KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jobb velük a világ; meg velünk is, így együtt, sérültek és egészségesek. Volt szerencsém több alkalommal hallgatni azt a zenekart, amely az alapítvánnyal egyetemben szervezi a koncertet, hiszen az alapítvány is a zenekar támogatására jött létre, a Nem Adom Fel Alapítvány. Néhány héttel ezelőtt kollégámmal, államtitkár úrral és a megyei közgyűlés elnökével Veszprém megyében avattunk egy bentlakásos fogyatékosotthont, és volt szerencsém látni azt a nagyszerű teljesítményt, amelyet ezek a fiatal emberek produkáltak ott, a megnyitó ünnepségen. Nincsenek kétségeim, hogy milyen színvonalas műsor lesz pénteken délután a sportarénában.
Ez az alapítvány soha nem látott módon új, innovatív eszközöket dobott be, hála istennek a politikában is. Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy ez az alapítvány volt, amely elindította azt a - nem tudok rá jobb szót mondani - ”közmeghallgatási” munkamódszert itt az Országgyűlésben, ahol az érintett fogyatékosszervezeteknek nemcsak a képviselői, hanem a kliensek is rendezvény keretében vagy egy ilyen közmeghallgatás keretében a döntéshozókkal, a parlamenti képviselőkkel találkoznak, és ők fogalmazzák meg, hogy mit várnak egy országgyűlési képviselőtől, mit várnak egy kormánytól, egy tárcától.
(9.10)
Ez a program is számomra felemelő volt, hiszen annak idején, az első rendezvényen én elnököltem, és akkor érzékeltem igazából először - bizonyára itt a képviselőtársaim tudják, hogy a fogyatékosügy nekem a szívem csücske, de akkor érzékeltem először azt -, hogy milyen nagyszerű emberek, akik ott direktben, a gátlásaikat levetkőzve meg tudják fogalmazni gondolataikat a minisztereknek, államtitkároknak, a parlamenti bizottsági elnököknek, képviselőknek.
Az alapítvány másik rendkívül innovatív tevékenysége volt azoknak a nyári táboroknak a szervezése, ahol integrált körülmények között fogyatékos gyerekeket és egészséges gyerekeket együtt táboroztattak, együtt nyaraltattak. Ez nem is annyira a fogyatékos gyerekek szemszögéből volt rendkívül értékes, hanem az ép, egészséges gyerekek szemszögéből, hogy szembesüljenek, találkozzanak azokkal az embertársainkkal, akikkel együtt kell hogy éljünk mindennapjainkban. Én azt szeretném, hogyha a magyar társadalom a fogyatékos emberre úgy tekintene, mint egy minden szempontból egyenértékű, és mivel megengedheti magának, pluszlehetőségekkel, kedvezményekkel, gesztusokkal erősítsék bennük az önérzetüket, hogy nem másodrangú állampolgárokról van szó.
Képviselőtársaim! Ez a kezdeményezés, azt hiszem, be fog vonulni a történelembe. Nem tudunk arra példát, hogy Európában vagy a világban lett volna olyan kezdeményezés, ahol fogyatékos gyermekek és az őket segítők az épek, egészségesek javára rendeznek egy jótékonysági koncertet, és nem akármilyen cél érdekében, hiszen maga az, amit Böjte Csaba szerzetes csinál Erdélyben, most már úgy tudom, hogy Moldovában is, az is egy olyan cselekedet, amely párját ritkítja. Ezek a fiatal emberek, amikor végiggondolták, hogy milyen rendezvényt akarnak szervezni, és milyen céllal ajánlják föl ennek a rendezvénynek a bevételeit, lehet, hogy még nem is tudták, hogy ők történelmet írnak.
Én is arra biztatom képviselőtársaimat, az ismeretségi körükben lévőket, hogy menjenek el lehetőségek szerint a pénteki rendezvényre. A minisztérium ez év tavaszán már az élére állt ennek a dolognak egy kicsit, a lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk anyagilag is támogatni ezt a rendezvényt, akkor még nem tudtuk, hogy mi leszünk a legfőbb támogatók. A minisztérium 6,8 millió forinttal támogatta ezt a rendezvényt, nagyon büszke vagyok rá.
Köszönöm szépen, hogy ráirányította a figyelmet erre a rendezvényre, képviselőtársam. (Taps.)
