DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat világos és egyértelmű választ kíván adni egy, a társadalom jelentős részét érintő jelenségre.
Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érinti; akik úgymond meg vannak szorulva, szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönnél gyorsabban jussanak pénzhez. Ezt a kiszolgáltatott, rossz anyagi helyzetet használják ki az uzsorások. Napjainkban egyre jobban terjed ez a magatartás, egyre több sértettet érintve. Minderre válaszul a törvényjavaslat mind a polgári jog, mind pedig a büntetőjog területén megfelelő eszközöket kíván nyújtani az uzsorástevékenység elleni fellépéshez.
A polgári törvénykönyv 201. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadja, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, feltűnően nagy az értékkülönbség a szerződéskötés időpontjában.
A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között különös jelentősége van annak, hogy a polgári jog területén a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények minél teljesebben érvényesüljenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat polgári törvénykönyvet érintő módosításának célja, hogy a feltűnően nagy hiteldíj mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó szerződések is kellő biztonsággal megtámadhatók legyenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbségére hivatkozva. A törvényjavaslat értelmében a sikeres megtámadás feltétele az, hogy a hitelnyújtó által teljesített szolgáltatás és a teljes hiteldíj között feltűnően nagy értékkülönbség legyen, és azt a szerződéskötés egyéb körülményei - például nagy kockázattal járó kölcsön - ne tegyék indokolttá.
A törvényjavaslat értelmében a bevezetésre kerülő szabályt csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződésekre kell alkalmazni, annak érdekében, hogy a szerződéskötők megfontolhassák az új rendelkezésben foglaltakat.
A törvényjavaslat a Ptk. mellett a büntető törvénykönyv módosítását is tartalmazza. Új bűncselekményként iktatja a Btk.-ba az uzsora-bűncselekményt. A törvényjavaslat értelmében, aki a sértett helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan, különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben követi el.
A törvényjavaslathoz öt módosító javaslat érkezett, ezekből kettőt visszavontak. A kormány a három érvényes módosító javaslat közül kettőt támogatott. Az egyik a teljes hiteldíjnak a Ptk.-ba beiktatandó fogalmát pontosította, a másik pedig a törvényjavaslat hatálybalépésének idejét állapította meg úgy, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a köztársasági elnök úr számára a törvényjavaslat kihirdetésére, valamint a jogalkalmazók számára a felkészülésre.
A kormány nem támogatta azonban az uzsora-bűncselekmény szövegét több ponton is érintő módosító javaslatot. Egyrészt azért, mert a lehetséges sértetti kört szűkítette volna a módosítás azon része, amely csupán az anyagi helyzet kihasználásával kapcsolatosan engedte volna megállapítani a tényállást. Ha például az uzsorás a másik fél hiszékenységét, naivitását használja ki, vagy azt, hogy a sértett nem érti, hogy valójában milyen tartalmú megállapodást köt, akkor a módosítás értelmében nem lehetett volna a bűncselekmény elkövetését megállapítani. Ez a kormány álláspontja szerint nem lehet a jogalkotó célja.
Szintén a lehetséges sértetti kör szűkítését eredményezte volna a módosítás azon része, amely szerint csak a tartásra jogosult hozzátartozók nélkülöző helyzetének bekövetkezése eredményezné a tényállás bekövetkezését. Ha például a sértett nagybátyja vagy testvére segíti ki az uzsorásmegállapodás sértettjét, és a segítséggel a tartásra egyébként nem jogosult hozzátartozó került szorult helyzetbe, például el kell adnia a házát, akkor a módosítás értelmében nem lenne megállapítható a tényállás. A kormány álláspontja szerint ez szintén nem lehet a jogalkotó célja.
Harmadrészt nem támogatta a kormány a módosítás azon részét sem, amely szerint az új uzsora-bűncselekmény eredmény-bűncselekmény helyett csupán veszélyeztetési bűncselekmény lett volna. Az “alkalmas arra, hogy” fordulat nagyon bizonytalan, tartalma nem világos, és túlzottan széles mérlegelést tesz lehetővé. Emellett nincs szükség a módosításra azért sem, mert az eredmény bekövetkezésének elmaradása nem akadályozza a büntetőjogi felelősségre vonást, hiszen a Btk. rendszerében a kísérlet a befejezett bűncselekménnyel azonos módon büntetendő.
A törvényjavaslatban található Ptk.- és Btk.-módosítás az uzsorástevékenységek elleni hatékony fellépést teszi lehetővé, ami mindannyiunk közös érdeke. A kormány minden, a törvényjavaslatot pontosító, szakmailag indokolt módosításra nyitott volt, így kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító indítványokkal együtt támogatni szíveskedjen.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
