TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt szokták mondani, ha rossz egy törvény, akkor ki kell állni, és azt föl kell olvasni a parlamentben, és akkor egy idő után unalmas lesz, senki nem fog odafigyelni rá, és egyszer csak vége lesz a törvény tárgyalásának, aztán következik a szavazás.
Úgy gondolom, hogy most itt a miniszter úr is és az MSZP vezérszónoka is ezt támasztotta alá, hiszen miniszter úr ugyan a 30 percet ki se beszélte, mert csak 21 percig beszélt, 21 percig olvasott fel a javaslatból, Molnár Albert képviselő úr viszont megtette, hogy kibeszélte a 20 percet, és 20 percig olvasott fel lényegében a törvényjavaslatból.
Azt hiszem, hogy ha jól megfigyeljük, hogy Molnár Albert mit is mondott, akkor tipikusan az jut az ember eszébe, hogy milyen is egy szocialista törvényjavaslat. Molnár Albert a következőt mondta. A törvényjavaslat 232. §-ától a 248. §-ig oldalakon át, tömött sorokban hozza a törvény, hogy mi az, ami a hatályos törvényekből ki fog maradni, és ez azt igazolja, hogy ez a törvényjavaslat mennyi jelenleg hatályos passzust kivesz, magyarul egyszerűsíti a hatályos adótörvényt.
Ha elővesszük a törvényjavaslatot, és elkezdjük nézni a 232. §-tól a 248. §-ig, akkor a következő szövegeket látjuk benne. Azt mondja: hatályon kívül helyező rendelkezések. Azt mondja: “vagy az adóhatósági adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat” szövegrész kimarad. Vagy: “a belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált” szövegrész kimarad. Vagy: az “igazolatlan eredetű árut forgalmaz” szövegrész kimarad.
Kedves Molnár Albert! A 232. §-tól a 248. §-ig ez van a törvényjavaslatban.
(20.00)
Ne tessék azt mondani, hogy ezek a paragrafusok a hatályos törvényt egyszerűsítik! Ugyan már! Ezek technikai módosítások, amelyeket ha elfogad az Országgyűlés az előtte lévő passzusokban, egyszerűen át kell írni a törvényt, mert nem azokat a szavakat fogja használni. Azért mondom, hogy ez a példa arra, mit mondanak a szocialisták, és mi a valóság. Eddig még minden évben így alkottak adótörvénycsomagot.
A benyújtásra vonatkozóan azt szeretném elmondani, hogy azt hiszem, példátlan az Országgyűlés munkájában 1990 óta, a rendszerváltás óta, hogy előbb kerül az Országgyűlés elé a költségvetési törvényjavaslat bevételi, kiadási főszáma és a hiány összege, mint maga az adótörvény-javaslat. Persze, megértem a Pénzügyminisztériumot, a miniszter urat - most már csak az államtitkár úr van itt, a miniszter úrnak el kellett mennie -, világos, azt gondolják, miután ez a törvényjavaslat nem tartalmaz eredetileg olyant, hogy esetleg a bevételt fogja módosítani, ezért nagy nyugalommal beterjesztették az Országgyűlés elé.
De kérdezem én: hogyha a parlament többsége mégis azt akarja, hogy módosító javaslattal valamelyik megnyitott törvényjavaslatban, mondjuk, módosítani fogja az adott adótörvényen belül az adó mértékét, és ezáltal nem lesz annyi bevétele az állami költségvetésnek, akkor a letárgyalt költségvetéssel - az általános vitájának vége van, e tekintetben majd jönni fog a szavazás - mit fog csinálni a kormányzat? Elég nagy magabiztosságra vall, hogy a költségvetés benyújtása után, az általános vita lezártát követően nyújt be a kormány törvényjavaslatot a parlament elé. Az az igazság, nem hiszem, hogy erre volt példa, és reméljük, soha nem is lesz több.
Olyan érzése van az embernek, hogy ezekkel az adótörvényekkel igen-igen megjárja a jelenlegi kormány, hiszen gondoljuk csak el, 2005 novemberében elfogadtatott egy ötéves adótörvénycsomagot, egy adócsökkentési programot, ezt törvénybe is iktatta, tehát ötéves, 2006. január 1-jétől lépett hatályba, tehát erre az évre is meglenne az elfogadott adótörvény. Ha ez alapján kellene fizetni, akkor már nem kellene iparűzési adót fizetni az önkormányzatok felé, akkor már a társadalombiztosítási járulék 5 százalékkal csökkent volna, akkor már a személyi jövedelemadó-kulcsok csökkentek volna, a sávhatárok emelkedtek volna, hogyha az az adótörvény hatályban marad. De nem maradt hatályban, mert a szocialisták nemcsak közpénzen kampányolnak, és a közpénzeket két kézzel szórják szét, azért, hogy választást nyerjenek, hanem az Országgyűlést is tudatosan félrevezetik, az országgyűlési képviselőkkel is megszavaztatnak olyan törvényt, amit nyilvánvalóan tudnak, hogy a választások után ugyanazokkal a képviselőkkel, ugyanaz a miniszter, ugyanaz a miniszterelnök ide fogja hozni az Országgyűlés elé, és le fogja szavaztatni ugyanazokkal a képviselő urakkal. Ma este is fel fog szólalni utánam olyan képviselő, aki például 2005 novemberében megszavazta az adótörvénycsomagot, majd 2006 júliusában ugyanarra az adótörvényre azt mondta, hogy nem. Itt ülnek egyébként a teremben azok a képviselők, már néhányan meg is szólaltak előttem.
Azt hiszem, ugyanígy járt most is a kormány: benyújtotta az adótörvénycsomagot, majd azt visszavonta. Persze, itt elhangzottak érvek, hogy miért vonta vissza. Én még egy érvet mondanék hozzá: tetszenek emlékezni, a Fidesz azt ígérte, hogy az adótörvények szavazása után, november 15-én újra be fogjuk nyújtani a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatunkat. Én úgy gondolom, ez nagyon jó megoldás arra, hogy végül is ez a javaslat ne jöjjön az Országgyűlés elé, hogy fogom magam, és visszavonom az adótörvényt. Egyébként a legfőbb oka valószínűleg mégiscsak az volt, mert egészen biztosan nem az volt az oka, hogy válság van, és vissza kell vonni egy olyan adótörvénycsomagot, amelyben minimális, de mégiscsak lett volna valamennyi köztehercsökkenés.
Az adótörvénycsomag tárgyalása: ritka dolog az, hogy egy kormány meg mer ilyet tenni, hogy ilyen kevés időt hagy az adótörvények megérlelésére, de kimondottan annak a tárgyalására. Nem volt még a parlamentben példa arra, hogy egy ilyen nagy terjedelmű, azért az emberek, a vállalkozások százezreinek, millióinak életét meghatározó adótörvénycsomag ilyenkor, hétfő este, a televízió nyilvánosságának kizárásával kerüljön tárgyalásra, arról nem is beszélve, hogy még a mai napon szavazott az Országgyűlés többsége arról, hogy az adótörvények vitáját a mai napon előzze meg a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Tehát a jelenlegi kormányzók úgy gondolják, a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló országgyűlési törvényjavaslat fontosabb. Mégiscsak fontosabb, hiszen előbb tárgyalta az Országgyűlés, mint magát az adótörvénycsomagot. (Pettkó András: Szégyen!) Az pedig, hogy ma este itt le kell zárni a vitát, jelzi azt, hogy a kormány is túl akar ezen lenni minél hamarabb, hiszen ez az adótörvény az égvilágon semmit nem old meg. Minél terjedelmesebb egy adótörvény, annál kevésbé hat a gazdaságra, és oldja fel a feszültségeket, amelyek az országban, a társadalomban jelen vannak - 267 paragrafus, 22 törvény, 172 módosítás.
Nagyon érdekes, hogy a Pénzügyminisztérium által később kiküldött tájékoztató hogyan kezdődik, mi az indokolás. Szó szerint ezt írja: a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt és az egyensúly fenntarthatósága érdekében szükségessé vált egy takarékosabb költségvetés kialakítása. Ennek megvalósulása érdekében a kormány visszavonta az adó- és járulékcsökkentést tartalmazó xy számú törvénycsomagját. Hogyan is van ez? Még egyszer: a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok, majd jön azonnal az egyensúly fenntartása. Azt gondolom, ha a kormány visszavonta azt a nagyon minimális adó- és járulékcsökkentést tartalmazó törvénycsomagját, és most azért, mert kedvezőtlen a világgazdasági folyamat, akkor ennek az új adótörvénycsomagnak sokkal nagyobb kedvezményeket, nagyobb adócsökkentést kellett volna tartalmaznia. De láttuk már, rossz kormányok rosszul ismerik fel a helyzetet; rossz kormányok rossz döntéseket hoznak a probléma kezelésére. Tipikusan ez történik most ezzel az adótörvénycsomaggal.
Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert ha megnézzük, az Európai Unióban a többi országok mit léptek erre, nem mondom azt, hogy csak az az egyetlen és üdvös megoldás, hogy adót kell csökkenteni, és semmi mást nem kell tenni, de nézzük csak meg, az Európai Unió országai hogyan válaszoltak a válság kérdésére. Először is kamatot csökkentettek. Magyarországon mi történt? Kamatemelés történt. A kamatemeléssel mi történik? A gazdaság szereplőit még nehezebb helyzetbe hozzuk (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A kormány!), Magyarországon történik, a kormány egyetértésével még nehezebb helyzetbe hozzuk, nehezebben lehet fejleszteni, mert drágábbak a hitelek, nehezebben lehet működtetni, mert a működtetéshez szükséges forrásokat bevonni sokkal, de sokkal nehezebb.
Persze, Magyarországon mit mond a Gyurcsány-kormány? Azt mondja, semmi nem számít ebben az országban, csak egy számít, az, hogy én hatalmon maradjak. Jelen esetben ez abban nyilvánul meg, hogy megelőzzük az államcsődöt, előbb letagadjuk, hogy Magyarországon egyáltalán ilyen vészhelyzet van, ehhez segítségül hívjuk az MNB elnökét is, majd amikor ez sikerül egy gigantikus nagy hitellel… Hozzáteszem: ma a japán nagykövetség munkatársaival találkoztunk, gazdasági ügyekben váltottunk szót, és megkérdezték, mi a véleményünk az IMF-hitelről. Mi elmondtuk a véleményünket, és visszakérdeztünk, nekik mi a véleményük. Azt mondta a Magyarországon, a japán nagykövetségen dolgozó gazdasági szakember, hogy amikor ez a hír világgá ment, és eljutott Japánba, ott a japán befektetők, akiknek itt, Magyarországon érdekeltségük van, és ezt meghallották, akkor hihetetlen módon elkezdtek telefonálni, magyarul: pánikba estek. Azt mondták ugyanis, hogy Japánban az, hogy egy ország a Világbankkal köt szerződést, egyenlő azzal, hogy pénzügyileg összeomlott, és a befektetői tőkéjüket abból az országból a lehető leghamarabb el kell vinni.
(20.10)
De egyet biztosan elértünk: japán befektető Magyarország iránt erre a hírre és e miatt a hitel miatt nem fog a közeljövőben érdeklődni. Neki magának kellett megnyugtatni a befektetőket, hogy nem akkora a baj Magyarországon, hogy innen azonnal ki kell vonni a tőkét. Na, ennyit erről a csodálatos IMF-hitelről, amiről egyébként Gyurcsány Ferenc büszkén mondta, hogy megelőztük vele az államcsődöt, és újra tud tovább kormányozni, néhány hétig vagy hónapig hatalmon tud maradni.
Hölgyeim és Uraim! Egy rossz kormány rossz válaszokat ad a kihívásokra, egy jó kormány pedig jó válaszokat ad a kihívásokra. Ez az adótörvény egészen bizonyosan nem jó válasz az ország gazdasági helyzetére. Ez egy pótcselekvés; ez arra jó, hogy lekössük a képviselők energiáját és lényegtelen dolgokról kezdjünk el itt beszélni, tárgyalni. (Keller László: Eddig még semmit nem mondtál a törvényről! - Göndör István: Valamit kellene!) Minden erről a törvényről szól.
Mi az, amit nem tartalmaz ez a törvényjavaslat? Egészen bizonyos, hogy nem tartalmaz adócsökkentést és köztehercsökkentést. Tudjuk, hogy az Európai Unióban hányadán állunk ennek kapcsán. Az élőmunkaterhek vonatkozásában hátulról a másodikak vagyunk. Általában a közterheket számolva azokhoz az országokhoz viszonyítva, amelyekkel nekünk versenyezni kell, Szlovákiához, Lengyelországhoz, Csehországhoz, Szlovéniához, Romániához bizony mi teljesen versenyképtelenek vagyunk adórendszerügyileg.
Az a probléma, hogy ez a jelenlegi kormányt, a Gyurcsány-kormányt nem érdekli. Egy érdekli: az, hogy minél tovább hatalmon maradjon, és fel tudja venni a hiteleket. De hogy mi van az országban a vállalkozókkal, hogy azok hogyan élnek meg, ez abszolút, de abszolút nem érdekli, holott ehelyett, vagy úgy mondom, hogy az adótörvényben és a költségvetési törvényben egy olyan gazdasági programnak kellene kiviláglania, amely valóban azt mutatja, hogy Magyarországot a jelenlegi kormány próbálja egy olyan pályára rátenni, hogy megpróbáljon felemelkedni és előrelépni. Azt kell hogy mondjam, ezt sem a benyújtott költségvetés, sem pedig ez az adótörvény nem szolgálja.
Hogy mi lehetne ez? Három dolgot kellene összegyúrni nagyon helyesen. Ez pedig az adócsökkenés és a járulékcsökkenés, az európai uniós támogatásoknak a kis- és középvállalkozói szektorba való pumpálása, természetesen meghatározott feltételrendszerrel. Én nem zárom ki természetesen azt sem, hogy egy kedvező hitelezési rendszer mellett, ha ezt a három forrást, a hitelforrást, az európai uniós támogatást és az adócsökkentést egy gazdasági programba össze lehet gyúrni, amely ezekben a törvényekben jelenik meg, akkor úgy gondolom, ez a kormány helyes úton járna.
Azonban azzal, hogy itt felesleges adminisztrációkat írnak elő az új adótörvényben... - azt is el kell ismerni, hogy jó néhány olyan kezdeményezés van, hiszen a 267 paragrafusba belefér az is, jó néhány olyan kezdeményezés van a törvényben, amely valóban egyszerűsítést jelenthet. Azonban az egész adórendszer tekintetében ezeket az egyszerűsítéseket igazából - hogy is mondjam - nem is törvényi szinten kellene ezeket szabályozni, elég lenne, ha egy APEH-értesítőben ezeket az APEH vagy a Pénzügyminisztérium beleírná, és az egyik nap megjelenne, és akkor nem kellene idehoznia a parlament elé, mert sok olyan törvénymódosítási kezdeményezés van benne, amely - hogy úgy mondjam - szót sem érdemel. Arra jó, hogy itt valaki felálljon, és 20 vagy 30 perces beszédében ezeket el tudja mondani.
Hadd emeljek ki néhány olyan változást, amely kétségeket ébreszt bennem. Az egyik éppen most hangzott el, hogy az okmányirodáknak július 1-jétől majd meg kell teremteni a kártyás fizetési rendszert. Kérdezem én: a költségvetésben a kormány elkülönít-e erre a célra az okmányirodáknak, azoknak az önkormányzatoknak, akik okmányirodát tartanak fenn, hiszen úgy gondolom, jelentős költségkihatással jár; vagy azt fogja gondolni majd a kormány, hogy ezt természetesen ki kell hogy gazdálkodják az önkormányzatok? Vagy kérdezem én, hogy a 250 ezer forint fölötti kifizetéseknél komolyan gondolta, hogy megszűnik a készpénzfizetési lehetőség, mi több, ha afölött készpénzben fizetnek, akkor 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtja. Ezt komolyan gondolja ebben a törvényjavaslatban valaki?
Gondoljuk csak el: ma Magyarországon milyen bizalmatlanok egymással a gazdaság szereplői. Egyébként ezt is a kormánynak köszönhetik, hogy a körbetartozások így kialakultak, hogy egyszerűen nem fogja odaadni az áruját, a szolgáltatását, a termékét az a vállalkozó, ha bizton nem tudja, hogy az ellenértékét megkapja-e. Valljuk be őszintén, hogy ma erre a legjobb forma mégiscsak a készpénzfizetés. Nem mondom, hogy az helyes; nem helyes, de a magyar gazdaság ma nincs olyan állapotban, hogy ezt a szabályozást végre tudja hajtani, hiszen teljes a bizonytalanság egymás iránt. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon kevés a bankautomata, tehát nagyon-nagyon nehéz lesz ezt az előírást betartani, mi több, szerintem ezt nem is szabad befogadnia és elfogadnia az Országgyűlésnek.
Hangsúlyozom még egyszer: ez a törvényjavaslat nem válasz az ország problémáira. Nem válasz azokra a válságkifejezésekre, amelyeket maga a miniszterelnök fejezett ki, az elhúzódó gazdasági recesszióra nem válasz. Nem válasz az államcsőd veszélyének az elhárítására, és nem válasz arra sem, hogy Magyarország az elmúlt években nagyon komoly gazdasági versenyhátrányt szenvedett, és nem válasz arra, hogy hogyan tud elindulni ez az ország ebből a kátyúból kifelé és felfelé.
Azt gondolom, ezt a törvényjavaslatot kár volt idehozni a parlament elé. E törvényjavaslatnak így ebben a helyzetben semmi értelme. Ehelyett sokkal értelmesebb lett volna egy válságkezelő programot, egy gazdasági programot, ha csak országgyűlési határozat szintjén is, idehozni és arról elkezdeni beszélni, vitatkozni, hogy mit tegyünk valójában az országban, mert ez a törvényjavaslat senkinek semmi hasznot nem fog hozni, ha önök elfogadják, akkor sem.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)
