SZABÓ VILMOS
SZABÓ VILMOS
SZABÓ VILMOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 2005-ben hozta létre a Szülőföld Alapot, visszaemlékezem, hogy nem kevés vita, sőt szenvedélyes vita közepette, ami nem is csodálható, hiszen a rossz emlékű 2004. decemberi népszavazást követően került ez megvitatásra, bár az előkészítése és tervezése már korábban megkezdődött. Sokan kétségeiket is megfogalmazták.
Azt hiszem azonban, hogy a vitatkozók között abban teljes volt az egyetértés, ami az alapvető motivációt jelentette. Az tudniillik, hogy a szülőföldön való boldogulás és gyarapodás elősegítése az egyik legfontosabb cél, amit a határon túli magyar közösségekkel szemben alkotmányos kötelezettségünkből adódóan is meg kell tennünk. Különösen is abban a helyzetben és abban az új helyzetben, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentett, és a magyarság számára a Kárpát-medencében azt jelentette, hogy több mint 90 százalékban a határok megváltoztatása nélkül újra egyesülhetett, újra összekapcsolódhatott. Miközben persze azt is regisztrálnunk kellett, hogy két nemzetrész, a Délvidék, illetve Kárpátalja, bár ebbe az irányba halad, de még hosszabb távon minden bizonnyal kívül marad ezen egybekapcsolódó közösség keretein, és ehhez kellett szabni a támogatási formákat, és újra kellett gondolni a nemzetpolitikát.
1 milliárd forint pénzalappal indult, és ma már több mint 2 milliárd forint összeggel rendelkezik a pályázatokat illetően a Szülőföld Alap. Azt hiszem, volt még egy fontos dolog az előkészítés és a viták során, ami mindenképpen pozitív és biztató volt. Az tudniillik, hogy az érintettek, a határon túli magyarság képviselői kezdettől fogva támogatták ennek az alapnak a létrehozását, fontosnak és jónak tartották.
Úgy hiszem, ha visszatekintünk 2005-től, megállapíthatjuk, hogy sikeres utat járt be a Szülőföld Alap, és ha azokat a konkrét példákat, pályázatokat a legkülönfélébb területeken áttekintjük, amelyekből részleteket vagy konkrét eseteket az államtitkár úr is felsorolt a bevezetőjében, akkor joggal állapíthatjuk meg ezt a sikert, a sikeres utat, valóban mondhatjuk azt, hogy ez egy átlátható, jól működő, az uniós normáknak megfelelő támogatási forma. Egyben szolidáris is, hiszen kezdettől fogva, egészen a legutolsó periódusig a leghátrányosabb két közösségnek, a Délvidéknek és Kárpátaljának több lehetőséget, több pályázati forrást juttat, egyetértvén ebben a határon túli magyar közösségek többségével, hogy támogassuk nagyobb mértékben ezeknek a közösségeknek a tagjait.
Tulajdonképpen a 2007-es tevékenységről szóló beszámoló is igazolja mindezt, amit elmondtam. Nyilván a működés persze sok tapasztalatot hozott, olyat is, ami miatt szükséges volt a változtatás. A külügyi bizottság ülésén fölmerült, hogy a pályázatok nyilvántartási rendszerében érdemes tovább javítani a munkát.
A külügyi bizottság a jelentést megtárgyalta, többségi szavazattal támogatja, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
