DR. KÉKESI TIBOR
DR. KÉKESI TIBOR
DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A költségvetési bizottság a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót, egy viszonylag rövid, mondhatnám, tömör mondatban, elfogadásra javasolja, illetve szó szerint, tudomásulvételre javasolja az Országgyűlésnek.
A határozati javaslat indokolásában és a bizottsági ülésen elhangzott érvek alapján látszik, hogy az az átalakulás, ami a Szülőföld Alap és egyébként a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulása tekintetében mind tartalmi, mind a pénzügyi források területén történt, pozitívan járult hozzá ahhoz, hogy a magyar állam jobban tudja ellátni ezt a feladatát, elismerve és tisztelegve azon korábban is az ezen a területen tevékenykedő közalapítványok munkája iránt, amelyek megszüntették ebbéli tevékenységüket - ezeket maga a Szülőföld Alap vette át. Úgy gondolta a bizottság, hogy átláthatóvá, a források elaprózódását megszüntetve hatékonyabbá váltak azok az intézkedések, azok a támogatások, amelyeket az alap keretében a döntésre jogosultak véleményükkel, állásfoglalásaikkal támogatásra méltónak találtak.
Átalakult a Szülőföld Alap struktúrája, egy háromszintű döntési rendszer jött létre, amely a korábbi tanács helyett egy regionális egyeztető tanács mint vezető szerv keretében elvi szinten határozta meg, hogy a forrásokat mi módon, milyen viszonyokban, milyen arányokban lehet felhasználni.
Ez a regionális egyeztető tanács már a nevében is hordozza azt, hogy valamennyi határon túli régió képviseltetheti magát a Szülőföld Alap munkájában. Akik egy-egy szervezet, egy-egy szint képviselői, döntéshozói közé nem tudtak bekerülni, de legitim szervezetet képviselnek, azok tanácskozási joggal, véleményformálóként észrevételeikkel jelen tudtak lenni a támogatási döntések meghozatalakor.
A támogatási szintek első helyén, mint említettem, a Regionális Egyeztető Fórum áll, és ez kialakította az országok szempontjából azokat a mértékeket, arányokat, amelyeket minden támogatási körben alkalmazni kellett.
(10.00)
Ezeket még egyszer nem ismertetem. Azt tartanám nagyon fontosnak, hogy részben a valóságot, a realitást tükrözőek ezek az arányok, ugyanakkor figyelemmel voltak a döntéshozók arra is, hogy azoknál az országoknál, azoknál a régióknál, ahol az ott élő magyarság lélekszáma nem indokolt volna ilyen mértékű támogatást, éppen azért, hogy ezt a szórványnépességet jobban tudják a kulturális, az oktatási és egyéb területeken is támogatni, torzították kis mértékben ezt az arányt, így fajlagosan jobb támogatási intenzitásban részesülhettek ezek a térségek.
A második szinten a tényleges döntés, a konkrét döntés a kollégiumok szintjén születik meg. Itt a három kollégium az év során megalakult, és megint csak az államtitkár úr által ismertetett módon az oktatás, a szakképzés, a kulturális, egyházi és az önkormányzati és egyéb területek között megosztva az országonkénti forrásokat, lényegében már a konkrét döntéseket, a konkrét pályázatokat kiírva a konkrét döntéseket is meg tudta hozni. A beszámoló szintén ismerteti azokat a prioritásokat, fő szempontokat, amelyeket egy-egy országnál érvényre kívántak juttatni.
S természetesen a harmadik szint a végrehajtás szintje, ahol a Szülőföld Alap irodája, amely a szolgáltatást, a tevékenységet, a pénz eljuttatását a támogatásban részesülő szervezetekhez elvégezte, ezzel vált teljessé az e területen folytatott munka.
Nagyon fontos a támogatási rendszerben még, hogy nem mindent központilag kívánt meghatározni a Szülőföld Alap. Mint utalt rá az államtitkár úr is, a támogatások egy része, 10 százaléka olyan mikrotámogatásokra került elkülönítésre és aztán felhasználásra, ahol egy, a régióban ezt vállaló, erre pályázó alapítvány vagy civil szervezet továbbpályáztatta ezt a forrást, és ezek az összegek az ő nagyobb helyismerete, konkrét tudása alapján juthattak el azokhoz a kis szervezetekhez, amelyek talán nem is lettek volna képesek arra, hogy a Szülőföld Alaphoz pályázzanak, és a tevékenységüket ennyire - hogy úgy mondjam - magas szinten próbálják meg adminisztrálni, dokumentálni, de nyilván a tevékenységük önmagában viszont rendkívül fontos és értékes az ottani helyi kisközösségek számára.
Az alapítvány kétszer írt ki pályázatot a rendelkezésre álló forrásokból, amelyek most már bővebben álltak rendelkezésre. A szokásos módon az alap egy 1 milliárdos összeggel tud gazdálkodni. A szabályozás ugyanis úgy szól, hogy a második 1 százalékot az állampolgárok felajánlhatják akár a Szülőföld Alap számára is, és ezt megduplázza, illetve ha ez nem éri el az 1 milliárd forintot, akkor 1 milliárd forintra kiegészíti a magyar állami költségvetés.
Ugyanakkor a források kiegészülnek az oktatási és szakképzési ágon a Munkaerő-piaci Alap e célra fordított támogatási összegének 2 százalékával, és a Miniszterelnöki Hivatal további, nagyjából félmilliárdos nagyságrendű támogatást nyújtott az egyéb tevékenységek végzéséhez, így a források meghaladták a 2,2 milliárd összeget. Ahogy említettem, ezt nagyjából egyenlő részletekben, az első fordulóban egy kicsit alacsonyabb, a második fordulóban egy kicsit, 1 milliárd forintot meghaladó összegben írta ki a Szülőföld Alap. Az eredményekből látható, hogy precízen betartották a saját maguk által hozott szabályokat, tehát mind országcsoportonként, mind pediglen szakmai felosztásban hozták azokat a mértékeket, amelyeket a regionális egyeztető tanács meghatározott.
A pályázatok első körében, amelyre 2007 márciusában került sor, 1533 pályázat érkezett, és mintegy 3,5 milliárd forintra pályáztak, érzékelhetően három és félszer meghaladó igény jelentkezett az akkor valóságos forrásnál. Végül is a pályázatok közel 40 százaléka támogatásban részesült, természetesen az eredetileg rögzített keretösszegben. A második forduló szeptember során került kiírásra. Ekkor 1141 pályázat és itt is közel 3 milliárdos összegű igény jelentkezett. Itt már több mint a fele eredményesen, 615 pályázat került támogatásra, és itt is, ahogy említettem, az eredetileg kiírt nagyságában. Összességében tehát a pályázati források felhasználása a 2 milliárd forintot meghaladó mértékben jutott el a szervezetekhez.
Szükséges még említést tenni az iroda munkájáról is, ahol is az eredeti működési költségeket a parlamenti döntés következtében megemelhette az alapiroda, mert ahogy említettem is, sokkal több forrást, a forrásokat kétszeresen meghaladó támogatásokat kellett elosztani, eljuttatni ezekhez a pályázó szervezetekhez, és ez értelemszerűen nemcsak nagyobb apparátust, nagyobb adminisztrációt, hanem értelemszerűen a pénzfelhasználás ellenőrzésének is a kétszeres munkáját eredményezi a számukra. Az eredeti tervek alapján mintegy 170 millió forintot használhattak volna fel, a források mintegy 10 százalékát használhatták volna fel az alapiroda működésére. Ez 170 millió forintban teljesült. A 2,2 milliárdos bevételeknek ez kevesebb mint 8 százaléka, tehát láthatjuk, hogy a szolgáltató iroda, az alapiroda megfelelő módon betartotta a rá vonatkozó szabályokat, mondhatni, takarékosan működött.
Megemlítem még, hogy a szakmai munka megfelelő elvégzése céljából egy társadalmi tanácsadó testület is működik a Szülőföld Alap mellett, amely tanácsaival, javaslataival segíti mind a regionális egyeztető tanács, mind pediglen a különféle kollégiumok munkáját.
Azt hiszem, a 2007. évi tevékenység az arról szóló beszámoló tükrében mindegyik szervezet, mindegyik döntéshozó testület eredményes munkáját jelzi, ezért ismételten megerősítve javaslom a tisztelt Háznak is, hogy a 2007. évi tevékenységről és működésről szóló beszámolót vegye tudomásul, illetve fogadja el.
Elnök Úr! Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
