LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ebből a polémiából számomra nagyon elgondolkodtató az a kitétel, hogy tömegesen nem feleltek meg a pályázatok a kiírásnak. Miről szól ez? Miről árulkodik ez a dolog? Egyrészt valószínűleg sok - igen rosszul, nem szabványosan megoldott - példából indulhattak ki a pályázók, és ez elbizonytalanító hatású.
Másrészről én azt gondolom, hogy az ilyen kisebb települések esetében, amikor kellő műszaki szakember nem áll rendelkezésre, illetőleg pénzük sem nagyon van pályázatírásra, pályázatírók foglalkoztatására, számukra nem állt rendelkezésre olyan típustervgyűjtemény, amelyből könnyen és gyorsan, akár költségbecsléssel ellátott, beárazott műszaki megoldásokat adaptálni lehetett volna. Én úgy látom, hogy a gondoskodó állam eszméje itt is megbukott. Ez azért is különösen fájdalmas ebben a konkrét esetben, hiszen az akadálymentesítés eszméje valójában ezt diktálta volna, nevezetesen azt, hogy számos nagyon egyszerű és nagyon sokféle formára kidolgozott megoldást kellett volna nyújtani segítségképpen, ez a konkrét és hathatós segítség ebbe a gondolatkörbe tartozik, illetve tartozna.
Az “egyrészt”-hez meg az tartozik, hogy az eddig akadálymentesítésre elköltött milliárdokat is felül kellene vizsgálni: vajon a műszaki megoldások megfelelnek-e a szabványoknak, illetve a használatuk igazolja-e az adott műszaki megoldást? (Zaj. - Az elnök csenget.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
