elismerés elvének jogszabályban való rögzítését, másrészt a legnagyobb jogalkotói körültekintés mellett is előfordulhat, hogy valamely új jogszabály nem tartalmaz speciális klauzulát. Ilyen esetben a törvényjavaslat generális szabályai kerülnek alkalmazásra. Összességében tehát azt is mondhatjuk, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat a 2004. évi XIV. törvénynek a megváltozott közösségi jogi előírásokhoz igazított technikai módosítása.
A csatlakozás előtt a kölcsönös elismerés elvének törvénybe foglalását széles körű konszenzussal fogadta el az Országgyűlés. A kormány bízik abban, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat ugyanilyen támogatottságot fog kapni, és így eleget tehetünk uniós jogi kötelezettségünknek.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.
