DR. TÓTH ISTVÁN
DR. TÓTH ISTVÁN
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az I. nemzeti fejlesztési terv 25,6 milliárd forint értékben megvalósult egészségügyi beruházásai már a betegek számára is érzékelhető eredményeket hoztak. A fejlesztések a legelmaradottabb három régióra, Észak-Magyarországra, az Észak-Alföldre és a Dél-Dunántúlra összpontosultak. Céljuk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a betegségek megelőzése és korai felismerése, a betegek gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése volt. Az ezekben a térségekben megvalósuló egészségügyi infrastrukturális fejlesztések látványos, nagy volumenű beruházások: új épületek, bővítések, felújítások, rekonstrukciók, eszközbeszerzések. Az időszak egyik legnagyobb eredményeként létrejött a Debreceni Egyetem 12 milliárdos, modellértékű regionális egészségcentruma.
A HEFOP 4.3, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban című programintézkedés célja az egészségügyi ellátási különbségekből adódó hátrányok csökkenése, az adott térség betegségstruktúrájának megfelelő prevenciós, szűrési, rehabilitációs és ápolási területi kapacitás és szakmastruktúra biztosítása. Ennek keretében valósult meg a Debreceni Egyetem orvosi és egészségtudományi centrumának fejlesztése 10,8 milliárd forint uniós és költségvetési támogatás felhasználásával, és jött létre az a regionális egészségcentrum mint modellintézmény, amely a halálozási okok listájának élén álló szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések kezelésének korszerű feltételeit biztosítja a megelőző programoktól, a szűréstől a gondozásig a gyógyítási lehetőségek teljes skáláját felölelve, az ellátás legmagasabb klinikai szintjén. A program mindezeken túl magas szintű képzést, továbbképzést, illetve kutatást biztosít a régió szakemberei számára.
A HEFOP 4.3, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban című program keretében a másodlagos megelőzés, a szűrés erősítése érdekében mindhárom célrégióban térségi diagnosztikai és szűrőközpontok kerültek kialakításra a pályázat útján támogatott projektek megvalósításával. Ezek a központok ellátják a széles kört érintő általános, valamint speciális diagnosztikai feladatokat és szűréseket, illetve koordináló szerepet töltenek be a térség egészségügyi szolgáltatói között. A központok hátrányos helyzetű lakosságot célzó akciókat, például mobilszűrést is indítottak, elsősorban a jelentős számban romák által lakott elmaradott kistelepüléseken. Az első pályázati körben közel 6,5 milliárd forint értékű támogatásból négy intézmény valósította meg elképzeléseit: a szolnoki megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Jósa András Kórház, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolc megyei jogú város önkormányzata Semmelweis Kórház-Rendelőintézet és Egyetemi Oktató Kórház. 2007-ben a 900 millió forintos túlvállalási keret terhére újabb három intézmény, a kaposvári és a salgótarjáni megyei kórház és a Fonyódi Egészségügyi Kht. kezdett hozzá a fejlesztések megvalósításához.
A HEFOP 4.3.3, rehabilitációs központok kialakítása című komponens keretében az elmaradott térségekben rehabilitációs vagy rehabilitációs és ápolási központok kialakítását célzó pályázati projektek valósultak meg. A 3,5 milliárd forintot meghaladó támogatásból négy intézmény, a Baranya megyei Gyógyfürdőkórház, a Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht., a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Szatmár-Beregi Kórháza és a mezőkövesdi megyei reumakórház részesedett. A kialakításra került központok egy intézményen belül nyújtanak járó- és fekvőbeteg-ellátást több szakterületen, mozgásszervi, szív-, keringési, ideg- vagy bőrgyógyászati és más egyéb kezelési egységek biztosításával.
A három célrégióban az egészségügyi ellátások különböző formáit ellátó intézmények, kórházak, rendelőintézetek, háziorvosi szolgálatok nyitott, önkéntes és nonprofit társulásai pályázhattak a regionális intézményközi információs mintarendszerek kialakítására, amelyek a betegekre vonatkozó adatok gyors, pontos elérését teszik lehetővé a rendszerhez csatlakozó intézmények számára. Így az ismételt vizsgálatok, kezelések elkerülhetők, a diagnosztika lerövidül, és a gyógyulási idő is csökken. A beteg munkavállalók gyógyulási idejének csökkenése a régiók munkaerejének jobb kihasználását, a regionális versenyképesség növekedését is maga után vonja. Az intézmények gazdaságos működtetését és költséghatékony vezetését a program intézményen belüli információtechnológiai fejlesztésekkel támogatja, így az anyagi és emberi erőforrások jobb kihasználását teszik lehetővé.
A mintaprojektek 2008-ban zárultak, a megvalósító három konzorcium vezetői a Debreceni Egyetem és a Pécsi Egyetem orvostudományi és egészségügyi centrumai és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház egyetemi oktatókórháza voltak. A 4,1 milliárd forintos támogatási összeg harmada jutott mindhárom régió egy-egy nyertes pályázója számára (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.), így megvalósíthatja az egészségügyi intézmények közötti információs rendszerek kialakítását.
Kérdéseim: az Új Magyarország fejlesztési terv (Az elnök ismét csenget.) sokkal jelentősebb forrásait megjelenítő fejlesztések mikor járulnak hozzá a regionális hátrányok ledolgozásához? Mikor kezdődhetnek a járóbeteg-szakellátási nyertes pályázatok építési munkálatai? Mikor születik döntés a miskolci kórház sürgősségi fejlesztéséről…
