GYURCSÁNY FERENC
GYURCSÁNY FERENC
GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök asszony. Hallva a hozzászólásokat, úgy látom, hogy az a ritka pillanat van, amikor az alapkérdésben egyetértünk.
(13.40)
Az alapkérdés pedig úgy hangzott el, hogy kinek ártanak a szlovák és magyar szélsőségesek akciói. Én úgy értem az önök válaszát, hogy egyetértünk abban, hogy Magyarországnak ártanak, Szlovákiának ártanak, a magyar és szlovák kisebbségnek ártanak mindkét oldalon - nekünk ártanak. Ha ez így van, akkor akár még meg is hallgathatunk egy-két mondatot arról, hogy ki hogyan és miben látja most akár ez ügy kapcsán is jobboldaliként a baloldalban ennek vagy annak a felelősségét, de be kell valljam, ezt most nem tartom túl fontosnak; még azt sem, hogy nagyon reagáljak rá.
Fontosnak azt tartom, hogy ha van közös alapja az elemzésünknek, akkor legyen olyan cselekvés is, amiben egyetértés van. Azért, mert ha meg akarjuk védeni az ország érdekeit, akkor talán nem lenne helyes energiánkat arra pazarolni, hogy ez ügy kapcsán is folytatjuk a véget érni nem látszó vitáinkat. Ennek most nincs itt egyszerűen a helye. Azt erősítem meg, hogy úgy gondolom, összehangolt, ha lehet, akkor közös, a nemzet érdekét szolgáló cselekvésre van szükség; olyan cselekvésre, amelyben osztozunk.
Azt kérem tehát, hogy beszéljük meg, melyikünknek mi a dolga. Várom a parlamenti pártok elnökeit az interpelláció után egy konzultációra.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
