DR. HÖRCSIK RICHARD
DR. HÖRCSIK RICHARD
DR. HÖRCSIK RICHARD, az európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő T/6750. számú törvényjavaslatról az első helyen kijelölt európai ügyek bizottsága nevében az alábbi véleményt kívánom ismertetni.
Az európai ügyek bizottsága 2008. december 1-jei ülésén megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelt Elnök Úr! Egy rövid, de annál jelentősebb törvényjavaslatot kell most megvitatnunk, ugyanis azt minden iskolás tudja, hogy az áruk szabad mozgása, vagyis a vámoktól és a mennyiségi korlátozásoktól mentes szabadkereskedelem az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve. Azt is mondhatnám, hogy ez több mint egy alapelv, hogy ez az egyik legfontosabb, a mindennapi emberek, az állampolgárok és a cégek által megtapasztalható olyan előny, amit az európai uniós tagságunk biztosít. De ez az alapelv sem érvényesülhet azonban önmagában, mert az érvényesülés feltételeit bizony a tagállamok jogrendszerében meg kell teremteni. Ebből a szempontból tehát kiemelkedően fontos szerepet játszik az úgynevezett kölcsönös elismerés elve.
Miről is van itt szó? Arról, hogy a különböző tagállami műszaki szabványok, címkézési, csomagolási és hasonló előírások alkalmasak arra, hogy a gyakorlatban akadályozzák vagy egyáltalán megakadályozzák az áruk szabad mozgását, amire rengeteg példát tudnék mondani az Európai Unió közelmúltbeli történetéből.
Ez az akadály a legkönnyebben úgy hidalható át, ha elismerjük, hogy a származás helye szerint törvényesen forgalmazott áruk minden tagállamban eladhatók. Az Európai Bíróságé az érdem, hogy elsőként ismerte fel ennek az elvnek a jelentőségét. Tulajdonképpen a tagállamok közötti bizalom egymás iránt való megnyilvánulásáról van szó, vagyis hogy elfogadjuk, hogy senki nem akar a saját állampolgáraira nézve veszélyes, káros termékeket látni a kereskedelemben, és ilyen indokokkal nem emelünk fölösleges korlátokat az áruforgalom előtt. Ez a kölcsönös elismerés elve, amit most ez a tervezet Magyarországon ismételten megerősít és törvényerőre emel.
Tisztelt Elnök Úr! Azonban azt is szeretném megjegyezni, hogy a javaslat ugyanakkor lehetőséget teremt - mint ahogy hallottuk államtitkár úrtól - bizonyos korlátozások bevezetésére is fontos közérdekből, ami, úgy hiszem, hogy mindnyájunk által üdvözlendő, például környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi okokból, ezek az úgynevezett feltétlen érvényesülést igénylő követelmények. Azt hiszem, hogy izgalmas a mostanság folyó vita az ír fertőzött húsról.
A javaslat jelentőségét azonban nem csak ez adja. Felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy ez voltaképpen egy deregulációs javaslat. A közösségi elvek alapján el kell ismerni a más tagállamokból származó árukat, vagyis tartalmi kifogások nem támaszthatóak, de ez az elismerés viszont nemzeti eljárási szabályok alapján történik 27 tagállamban 27-féleképpen. Ez viszont már ellentétes a szabad áruforgalom céljával és szellemével. Nos, ez a paradox helyzet jövő májustól végleg megszűnik, akkor lesz alkalmazandó az az uniós rendelet, ami az eljárási kérdéseket kimerítően szabályozza.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezzel annyiban függ össze, hogy megszünteti a fölöslegessé váló magyar szabályozást. Talán érdemes hangsúlyozni, hogy az egységes szabályozás tehát segít lebontani az export előtt álló adminisztratív akadályokat, ami rengeteg van. Ez általában is fontos cél, de különösen fontos cél most, ebben a gazdasági helyzetben, amikor a magyar cégek fokozottan érdeklődnek az exportlehetőségek iránt, és azt hiszem, ez elősegíti elsősorban azon magyar cégek importját és exportját, amelyek külföldre, főleg a német piacra termelnek.
Befejezésül tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a korábban elhangzottakra, valamint az általam elmondottakra való tekintettel támogassák a javaslat elfogadását.
Köszönöm türelmüket. (Taps.)
