MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy Magyarország nem üveggömbben van, és a benyújtott törvényjavaslatról pedig egyértelműen megállapítható, hogy nem a vágyak, hanem a lehetőségek és a stabilizáció erősítésének a törvényjavaslata van előttünk.
Valóban elmondhatjuk, hogy nem beszélhetünk reformértékű lépésekről, ez igaz, azonban ha kitekintünk a világba, akkor azt gondolom, hogy a felelősség egyértelműen visszafogottá és megfontolttá kell hogy tegyen minket. Köztudott, hogy a fekete október miatt a már benyújtott adótörvényt a kormány visszavonta, amelyben egyébként adócsökkentés volt előirányozva, azonban közben változtak a költségvetés prioritásai. Az eredeti versenyképesség-javítás, egyensúlyjavítás és fenntarthatóság helyett gyakorlatilag a társadalmi és gazdasági úton a legkisebb veszteség felé mozdult el az adótörvény, ahol is a prioritás a pénzügyi stabilitás, illetve a munkahelymegőrzés irányába változott.
A válságtünetek egyes szakértők szerint a 1930-33-as nagy gazdasági világválság óta a legnagyobbak és a legkiterjedtebbek. Ezt mondják a szakértők. Magyarországot abban az állapotban találta ez a válságszerű... - mert a válságnak megvannak a közgazdasági kritériumai -, mindenesetre ezek a válságszerű tünetek, amikor is két év szigorú esztendő áll mögöttünk, amikor is az államháztartás hiányát a közeli 10 százalékról 3 százalék közelébe csökkentettük.
A válság hatása elsősorban csökkenő és dráguló forrásokban, csökkenő vagy stagnáló piacokban jelenik meg.
(19.40)
A kormány gyors és hatékony intézkedéseket, kormányzati lépéseket tett, stabilizálta a pénzügyi hátteret, illetve bővítette azt, gyorsította az egyensúly megteremtését, kétszer módosította a költségvetést mindennek okán. A válságtünetek az egész világot megrázták. Az elmúlt hét adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok 700 milliárd dollárt, Németország 680 milliárd dollárt, Írország 544 milliárd dollárt, az Egyesült Királyság 503 milliárd dollárt, Franciaország szintén közel 500 milliárd dollárt, Hollandia 272 milliárd dollárt, míg Oroszország 200 milliárd dollárt fordított az elmúlt időszakban gazdaságuk konszolidációjára.
Az OECD módosította a 2008-ra vonatkozó növekedési előrejelzést. Az EU-övezetben 1,7 százalékról 1,3 százalékra csökkentették a növekedés előrejelzését. Németország tekintetében ez a szám 1,9 százalékról 1,5 százalékra változott. Állampapír-piaci problémák nemcsak Magyarországon vannak. Ugyanilyen problémákkal néz szembe Belgium, Olaszország, Ausztria vagy akár Csehországot is mondhatnám. Tehát nem magyar specialitás, ami jelenleg kialakult.
2009-ben a német gazdaság várhatóan stagnálni fog. Mint tudjuk, ez a legfőbb exportpiacunk. Ugyanez várható Franciaországban is, Nagy-Britanniában már csökkenést terveznek. Az euróövezetben 2009-ben, azt lehet mondani, a stagnálás jelei fognak megjelenni: 0,1 százalékos növekedést terveznek az euróövezetben 2009-ben.
Új gazdasági világrendről beszélnek a közgazdászok, a szakértők. Meg kell oldani a problémát, hogy a tőkepiacok globalizációjával a szabályozásnak is globálissá kell válnia, a nemzeti szabályozások kereteit meghaladóan; ugyanis a nemzeti szabályozásokkal nem lehet a globális problémákat kezelni. Ezen előzmények után nyújtotta be a kormány immár a második módosított adótörvény-tervezetet, amely annyiban más, mint az első, hogy ebből elmaradnak az adócsökkentések, és további erőfeszítést teszünk az államháztartás egyensúlyi állapota felé.
Azt gondolom, több képviselő nem helyesen kezelt egy számot. Az Európai Unióban adóterhelés tekintetében középen állunk. Tehát ez az adat, azt gondolom, ha az Eurostat számait megnézzük, egyértelműen nyilvánvaló. A problémánk nem az Európai Unió középső számával van, hanem versenytársainkkal, akik a környezetünkben laknak, és hozzájuk képest 3-4 százalékos adóterhelés-növekedés van Magyarországon. Az előttünk levő adótörvény mellékletekkel együtt mintegy 105 oldalon jelenik meg, és 173 különböző javaslatot fogalmaz meg.
Olyan adótörvényt nyújtott be a kormány, amely megfelelően számol a megváltozott világgazdasági helyzettel: jelentős mértékben csökkenti a vállalkozások és a magánszemélyek adminisztrációs terheit. A 233. §-tól a 248. §-ig közel négy oldalon keresztül, sűrű tömött sorokban vannak felsorolva a hatályát vesztő rendelkezések, tehát az egyszerűsítés. Javul az átláthatóság, fehéredik a gazdaság.
Az elmúlt évben a többletbevételekből mintegy 80-100 milliárdra teszik a szakértők azt a számot, amely a fehéredésből származott, és ez önmagában adóterhelés-növekedést jelent egyébként. Tehát furcsa, hogy ha többen fizetnek adót, az az adóterhelés növekedésében jelenik meg, holott nincs adóemelés, csak többen fizetnek adót. Aki eddig is jogkövető volt, annak kizárólag az egyszerűsítés lesz, és esetleg minimális terheléskönnyítést fog észrevenni az előttünk levő törvényjavaslatból.
Miniszter úr nagyon részletesen beszélt a törvény tartalmáról. Én csak néhány nagyon lényeges elemet szeretnék kiemelni. Az egyszerűsítések közül: a magánszemélyek az adóhatóság közreműködésével új egyszerűsített formában tehetik meg bevallásukat a 2008. évben. Ez akár több millió embert is érinthet. Azt gondolom, nagyon jelentős változásról van szó. A szolgáltató adóhivatal képe jelenhet meg előttünk.
A következő, ami szintén fontos, hogy az eddig hét adókedvezményt egy összevont adókedvezményként lehet a magánszemélyek személyi jövedelemadó-bevallásában megjelentetni, egységesen 30 százalékos adókulccsal. Idetartozik a megállapodás alapján megfizetett tb-járulék, a tandíj, a fizetett biztosítási díj vagy a foglalkoztatói nyugdíj, idetartozik az alapítványi befizetés vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések. Itt összességében 100 ezer forint határig gyakorlatilag ezekből az adóalanyok igénybe vehetik az adókedvezményt.
Új elem az, hogy fizetési kötelezettségét - amennyiben a magánszemélynek befizetési kötelezettsége van - négy hónap alatt négy egyenlő részletben, pótlékmentesen teljesítheti. Nagyon jelentős, a munkáltatók, kifizetők életét könnyítő intézkedés, hogy a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkező jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - a bt.-k és a kkt.-k - könyvvezetése lényegesen egyszerűsödik. Nagyon fontos elem, hogy megszűnik a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, ugyanakkor az ezen csomagba tartozó egyes adómentes juttatások gyakorlatilag korlátozásra kerülnek egy felső kulccsal. Ilyen például a művelődésiintézmény-szolgáltatás igénybevétele - ezt a minimálbér erejéig adhatja a munkáltató -, míg az iskolarendszerű képzés költségénél a minimálbér két és félszerese ez a határ.
Azért fontos ez az intézkedés, mert nem kell nyilvántartani a vállalkozásnak ezeket az adatokat. Azt gondolom, ez egy nagyon jelentős adminisztrációs csökkentést jelent. Az is fontos, hogy az adózóknak nem kell nullás adóbevallást tenniük arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettségük nem keletkezik, és erről a tényről elég nyilatkozniuk.
Az is fontos tény, hogy az adóigazolások kiadásakor az adózó számlájának egyenlegét nettósítva állapítják meg. Biztos tudják a képviselőtársaim, hogy elég sok probléma volt a múltban abból, hogy az adóhivatalnál vezetett egyik számlán többlet volt, a másikon hiány, ezt eddig nem nettósították.
A gazdaság kifehérítését is több elem szolgálja. Itt számlatartási kötelezettség kerül bevezetésre az átalányadózó egyéni vállalkozásokra, őstermelőkre, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyára. Minden 900 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó vásárlásnál az eladó köteles lesz a számlát kiállítani akkor is, ha a vásárló adóalany, akkor is, ha az nem. Az igazolatlan áru forgalmazása esetén a maximális bírság összege az áru értékének 40 százaléka.
Az adóbázis szélesítését szolgálja, egyben egyszerűsítést is jelent az adózók számára, valamint megfizethető adóterhet jelent a cégautókra vonatkozó szabályozásmódosítás. A bevételi oldalt nem érinti ez a szabályozás. Tehát szeretném előrebocsátani azt, hogy az állam a cégautóadóból nem kíván többletadót beszedni.
Ezért egy olyan egyszerű megoldást alkalmaz, hogy mindenki felől eltűnjön az eddigi Damoklesz kardja, hogy gyakorlatilag bárkit lebuktathattak, ha a cégautóval például hazaugrott ebédelni, vagy valami más olyan célra használta, amely a vállalkozása szempontjából nem minősült üzleti költségnek. Azt gondolom, hogy megfizethető ez a 7000, illetve 15 000 forint, mert 1600 köbcentiméterig egyértelműen, egyszerűen 7000 forintot kell fizetni havonta, 1600 köbcenti fölött pedig 15 ezer forint a fizetendő díj.
Példát is hadd mondjak! Ha egy vállalkozás 2008-ban három cégautóval rendelkezett, ezek beszerzése négy éven belül történt, és értékük pedig átlagosnak mondható 4-5 millió forint között volt, akkor a 2008. évben ez a vállalkozás a következő tételeket fizette meg.
(19.50)
Egyszer megfizette autónként a 32 ezer forintot. Azon túl megfizette a cégautóadó 25 százalékát mint egészségügyi hozzájárulást, valamint a cégautóadó 25 százalékának 3 százalékát mint munkaadói járulékot. E két tétel autónként havonta még plusz 8240 forint költséget jelentett a vállalkozásnak. Összesen a vállalkozás e három autó után egy hónapban 120 720 forintot fizetett be a költségvetésbe ezen a jogcímen.
A 2009-től bekövetkező változás után, ugyanennél a cégnél, amennyiben a gépkocsik hengerűrtartalma nem haladja meg az 1600 köbcentit, mindössze havi 21 ezer forintot kell fizetni - tehát a 120 ezerrel szemben 21 ezret -, míg ha meghaladja az 1600 köbcentit, akkor is 45 ezer forintot kell fizetniük, ami a 120 ezer forintnak szintén csak töredéke. És mindkét esetben levonható a befizetendő összegből a gépjárműadó. Azt gondolom, hogy ez nem tekinthető szigorításnak. Annak mindenképp szigorítás, aki eddig csalt vagy nem a valóságnak megfelelően töltötte ki a nyilvántartó papírt.
Fontos társadalmi és gazdasági egyszerűsítések történnek az adótörvény-módosítás keretében. Ilyen, hogy az árvaellátásra tekintettel kapott özvegyi nyugdíj adómentessé válik már a 2007. évtől visszamenőleges hatállyal. Adóterhet nem viselő szociális gondozói díj évi 120 ezer forintos összege 180 ezer forintra emelkedik. Az összevont adókedvezmény a jelenlegi 3 millió 400 ezer forintos éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretbe tartozó hét jogcímű adókedvezmény helyett, egységesen 30 százalék adókedvezmény kerül befizetésre. Új elem az úgynevezett háztartási szolgáltatások igénybevételét igazoló számlák bevonása ebbe a kedvezményalapba.
Az egyéni vállalkozók esetében a fejlesztési tartalék igénybevételénél a 10 százalékos adókulcs alkalmazásánál nem lesz feltétel, hogy az adómegtakarítást belföldi pénzforgalmi bankszámlán ténylegesen lekössék, ehelyett egy olyan nyilvántartás vezetése elégséges, mely követhetővé teszi ezeknek a pénzforrásoknak a jogszerű felhasználását.
Jelentős változás az átalányadózásnál az értékhatárok jelentős megemelése. Itt az általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra emelkedik ez az összeg.
Azt gondolom, hogy eddig néhány teljesítménykorlátot is jelentett egyes vállalkozóknál ez az értékhatár-választás, hiszen aki egyszerűen kívánt megfelelni az adózásnak, azt tulajdonképpen ez az értékhatár afelé nyomta, hogy próbáljon meg ezen keretek között működni.
Az őstermelői átalányadózás értékhatára 7 millióról 8 millióra emelkedik. Őstermelő maradhat az, aki saját gazdaságban termelt bort értékesít, és a kiszerelés legkisebb mértéke az eddigi 2 literes helyett félliteresre változik.
Megszűnik a 35 százalékos kulcs, egységesen az osztalékjövedelem adókulcsa 25 százalékra fog módosulni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozóra is, és már a 2008. év után megállapított osztalékra is lehet alkalmazni.
A kamatjövedelemnek minősülő jövedelem meghatározása egyszerűsödik. Kamatjövedelemnek a szokásos piaci kamatnak megfelelő kamat minősül, az esetleg túlvont kamatadó az adóbevallásban rendezhető lesz.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében adható juttatás összeghatára évi 500 ezer forintról évi 1 millió forintra emelkedik. Termőföldet adómentesen eladónak nem kell bevallást adnia a jövőben.
A lakáscélú megtakarítási kedvezmények - jellemzően ezek az ifjúsági takarékbetétek voltak, amelyek az elmúlt évtizedekben felhalmozódtak - visszafizetésének törlése már 2008-ra is megtörténhet.
Adómentes a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, a tudomány, a művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatóknak nyilvános jelölés alapján odaítélt szakmai díj. Ugyanígy adómentessé válik a szépkorúak jubileumi juttatása.
Nemcsak kérésre történik, hanem automatikusan az adókártyák legyártása és kiküldése a jövőben. Az adófizetési kötelezettség pontosítása a nem teljesített ügyletek után történő számlakibocsátás esetén, a fizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele a számla érvénytelenítése lesz.
A számlázási kötelezettség szabálya módosul azzal, hogy 900 ezer forint feletti vásárlás esetén kötelező lesz számlát adni a magánszemélynek is.
Nemcsak belföldi, hanem bármely EU-s tagállam hitelintézete által nyújtott bankgarancia is elfogadható pénzügyi biztosítékként a jövedéki eljárásban.
A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek adómentessége a gyógyszertörvényben foglaltaknak megfelelően 2011. március 31-éig biztosított, tehát ezen határidőig meghosszabbodik ezen termékek törvényben foglalt ilyen irányú kedvezményes elbírálása.
Az építményadó-kötelezettség keletkezése nem a használatbavételi-fennmaradási engedély kiadását, hanem a használatbavételi-fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének napját követő év első napjához lesz köthető. Azt gondolom, számos problémát kiküszöbölünk ezzel a módosítással, hisz ebből származtak félreértések.
A helyi iparűzési adó alapját a külföldi adóalaprész akár az adóalany teljes adóalapjának erejéig csökkentheti a mai 90 százalékhoz képest.
2009. július 1-jétől minden okmányirodában biztosítani kell a bankkártyás fizetés feltételeit.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az adókat csökkenteni kell Magyarországon, meg is fogjuk tenni azt akkor, amikor ennek a feltételei megteremtődnek. Ma nem ennek van itt az ideje.
A szocialista frakció támogatja a kormány stabilizációt erősítő és a vállalkozásokért tevő, átláthatóságot, kifehéredést biztosító törvénycsomagját. Kérem képviselőtársaimat, hasonlóan tegyék ezt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
