GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XXI. század új kihívások elé állította az államot, amelyeknek jelen állapotában a magyar állam nem képes megfelelni, hiszen az nem távolodik a XX. századtól, a szocializmustól, hanem egyre inkább beleszédül abba; a nemzeti össztermék több mint felét vonja el az adófizetőktől, jelentős részben azért, hogy saját magát eltartsa. Fogyókúrára, állami zsírleszívásra van szükség. Az Államreform Bizottság összeszámlálta az állami közfeladatokat: 9045. Majd gyakorlatilag kimúlt. Csak az állam maradt gyenge, felfuvalkodott, impotens. A reform? Na, az elmaradt. Nagy reform, kis reform, közepes reform, lyukas reform, kerek reform, négyzetes reform, töltött reform, durva reform és bársonyos reform - mind elmaradt. Nagyon sajnáljuk. Elkerülhetetlen, mégis elkerülték. Halaszthatatlan lenne, mégis elhalasztották. Életbevágó. És sokaknak az életébe vágtak azzal, hogy minden úgy maradt, ahogy régen volt. Pedig ahogy régen volt, úgy nem maradhat.
Ha a skandináv országokból tekintenek ránk, az látszik, hogy mi vagyunk az egyik leggazdagabb ország: 3200 önkormányzatunk van. Gyenesei miniszter úr szerint a demokrácián spórol az, aki az önkormányzatokon spórol. Én mégis irigykedve nézek a már-már diktatúrába hajló Svédországra, ahol összesen kétszáz önkormányzat működik. Divat kisebb parlamentet követelni, és ez az igény természetesen jogos is. De beszéljünk akkor arról is, hogy hazánk két legkisebb megyéjének megyei önkormányzatai, amelyekhez nagyjából tucatnyi, másfél tucatnyi intézmény tartozik csupán, 40-40 fős létszámmal szolgálják a közt. Szükség van-e egyáltalán a színtisztán politikai lerakatokként működő megyei önkormányzatokra?
Másik kérdés: valóban képes ez az ország, valóban tud-e Magyarország tízezres nagyságrendben fizetni önkormányzati képviselőket? Ezer példát sorolhatnánk. Miért kell évente 3,5 milliárd forintért állami vezetőket üdültetni? Nem múlt el ennek az ideje, tisztelt képviselőtársaim? Miért kell állami intézményeknek - másképpen fogalmazom: - miért állami intézményeknek kell a Magyarországon működő éttermeket, vendéglátó-ipari egységeket osztályokba sorolni? Egy Bulgakov-regényben élünk 2008 Magyarországán? Miközben a kormányzat kiigazítási kényszertől vezéreltetve “restriktív módon és nem tartósan csapkodja le a kiadásokat, addig fájdalommentesebben több száz milliárd forintot lehetne megtakarítani a költségvetésben. Ehhez egyes helyeken az is elég lenne, ha egyszerűen a gazdálkodás minimális alapfeltételei megvalósulnának az államháztartásban”, fogalmaz egy tanulmány, amelynek szerzői már több mint egy éve a kormány asztalára tették átvilágító jellegű és javaslatokban meglehetősen gazdag anyagukat. Az eredményeket a kormány azóta sem hasznosította.
Egy újabb idézet következik ebből a tanulmányból, amit három komoly tanácsadó cég szakértői jegyeznek közösen. “A közfeladatok ellátása és a költségvetés számai között nincs egyértelmű, világos és átlátható kapcsolódás. A legtöbb közfeladat esetében az ágazatokat irányító minisztériumok nem tudják megmondani, hogy mennyibe is kerül az adott közfeladat ellátása, illetve még ha tudják is, ha meg is tudják adni a közelítő információt, az csak komoly utánjárással lehetséges.” - fogalmaz a szöveg.
Azt gondolom, hogy abban a helyzetben, abban a nemzetközi környezetben, amelyben ma Magyarország van, abban a gazdasági-költségvetési helyzetben, amibe Magyarország került ebben az időszakban, egész egyszerűen felelőtlenség nem meghallani ezeket a szavakat. Valóban beérjük-e annyival, beéri-e a kormány és a parlamentben valamilyen módon összeálló többség azzal, hogy az államigazgatás átszervezése, a közfeladatok felülvizsgálata helyett pusztán a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítására törekszik, és nem tekint előre?
Tisztelt Ház! Itt a világválság a nyakunkon, megállítani nem lehet a határoknál.
(9.50)
Nem az adófizetők, hanem az állam zsírjának leszívására van szükség. A kormány kötelessége, hogy ezt a helyzetet megértse, és haladéktalanul kezdjen hozzá az állami feladatok átrendezéséhez. A kövér, terpeszkedő, lassú, szuszogó államok sosem voltak képesek a túlélésre, és ma sem azok.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
